New Yorkba költözik a világpolitika egy hétre

Az év egyik legsűrűbb diplomáciai hete kezdődik szeptember 21-én. New Yorkban gyülekeznek az állam- és kormányfők az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának magas szintű hetére, a nagy politikai beszédek pedig szeptember 22-én indulnak. A világszervezet 193 tagállamának vezetői olyan időszakban találkoznak, amikor egyszerre zajlik az orosz–ukrán háború, az Egyesült Államok és Irán fegyveres konfliktusa, súlyos zavarok vannak a Hormuzi-szoros hajóforgalmában, és az európai biztonságpolitika is újabb terhelési próbához érkezett. A hivatalos ENSZ-program szerint a közgyűlési vita szeptember 22–26. között, majd szeptember 28-án folytatódik, vagyis a következő hét szinte teljes diplomáciai napirendjét New York határozhatja meg.

A legnagyobb figyelem az amerikai–iráni konfliktusra irányulhat. Washington engedélyezte, hogy az iráni vezetés szűkített delegációja részt vegyen a közgyűlésen, így Maszúd Pezeskján elnök és Abbász Aragcsi külügyminiszter is New Yorkba utazhat. Ez önmagában diplomáciai lehetőséget teremt, miközben Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban újabb nagyarányú csapások lehetőségéről beszélt. A tervek szerint kedden a hat Öböl menti Együttműködési Tanács államainak vezetőivel vagy külügyminisztereivel is tárgyal. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán számára a háború lezárása, az iráni rakéta- és drónfenyegetés, valamint a hajózás biztonsága közvetlen nemzetbiztonsági kérdés.

A Hormuzi-szoros helyzete emiatt a magyar gazdaság számára is a hét egyik legfontosabb külső kockázata. A kereskedelmi forgalom továbbra is erősen korlátozott, pénteken pedig egy újabb tartályhajóval kapcsolatos biztonsági incidensről érkezett jelentés. A Brent hordónkénti ára 100 dollár fölött maradt. Egy újabb iráni vagy húszi támadás, a szaúdi energetikai infrastruktúra sérülése vagy a hajóforgalom további visszaesése gyorsan újra megemelheti az olaj- és szállítási árakat. Magyarországon ez az üzemanyagok, a fuvarozás és az importált termékek költségében jelenhet meg, közvetve pedig az inflációs pályát és a kamatvárakozásokat is befolyásolhatja.

Az ENSZ-csúcs egy másik központi témája Ukrajna lesz. A fronton és az ukrán hátországban az elmúlt napokban erősödtek az orosz drón- és rakétatámadások, miközben Lengyelország újabb hibrid fenyegetésekre figyelmeztetett. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Moszkva olyan, NATO-tagállamokat érintő drón- vagy rakétaincidenseket is előkészíthet, amelyeket később véletlenként próbálhat feltüntetni. A figyelmeztetés különösen fontos Közép-Európában, mert a lengyel és román légtér közelségében végrehajtott orosz műveletek minden korábbinál nagyobb politikai kockázatot jelentenek a NATO számára.

A békediplomáciában közben ismét előkerült az energetikai infrastruktúra kölcsönös kímélése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy Kijev kész szüneteltetni az orosz energetikai célpontok elleni támadásokat, ha Moszkva hitelesen vállalja az ukrán kritikus infrastruktúra kímélését. Az amerikai elnök már megállapodásról beszélt, de ukrán részről továbbra is garanciákat várnak, Oroszország pedig nem adott olyan nyilvános kötelezettségvállalást, amely lezárná a vitát. A New Yorkban összegyűlő vezetők és külügyminiszterek miatt a következő napok alkalmasak lehetnek új közvetítői javaslatokra. A legfontosabb bizonytalanság az, hogy létrejön-e bármilyen, ellenőrizhető részmegállapodás még az őszi-téli energetikai hadjárat előtt.

Az Európai Unió saját napirendje is sűrű lesz. Szeptember 21-én Dublinban zárul az uniós közlekedési miniszterek informális találkozója. Az ír soros elnökség a közlekedési hálózat biztonságáról, ellenálló képességéről és versenyképességéről szervez vitát. A téma Magyarország számára a transzeurópai közlekedési hálózatok, a vasúti és közúti beruházások, valamint az uniós finanszírozás miatt fontos. A katonai mobilitás felértékelődése óta a közlekedési infrastruktúra biztonságpolitikai jelentősége is nagyobb lett, különösen a NATO keleti szárnyán.

