Oroszország megosztja az európai radikális jobboldalt

Egymást követő hírek világítottak rá az európai radikális jobboldali pártok közötti törésvonal mélységére. A gazdasági sajtó híradása szerint az Alternative für Deutschland társelnökei találkozót terveznek Vlagyimir Putyin legközelebbi gazdasági tanácsadójával, Kirill Dmitrijevvel. Az egyeztetés célja a Balti-tenger alatt húzódó, korábban szabotázsakcióban megrongálódott Északi Áramlat vezetéken keresztüli orosz gázszállítások újraindítása lenne Németország felé. Alice Weidel és Tino Chrupalla az orosz állami vagyonalap vezetőjével tárgyalna, aki egyben a kremli gazdasági diplomácia kulcsfigurája az amerikai kapcsolatok alakításában is.

Ezzel csaknem egy időben a francia Nemzeti Tömörülés vezetősége egy határozott elvi nyilatkozatot tett közzé. Marine Le Pen és Jordan Bardella hangsúlyozták, hogy nem tűrik el semmilyen idegen hatalom, konkrétan Oroszország próbálkozásait a francia politika befolyásolására fenyegetésekkel, destabilizációval vagy pszichológiai nyomásgyakorlással. A közlemény szerint Franciaország külpolitikáját kizárólag Párizsban határozzák meg a nemzeti érdekeknek megfelelően, és azt sem Moszkvából, sem más külföldi fővárosból nem irányíthatják. A határozott kiállás közvetlen előzménye az volt, hogy Emmanuel Macron elnök a nemzetbiztonsági és hírszerzési vezetők jelenlétében tájékoztatta a parlamenti pártok vezetőit az orosz fenyegetés aktuális helyzetéről.

A francia pártvezetők elhatárolódását megerősítették azok a legutóbbi fejlemények is, amelyek során az orosz hatóságok lefoglalták több francia és európai vállalat oroszországi leányvállalatait és üzleti vagyonát, amit a politikusok Franciaország és Európa érdekeivel szembeni ellenséges lépésként értékeltek. Ez az új pozícionálás kiemelkedő jelentőségű annak fényében, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Tömörülés komoly eséllyel indul a következő elnökválasztáson és a parlamenti többség megszerzéséért vívott küzdelemben. Korábban az alakulatot szoros politikai és pénzügyi szálak fűzték a Kremlhez, miután a jogelőd Front National egy dubiózus moszkvai székhelyű pénzintézettől kapott kilencmillió eurós hitelt.

A kölcsönt nyújtó bank csődje után a követelés egy moszkvai postaláda-cégen keresztül egy orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező repülőgépipari vállalathoz került. A francia párt végül sikeresen törlesztette a mintegy hallmillió euróra fennmaradt adósságállományt, ami jelentős megkönnyebbülést jelentett Jordan Bardella számára. A párt fiatal elnöke, aki a Patrióták Európáért európai parlamenti frakcióját is vezeti, a konzervatív francia médiavállalkozó, Vincent Bolloré támogatását élvezi. A milliárdos üzletember Giorgia Meloni olasz miniszterelnök politikai profilját tekinti követendő mintának, aki határozott jobboldali politikát folytat, ugyanakkor egyértelműen kiáll Ukrajna támogatása mellett a nemzetközi porondon.

Miközben a francia jobboldal igyekszik lemosni magáról az oroszbarátság bélyegét, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselői következetesen elutasítják a közös európai fellépést a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. Az európai törvényhozás szavazásain az osztrák radikális képviselők rendszerint minden olyan kezdeményezés ellen voksolnak, amely a nemzeti hatáskörök szűkítésével és a brüsszeli intézmények megerősítésével jár. Így tettek az kibocsátáskereskedelmi árak stabilizálását, a gyorsabb védelmi beruházásokat, valamint a közösségi média függőséget okozó mechanizmusainak korlátozását célzó előterjesztések esetében is.

Az osztrák párt képviselői nem szavazták meg a demokrácia külföldi beavatkozással szembeni védelmét szolgáló uniós jelentést sem, amelyet az összes többi osztrák EP-képviselő támogatott. A döntést azzal indokolták, hogy a nemzetközi befolyásolás elleni fellépés címkéje alatt egy központi brüsszeli ellenőrző és irányító struktúra jönne létre a politikai információs tér felett, ami közvetlenül beleszólna a nemzeti választásokba, a médiába és a nyilvános vitákba. Érvelésük szerint a javaslat az európai cenzúraeszközök összevonását jelentené, ami veszélyeztetné a szólásszabadságot és a politikai pluralizmust.

Az uniós jelentés ugyanakkor kifejezetten a harmadik országokból, különösen az Oroszországból kiinduló dezinformációs kampányokra és befolyásolási kísérletekre összpontosít. Ennek egyik legismertebb példája a Doppelgänger elnevezésű művelet, amelynek során orosz szereplők hamisították meg a vezető európai médiumok online felületeit manipulált cikkek terjesztése céljából. Az osztrák delegáció a hibrid fenyegetések elleni keményebb uniós fellépés ellen is nemmel voksolt, annak ellenére, hogy a német és a NATO hírszerzési vizsgálatok szerint orosz szereplők számlájára írható a lipcsei repülőtér elleni elkövetett hibrid támadási kísérlet is.

A gazdasági szféra védelmére irányuló kezdeményezések terén szintén megmutatkozott a külföldi befolyás megítélésének különbsége. Az osztrák radikális képviselők elutasították a stratégiai ágazatokba érkező külföldi befektetések átvilágítását célzó uniós szabályozást is. Ez a védelmi intézkedés elsősorban olyan kiemelten érzékeny gazdasági területeket érint, mint a hadiipar, a félvezetőgyártás, a mesterséges intelligencia fejlesztése, a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, valamint a pénzügyi szolgáltatások szektora.

A stratégiai iparágak és a digitális infrastruktúra védelmével kapcsolatos viták jól mutatják, hogy az európai radikális jobboldal nem alkot egységes tömböt az orosz fenyegetés megítélésében. Míg egyes pártok a kormányzóképesség felmutatása és a szövetségi kötelezettségek vállalása érdekében határozottan elhatárolódnak Moszkvától, más alakulatok a szuverenitásra hivatkozva elutasítják a közös európai védelmi mechanizmusokat. Ez a mély politikai és elvi ellentét a jövőben is meghatározza majd a radikális jobboldal belső dinamikáját és az európai parlamenti frakciók közötti együttműködés kereteit.