Putyin küldötte New Yorkban tárgyal Trump embereivel

Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb gazdasági tárgyalója New Yorkba utazott, hogy Donald Trump kormányának képviselőivel folytassa az orosz–amerikai egyeztetéseket az ukrajnai háborúról, az energiáról és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. Kirill Dmitrijev útját a Kreml vezetője jóváhagyta, és a tervek szerint Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, valamint Jared Kushnerrel is találkozik. A látogatás azt jelzi, hogy Washington és Moszkva a nyilvános konfliktusok mellett továbbra is működtet közvetlen háttércsatornákat.

Dmitrijev az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője, de az utóbbi időben szerepe jóval szélesebb lett a hagyományos gazdasági diplomáciánál. A Kreml megbízásából részt vett több amerikai–orosz egyeztetésben, és olyan témákban is közvetített, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéhez. Gazdasági háttere miatt Moszkva olyan tárgyalóként használja, aki a politikai megállapodásokhoz kapcsolódó energetikai, beruházási és szankciós kérdésekről is képes egyeztetni.

A New York-i út időzítése különösen figyelemre méltó. Az ENSZ Közgyűlésének magas szintű hetén egyszerre vannak jelen az amerikai, ukrán, európai és orosz diplomácia kulcsszereplői. Marco Rubio amerikai külügyminiszter Szergej Lavrovval is tárgyalt, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz bevételek további csökkentését sürgette. Washington eközben újra próbálkozik egy korlátozott, elsősorban az energia- és gabonainfrastruktúrát érintő tűzszünet lehetőségével.

Az elképzelés szerint Oroszország és Ukrajna kölcsönösen leállíthatná az energetikai célpontok elleni támadásokat. Kijev jelezte, hogy kész ilyen megállapodásra, ha Moszkva ugyanilyen kötelezettséget vállal. Ez különösen fontos az európai tél közeledtével. Oroszország az elmúlt években rendszeresen támadta az ukrán villamosenergia-hálózatot, erőműveket és gázinfrastruktúrát, Ukrajna pedig egyre nagyobb hatótávolságú drónokkal és rakétákkal támad orosz olajfinomítókat és energetikai létesítményeket.

A kölcsönös moratórium elvben gyorsabban létrejöhetne, mint egy teljes tűzszünet, mert nem követelne azonnali megállapodást a megszállt területek jövőjéről. A gyakorlatban azonban rendkívül nehéz lenne ellenőrizni. Mindkét fél az ellenfél energiaellátását és hadiipari kapacitását tekinti a háborús erőfeszítés részének. Egy finomító, egy elektromos alállomás vagy egy kikötő egyszerre szolgálhat polgári és katonai célokat.

Dmitrijev tárgyalásain ezért várhatóan a politikai szándék mellett a gazdasági ösztönzők is előkerülnek. Trump kormánya többször jelezte, hogy egy békemegállapodás után elképzelhetőnek tartja az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatok részleges újraindítását. Moszkva számára a szankciók enyhítése, a befagyasztott eszközök ügye és az energiaszektorhoz való nyugati hozzáférés különösen fontos.

Az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is jelentős nyomást gyakorol Oroszországra. Washington az elmúlt időszakban új szankciós eszközöket készített elő, és arra ösztönzi partnereit, hogy csökkentsék az orosz energiahordozókból származó bevételeket. Az amerikai politika így két pályán fut: gazdasági nyomást tart fenn, miközben nyitva hagyja a közvetlen tárgyalás lehetőségét.

A háttérdiplomácia szerepét növeli, hogy Trump személyes tárgyalási stílusa gyakran megkerüli a hagyományos külügyi csatornákat. Steve Witkoff üzletemberi háttérrel került az elnök legfontosabb különmegbízottjai közé, Jared Kushner pedig Trump első elnöki ciklusában már több közel-keleti diplomáciai ügyben kapott szerepet. A Kreml számára előnyös lehet olyan emberekkel tárgyalni, akik közvetlenül az elnökhöz férnek hozzá.

A New York-i egyeztetésekhez kapcsolódik az is, hogy Washington decemberben Miami térségében rendezi a G20-csúcsot, és meghívta Vlagyimir Putyint. A Kreml egyelőre nem döntött arról, hogy az orosz elnök részt vesz-e. Egy esetleges részvétel alkalmat teremthetne újabb közvetlen amerikai–orosz vezetői találkozóra, miközben Ukrajna és európai támogatói attól tartanak, hogy Moszkva nemzetközi elszigeteltsége túl gyorsan enyhülhet.

Kijev álláspontja szerint bármilyen tárgyalásnak valódi orosz engedményekhez kell vezetnie. Zelenszkij az ENSZ-ben azt hangsúlyozta, hogy Oroszország háborús képességeit elsősorban a bevételek csökkentésével lehet korlátozni. Ukrajna ezért ellenzi a szankciók korai feloldását, és további nyugati légvédelmi, rakéta- és pénzügyi támogatást kér.

Európában hasonló a bizalmatlanság. Több kormány attól tart, hogy egy gyors amerikai–orosz alku olyan tűzszünetet eredményezhet, amely befagyasztja a frontvonalakat, de nem teremti meg Ukrajna hosszú távú biztonságát. A kontinens számára különösen fontosak a garanciák, mert egy átmeneti megállapodás után Oroszország időt nyerhetne hadereje újjászervezésére.

Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy nyitott a tárgyalásokra, de a jelenlegi feltételeket nem tartja alkalmasnak egy átfogó rendezésre. A Kreml továbbra is saját biztonsági követeléseit, az elfoglalt területek státusát és Ukrajna nyugati katonai kapcsolatait tekinti központi kérdésnek. A gazdasági együttműködés felvetése ugyanakkor arra utal, hogy Oroszország szeretné a békefolyamatot szélesebb amerikai–orosz alku részeként kezelni.

Dmitrijev New York-i küldetése ezért elsősorban a kommunikáció fenntartásáról szól. Egyetlen tárgyalástól nem várható áttörés, de a közvetlen csatorna lehetővé teszi, hogy a felek gyorsan teszteljék egymás javaslatait. A következő hetekben az energiafegyverszünet, a szankciók, a G20-találkozó és az esetleges vezetői egyeztetés egymással összekapcsolódó elemei lehetnek ugyanannak a diplomáciai folyamatnak.

A döntő kérdés az lesz, hogy a háttéralkuk eljutnak-e olyan konkrét vállalásokig, amelyeket Ukrajna is elfogadhat. Washington számára a közvetítés sikere csak akkor tartható fenn, ha nem kelti azt a benyomást, hogy Kijev feje fölött állapodik meg Moszkvával. Dmitrijev látogatása ezért egy újabb próba arra, képes-e a Trump-kormány egyszerre nyomást gyakorolni Oroszországra és tárgyalási utat nyitni a háború lezárása felé.