Szöul New Yorkban és Mexikóban keres új mozgásteret

I Dzsemjong dél-koreai elnök hétfőn egyhetes külpolitikai körútra indul, amely egyszerre szól a Koreai-félsziget biztonságáról, az Egyesült Államokkal folyó gazdasági alkudozásról és Szöul latin-amerikai nyitásáról. Az elnök szeptember 21. és 27. között részt vesz az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban, majd Mexikóvárosba utazik, ahol Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel tart csúcstalálkozót.

A program központi eleme I keddi ENSZ-beszéde lesz. A dél-koreai elnöki hivatal szerint az államfő az Egyesült Nemzetek reformjáról, valamint a Koreai-félsziget békéjéről és együttéléséről alkotott elképzeléseiről beszél. Szöul az elmúlt hónapokban ismét megpróbált diplomáciai csatornákat nyitni Észak-Korea felé, miközben a phenjani atom- és rakétaprogram továbbra is a térség egyik legsúlyosabb biztonsági problémája.

I találkozik António Guterres ENSZ-főtitkárral, és több kétoldalú egyeztetést is tervez. Szöul amerikai és ausztrál vezetőkkel is tárgyalna. Donald Trumppal újabb találkozó lehetősége azért különösen fontos, mert a két szövetséges még mindig nem zárta le a tavaly kialkudott kereskedelmi megállapodás egyik legnagyobb elemét, a 350 milliárd dolláros dél-koreai amerikai beruházási csomagot.

A csomag nagysága önmagában is jelzi, milyen mélyen összefonódott a két ország gazdasága. Dél-koreai vállalatok az akkumulátoriparban, félvezetőgyártásban, autóiparban és hajóépítésben jelentős amerikai beruházásokat indítottak. Washington azt szeretné, ha Szöul hosszú távú pénzügyi kötelezettségekkel is támogatná az amerikai iparpolitikai célokat. A dél-koreai kormány viszont részletes garanciákat kér arra, hogyan használják fel a pénzt, milyen hozamot kapnak a befektetők és mekkora kockázatot vállal az állam.

A vita miatt Szöul a múlt héten elhalasztotta a parlamenti tájékoztatót a csomag végrehajtásáról. A halasztás arra utal, hogy a technikai részletekben még nincs teljes megállapodás. A dél-koreai vezetés belpolitikai szempontból sem engedheti meg, hogy a megállapodást egyoldalú amerikai követelésként érzékeljék a választók.

A 350 milliárd dollárból korábbi tervek szerint jelentős összeget fordítanának amerikai hajógyártási kapacitások fejlesztésére. Ez mindkét fél számára stratégiai terület. Az Egyesült Államok kereskedelmi és haditengerészeti hajógyártása évtizedek óta veszít részesedéséből, miközben Dél-Korea a világ egyik vezető hajóépítő hatalma. Washington technológiát és termelési kapacitást szeretne bevonni, Szöul pedig hozzáférést keres az amerikai védelmi és energetikai megrendelésekhez.

A két ország szövetsége katonailag is kulcsfontosságú. Mintegy 28 ezer amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, és a közös elrettentési rendszer Észak-Korea ellen az amerikai nukleáris ernyőre támaszkodik. Trump korábban többször bírálta a szövetségeseket a szerinte elégtelen tehervállalás miatt, ezért Szöul számára minden gazdasági tárgyalásnak biztonságpolitikai dimenziója is van.

I elnök külpolitikájával ezért egyensúlyt keres. Fenntartaná az amerikai szövetséget, ugyanakkor nagyobb diplomáciai önállóságot szeretne, különösen Kínával és Észak-Koreával kapcsolatban. Dél-Korea exportorientált gazdasága számára Kína továbbra is létfontosságú piac, miközben az amerikai technológiai korlátozások és a kínai–amerikai verseny egyre nehezebbé teszi a két oldal közötti lavírozást.

Az ENSZ-beszédben várható békepolitikai hangsúly ehhez a stratégiához illeszkedik. Szöul szeretné elkerülni, hogy a Koreai-félsziget kizárólag katonai elrettentési logika szerint működjön. Phenjan ugyanakkor az elmúlt években tovább fejlesztette nukleáris arzenálját, és szorosabb katonai kapcsolatot épített ki Oroszországgal. A párbeszéd lehetősége ezért korlátozott.

A New York-i program után I Mexikóba utazik. Csütörtökön Claudia Sheinbaummal tárgyal, majd közös sajtótájékoztatót tartanak és több együttműködési megállapodást írnak alá. A dél-koreai elnöki hivatal szerint a kereskedelem, az energia, az űripar, a kultúra és a védelem egyaránt napirenden lesz.

Mexikó Dél-Korea számára Latin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági partnere. Földrajzi helyzete különösen értékes, mert az észak-amerikai szabadkereskedelmi térség része, és közvetlenül kapcsolódik az amerikai ellátási láncokhoz. Dél-koreai autóipari és elektronikai cégek régóta jelen vannak az országban, és a nearshoring, vagyis az amerikai piac közelébe telepített gyártás újabb beruházásokat ösztönözhet.

A védelem szintén növekvő terület. Mexikó modernizálja fegyveres erőit és biztonsági infrastruktúráját, Dél-Korea pedig az elmúlt évtizedben jelentős fegyverexportőrré vált. Lengyelországtól Ausztráliáig több ország vásárol dél-koreai harckocsikat, tüzérségi rendszereket és repülőgépeket. Szöul Latin-Amerikában is bővítené piaci jelenlétét.

A kulturális kapcsolat sem mellékes. A dél-koreai elnöki hivatal szerint Mexikó a K-pop egyik legnagyobb külföldi piaca. Szöul tudatosan használja kulturális iparát külpolitikai és gazdasági befolyásának erősítésére, a zene, a film és a televíziós tartalmak pedig gyakran megkönnyítik a koreai márkák piacra lépését.

A mexikói kapcsolatnak amerikai dimenziója is van. Trump kereskedelempolitikája erős nyomást gyakorol mind Mexikóra, mind Dél-Koreára. A két ország számára közös érdek lehet, hogy csökkentsék kiszolgáltatottságukat az amerikai vámoknak, miközben megőrzik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához.

Európából nézve a dél-koreai stratégia ismerős dilemmát tükröz. Az amerikai biztonsági garancia továbbra is nélkülözhetetlen, de Washington kiszámíthatatlanabb kereskedelempolitikája arra ösztönzi a szövetségeseket, hogy több gazdasági partnert és nagyobb mozgásteret keressenek. Kanada európai közeledése és Dél-Korea mexikói nyitása ugyanannak a globális alkalmazkodásnak két különböző példája.

Magyarország számára Dél-Korea kiemelt gazdasági partner. A koreai vállalatok az akkumulátoripar és az elektronikai gyártás legnagyobb magyarországi befektetői közé tartoznak. Az amerikai–dél-koreai kereskedelmi megállapodás ezért közvetve a magyar üzemeket is érintheti, különösen akkor, ha a vállalatok termelési kapacitásokat csoportosítanak át az Egyesült Államokba.

I Dzsemjong egyhetes útja így három szinten mozog egyszerre. Az ENSZ-ben a békéről és a multilaterális rendszerről beszél, Washingtonnal pénzről és iparpolitikáról alkudozik, Mexikóban pedig új gazdasági és stratégiai kapcsolatokat épít. Szöul célja világos: az amerikai szövetség megtartása mellett több irányban akar biztosítékokat szerezni egy egyre bizonytalanabb világgazdaságban.