Szeptember 22-én Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsa ül össze. A miniszterek a 2028–2034 közötti többéves uniós költségvetésről vitáznak, megkezdik az októberi Európai Tanács előkészítését, áttekintik a 2027-es uniós jogalkotási programot és megtartják az éves horizontális jogállamisági párbeszédet. Magyar szempontból ez különösen érzékeny csomag. Az új hétéves költségvetésben dől el, mennyi pénz jut kohézióra, agrártámogatásra, védelemre, Ukrajnára és új versenyképességi programokra. A jogállamisági vita pedig továbbra is közvetlenül összekapcsolódik az uniós forrásokhoz, az intézményi reformokhoz és a magyar kormány brüsszeli mozgásteréhez.

Az Általános Ügyek Tanácsa külön foglalkozik Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia jogállamisági helyzetével is. Ez magyar külpolitikai szempontból azért fontos, mert Budapest hosszú ideje a nyugat-balkáni bővítés gyorsítását támogatja. A szerb ügyek különösen érzékenyek: Belgrád uniós közeledésének ütemét a belpolitikai feszültségek, az igazságszolgáltatás állapota, a médiaszabadság és a külpolitikai igazodás egyaránt befolyásolja. A tanácskozás megmutathatja, hogy az ír elnökség mennyire akarja előrevinni a bővítést az év utolsó negyedében.

Szeptember 24-én a Versenyképességi Tanács következik. Az ipari és belső piaci miniszterek a Chips Act 2.0-ról, vagyis az európai félvezető-politika következő szakaszáról, valamint az uniós fúzióellenőrzési iránymutatások felülvizsgálatáról vitáznak. Napirenden lesz az ipari gyorsítási jogszabály, az úgynevezett 28. jogi rezsim és az Európai Versenyképességi Alap is. Magyarországnak a félvezetők, az akkumulátoripar, az autógyártás és a külföldi nagyberuházások miatt mindegyik ügy közvetlen gazdasági jelentőségű. A következő uniós költségvetés és a versenyképességi alap ráadásul egyre szorosabban összekapcsolódik.

Az ENSZ magas szintű hete a hagyományos közgyűlési beszédeknél jóval több eseményt kínál. Szeptember 23-án klímaügyi csúcstalálkozót tartanak az igazságos energetikai átmenetről, egy évtizeddel a párizsi megállapodás után. Szeptember 24-én a tengerszint-emelkedés egzisztenciális fenyegetéséről, 25-én pedig a következő világjárványra való felkészülésről rendeznek magas szintű találkozót. Az energiaárak és a közel-keleti háború miatt a klímaátmenet kérdése különösen nehéz pillanatban kerül a vezetők elé: a rövid távú ellátásbiztonsági szempontok ismét erősítik az olaj, a földgáz és a tartalék kapacitások szerepét.

A pénzpiacokon a szeptember 16-i amerikai kamatemelés utóhatása marad meghatározó. A Federal Reserve 25 bázisponttal 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, arra hivatkozva, hogy az infláció továbbra is magas. A következő héten Philip Jefferson alelnök keddi beszéde, valamint több jegybanki adatközlés adhat új támpontot. A dollár erősödése és a magasabb amerikai hozamok a feltörekvő devizák, köztük a forint számára kedvezőtlen környezetet teremthetnek. A közel-keleti olajár-sokk ezt tovább erősítheti, ezért a magyar monetáris politika szempontjából is érdemes figyelni a washingtoni üzeneteket.

A hét végéig három olyan kockázati pont marad, amely bármikor felülírhatja az előre tervezett napirendet. Az első az amerikai–iráni háború: Trump döntése újabb csapásokról vagy egy tárgyalási csatorna megnyitásáról azonnali piaci és biztonsági következményekkel járna. A második az orosz–ukrán front és a NATO-határok környéke, ahol egy drón- vagy rakétaincidens gyors szövetségi konzultációt válthat ki. A harmadik a Hormuzi-szoros, ahol a hajózás tartós akadályozása újabb energiaár-emelkedést indíthat. A következő hét ezért egyszerre lesz előre tervezett csúcsdiplomácia és folyamatos válságkezelés.