Trolling guruló kerekeken: nemzetbiztonsági riadó Ausztráliában

Néhány évvel azután, hogy az ausztrál szövetségi kormányzati épületekből és katonai létesítményekből biztonsági kockázatokra hivatkozva eltávolították a kínai Dahua Technology megfigyelőkameráit, ugyanezen gyártó optikai eszközei visszatértek az ausztrál utak mindennapjaiba. Az ABC ausztrál közszolgálati televízió Four Corners című oknyomozó műsorának részletes feltáró riportsorozata rámutatott arra, hogy a korábban világos nemzetbiztonsági tiltólistára került megfigyelési technológia most egy újonnan megjelent kínai elektromosautó-márka kocsijaiba beépítve van jelen a kontinensnyi országban. Amíg a szövetségi szervek óriási erőfeszítéseket tettek a falakról leszerelt infrastruktúra mentesítésére, a háttérben a kínai megfigyeléstechnológiai óriás az autóiparba beszállva találta meg az utat a nyugati piacokra.

A Leapmotor nevű autógyártó márka az elmúlt időszakban jelent meg Ausztráliában, ahol azonnal az egyik legolcsóbb alternatívaként pozicionálta magát a zöld mobilitásra áttérő vásárlók körében. A járművek népszerűségének és értékesítési stratégiájának sarkalatos elemét képezi a gazdag technológiai felszereltség, beleértve a teljes környezetet monitorozó optikai rendszereket. A gyártó C10-es modellje például hat különböző kamerával rendelkezik, amelyek 360 fokos látószöget biztosítanak a jármű környezetéről, miközben az utasteret is folyamatosan figyelik. A független tényfeltáró elemzések és a Hong Kong-i tőzsdei jelentések tanúsága szerint a Leapmotor érvényes, hosszú távú beszállítási szerződéssel rendelkezik a Dahua egyik leányvállalatával, amely kamerákat, érzékelőket és radarszenzorokat szállít a gyártósorokhoz. A műsor újságírói által vásárolt és szétszerelt alkatrészek fizikai jelölései között egyértelműen megtalálható volt a Dahua márkajelzést azonosító típusjelzés.

A Kínában gyártott elektromos járművek nemzetbiztonsági megítélése világszerte fokozott óvatosságot vált ki, mivel a pekingi vezetés nemzetközi szinten ismert kiberkémkedési és megfigyelési tevékenységéről. Ezt a bizalmatlanságot mélyítik a kínai nemzetbiztonsági törvények szigorú rendelkezései, amelyek törvényi kötelezettséggel írják elő a helyi vállalatok számára a teljes körű együttműködést az állami hírszerző szervekkel. Mivel a modern elektromos járműveket bonyolult szoftverek vezérlik, a gyártók távolról, vezeték nélküli hálózatokon keresztül hajtják végre a rendszerek frissítését. Ez a technológiai felépítés teremtette meg azt a valós aggodalmat, hogy a távoli frissítéseken keresztül a mikrofonok és a kamerák a tulajdonosok vagy a hatóságok tudta és beleegyezése nélkül is aktiválhatóvá válhatnak. A Leapmotor korábban felvállalt stratégiai célkitűzése, miszerint az autóipar Huawei-évé kíván válni, a jelenlegi geopolitikai környezetben különösen sokatmondó értelmezést nyer.

A biztonsági kockázatok gyakorlati jelenlétét a tényfeltáró stáb egy Canberra belvárosában végzett helyszíni felméréssel illusztrálta. A szakértők egy kijelölt napon felkeresték az ausztrál belső hírszerzés, a védelmi minisztérium és a digitális hírszerzésért felelős ügynökség központi épületei között fekvő nyilvános parkolót. A helyszínen várakozó elektromos járművek csaknem fele kínai márkákból került ki. A stáb emellett egy kamerákkal felszerelt Leapmotorral akadálytalanul hajtott át a katonai akadémia területén, elhaladt a belső hírszerzés főhadiszállása előtt, valamint végigpörgetett a védelmi minisztérium negyedének biztonsági szempontból kiemelt övezetein.

