Coltrane száz éve született: nagy évfordulók hete

A következő hét kulturális naptárának legerősebb évfordulója szeptember 23-ára esik: száz éve született John Coltrane, a 20. századi jazz egyik legnagyobb újítója. A tenor- és szopránszaxofonos alig több mint négy évtizedet élt, pályája mégis alapvetően változtatta meg a modern jazz nyelvét. Miles Davis együtteseiben a hard bop egyik meghatározó szólistája lett, később saját kvartettjével a modális improvizációtól a spirituális és avantgárd jazzig jutott. Az A Love Supreme máig a műfaj egyik legtöbbet elemzett lemeze, Coltrane hangzásideálja és improvizációs gondolkodása pedig zenészek nemzedékeire hatott.

A centenárium azért is különleges, mert Coltrane művészete ritkán választható el a korszak társadalmi és spirituális kérdéseitől. Az Alabama című darabját az 1963-as birminghami templomrobbantás után írta, amikor négy afroamerikai kislány halt meg. Későbbi zenéjében egyre erősebb lett a vallási és meditatív jelleg, miközben a formai határokat is folyamatosan tágította. Szeptember 23-án ezért a jazzklubok, rádiók és zenei intézmények világszerte jó eséllyel külön műsorokkal idézik fel életművét. Magyar szempontból is hálás téma, hiszen a hazai jazzoktatásban és koncertéletben Coltrane repertoárja évtizedek óta alapanyag.

Szeptember 21. az irodalmi naptárban H. G. Wells és Leonard Cohen születésnapja. Wells 1866-ban született, vagyis 160 éve jött világra. Az időgép, A láthatatlan ember és a Világok harca szerzője a modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője volt, közben társadalomkritikai és politikai esszéket is írt. Ugyanezen a napon született 1934-ben Leonard Cohen, aki költőként és regényíróként kezdte pályáját, majd dalszerzőként vált világhírűvé. Szeptember 21-én ünnepli 79. születésnapját Stephen King is, akinek regényei a horror, a lélektani próza és az amerikai társadalomrajz határán mozognak.

Szeptember 22. különösen gazdag magyar évfordulókban. 1885-ben ezen a napon született Benedek Marcell író, műfordító és irodalomtörténész, Benedek Elek fia. Shakespeare, Balzac és Anatole France magyar tolmácsolójaként, valamint esszéistaként és pedagógusként is jelentős életművet hagyott maga után. 1910. szeptember 22-én született Faludy György, a 20. századi magyar költészet egyik legszabadabb, emigrációkkal és politikai üldöztetéssel szabdalt életű alakja. A Villon-átköltések, a Pokolbéli víg napjaim és verseinek sokasága miatt az évforduló jó alkalom a Faludy-életmű újraolvasására. Ugyanezen a napon született Ábrányi Emil zeneszerző és karmester, valamint Andrea Bocelli olasz tenor.

Szeptember 23. Coltrane mellett Ray Charles és Bruce Springsteen születésnapja is, így a nap szinte önálló zenetörténeti műsort kínál. Coltrane centenáriuma mellett érdekes magyar kapcsolódás Gábor Bánát, eredeti nevén Hirsch Gábor életútja is: a Temesváron 1926. szeptember 23-án született hegedűművész és zenetudós Budapesten tanult a Zeneakadémián, Bartók Béla és Zathureczky Ede is felfigyelt rá, később pedig Georges Enescu pártfogoltja lett. Az Egyesült Államokban folytatta pályáját, és előadóként, karmesterként, kutatóként is dolgozott.

Szeptember 24-én F. Scott Fitzgerald születésének 130. évfordulója következik. Az 1896-ban született amerikai író A nagy Gatsby révén a jazzkorszak egyik legfontosabb krónikása lett, de novellái és más regényei is az amerikai álom, a társadalmi felemelkedés, a pénz és az illúziók törékenységét vizsgálják. Ugyanezen a napon született 1936-ban Jim Henson, a Muppet Show és a Szezám utca bábfiguráinak alkotója. Henson munkája a televíziós gyerekkultúra és a bábművészet történetében egyaránt meghatározó.

Szeptember 25. William Faulkner, Mark Rothko, Dmitrij Sosztakovics és Glenn Gould születésnapja. Faulkner 1897-ben született, és a képzeletbeli Yoknapatawpha megye történeteivel az amerikai dél egyik legösszetettebb irodalmi világát teremtette meg. Rothko absztrakt színmezői a 20. századi festészet ikonikus képei közé tartoznak. Sosztakovics születésének 120. évfordulója különösen erős zenei jubileum: az 1906-ban született zeneszerző életműve a szovjet rendszerrel való kényszerű együttélés, a modernizmus és a személyes hang közötti feszültség egyik legnagyobb dokumentuma. Glenn Gould pedig Bach zongoraműveinek radikálisan egyéni értelmezéseivel vált legendává.

A szeptember 25-i centenáriumok között kisebb, de érdekes zenei évforduló is akad: száz éve született Joe Sherman amerikai zeneszerző, hangszerelő és producer. Testvérével, Noel Shermannel több sikeres dalt írt, köztük a Nat King Cole előadásában ismert Ramblin’ Rose-t. Az ilyen kevésbé ismert jubileumok jól mutatják, mennyire széles a populáris zene háttéripara: a közönség gyakran az előadót jegyzi meg, miközben a dalok mögött zeneszerzők, hangszerelők és producerek egész hálózata dolgozott.

Szeptember 26. a modern irodalom és az amerikai zene két óriását hozza egymás mellé. T. S. Eliot 1888-ban született, A puszta ország és a Négy kvartett szerzőjeként a modernista költészet egyik meghatározó alakja lett, 1948-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. George Gershwin tíz évvel később, 1898-ban jött világra. A Rhapsody in Blue, az Egy amerikai Párizsban és a Porgy és Bess szerzője a jazz, a Broadway és a klasszikus koncertzene közötti átjárást tette természetessé. Ugyanezen a napon született Olivia Newton-John és Linda Hamilton is.

Szeptember 27-én Edgar Degas halálának 109. évfordulója kínál képzőművészeti témát. A francia művész a balettpróbák, táncosok, lóversenyek és a modern városi élet megfigyelőjeként vált az impresszionizmus egyik legismertebb alkotójává, bár saját magát inkább realistának tartotta. A nap magyar zenei programja különösen erős: a Magyar Állami Operaház délelőtt tartja OPERA142 című ünnepi évadnyitó gáláját. A műsor Kurtág György századik születésnapja előtt tiszteleg, majd Wagner és Mahler művei hangzanak el.

A hét egyik legnagyobb budapesti zenei eseménye már szeptember 23-án érkezik: Plácido Domingo Verdi-gálával tér vissza az Operaházba. A program Nabucco, Macbeth, A végzet hatalma, Traviata, Don Carlos, Simon Boccanegra és A trubadúr részleteiből épül fel. Domingo mellett Sáfár Orsolya, Brickner Szabolcs, Cser Krisztián és Mester Viktória lép fel, az Opera zenekarát és énekkarát Dénes István vezényli. Domingo kapcsolata a magyar közönséggel több mint fél évszázados: 1973-ban lépett fel először az Erkel Színházban, azóta számos alkalommal énekelt és vezényelt Budapesten és Szegeden.

A Müpa szeptember 23–26. között a Recirquel Paradisum című produkcióját játssza a Fesztivál Színházban. Szeptember 21-én Dés László ad nagyszabású koncertet Básti Juli, Für Anikó és Mácsai Pál közreműködésével, 27-én pedig Binder Károly hetvenedik születésnapjához kapcsolódó Cédrusok illata című estje következik. Ugyanezen a vasárnapon a Zeneakadémia Nagytermében a Budafoki Dohnányi Zenekar idézi fel a Monarchia békebeli zenei világát Dvořák, Dohnányi Ernő, Pejačević és Haydn műveivel.

A nemzetközi filméletben is sűrű lesz a hét. Szeptember 21–27. között rendezik a 24. Tirana International Film Festivalt, amely 71 országból 229 filmet vetít, és szeptember 27-én díjátadóval zárul. Stockholmban szeptember 22–27. között zajlik a Panoramica latin-amerikai filmfesztivál, idén Mexikó áll a fókuszban. Bukarestben folytatódik a szeptember 18-án kezdődött nemzetközi filmfesztivál, Batumiban pedig szeptember 26-ig tart a 20. art-house filmszemle. A velencei képzőművészeti biennále eközben továbbra is nyitva áll, így az ősz eleji európai kulturális naptárban egyszerre vannak jelen a filmfesztiválok, a kortárs képzőművészet és az új koncertévad.

A hét összképe ritkán ennyire zenei. Coltrane századik születésnapja mellett Sosztakovics 120 éves jubileuma, Gershwin, Gould, Cohen, Springsteen és Bocelli emléknapja is alkalmat ad portréra vagy archív anyagra. A magyar vonatkozások Faludy Györgytől Benedek Marcellon és Bánát Gáboron át a Domingo-gáláig, Kurtág Györgyig, Dés Lászlóig és Binder Károlyig húzódnak. A szeptember 21–27. közötti napok ezért a napi évfordulós rovat és az aktuális kulturális hírek számára egyaránt szokatlanul gazdag választékot kínálnak.