Alastair MacGibbon, Ausztrália korábbi nemzeti kiberbiztonsági tanácsadója a feltárt adatok kapcsán kiemelte, hogy a modernebb okosautók beépített mikrofonjaik és kameráik révén ideális megfigyelőeszközként működhetnek a külföldi hírszerző szervek kezében. Egy kormányzati vagy védelmi létesítmények közvetlen közelében parkoló vagy rendszeresen elhaladó jármű képes folyamatosan rögzíteni a védett területek munkatársainak mozgását, érkezési és távozási időpontjait, amiből részletes adatelemzéssel pontos munkaritmus, létszámváltozás és egyéni viselkedési minta rajzolódik ki. Az így összegyűjtött videóanyag és az elektronikus úton nyert adathalmaz összefüggő hálózattá áll össze, amely a feldolgozást követően valós idejű, átfogó képet adhat a stratégiai fontosságú objektumok működéséről.

Nemzetközi téren a szigorítások és a korlátozások folyamata már korábban megkezdődött. Az Egyesült Királyságban a kínai gyártású vagy kínai alkatrészeket tartalmazó elektromos járműveket kitiltották a különösen érzékeny katonai és kiképző központok területéről, sőt egyes helyszíneken a védelmi hatóságok több mint három kilométeres védőtávolság megtartását írták elő a parkolásnál. Lengyelországban a védelmi szervek hoztak határozott kitiltó intézkedéseket a kínai gyártmányú járművekre a védett katonai objektumok tekintetében. A német védelmi minisztérium szintén megerősítette bizonyos járműtípusok behajtási tilalmát a speciális biztonsági zónákba, míg Svájcban a védelmi departement vezetett be behajtási korlátozásokat a hálózatba kapcsolt járművekre a Bern melletti elektronikai hadviselési központ környezetében. Serge Bavaud, a svájci titkosszolgálat igazgatója a nyilvánosság előtt guruló okostelefonoknak nevezte ezeket a járműveket. Érdekességként említhető, hogy maga Kína is hasonló óvatossággal jár el: Peking már évekkel ezelőtt megtiltotta a Tesla járművek behajtását a politikai védett övezetekbe és a katonai támaszpontok területére.

James Paterson ellenzéki védelmi árnyéktitkár, a parlament hírszerzési és biztonsági bizottságának korábbi elnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy amennyiben Kína maga is súlyos biztonsági kockázatot lát a külföldi technológiájú okosautókban saját területén, Ausztráliának is hasonló szigorral kell vizsgálnia a kínai termékeket. A politikus kifejezetten érthetetlennek nevezte azt a helyzetet, hogy amíg a hatóságok óriási költségen fizikailag szerelték ki az internetre sem kapcsolt Dahua kamerákat a katonai bázisok falairól, addig ugyanezt a megfigyelő technológiát hálózatba kötött, hordozható formában engedik szabadon mozogni a stratégiai létesítmények kerítései mellett.

Tony Burke ausztrál belügyminiszter a felmerült aggályokra reagálva tisztázta, hogy bár általános, minden kínai járműre kiterjedő tilalom jelenleg nincs érvényben, a hatóságok folyamatosan egyedi biztonsági intézkedéseket alkalmaznak. A Védelmi Minisztérium ugyanakkor nem kívánt részleteket közölni arról, hogy pontosan milyen specifikus korlátozások vannak érvényben a hálózatba kapcsolt autókkal szemben a kiemelt katonai körzetekben. A kiberbiztonsági elemzők ezzel szemben az összes kínai hálózati jármű azonnali és teljes kitiltását szorgalmazzák a katonai támaszpontokról, a hírszerzési létesítményekből és a kritikus infrastruktúrák környezetéből.

A szakértői vélemények rámutatnak arra, hogy a kockázatok kezeléséhez Kínának még csak fel sem kell törnie ezeket a járműveket, hiszen az adatgyűjtés és a távoli elérés a modern okosautók alapvető funkcionális tulajdonságából fakad. A probléma valódi dimenzióját a gyorsan növekvő volumen adja, hiszen jelenleg már százezres nagyságrendben közlekednek a kínai gyártású okosautók az ausztrál utakon. A fejlemények hatására az ausztrál kormányzat és az adatvédelmi hatóságok felgyorsították az adatvédelmi törvények és a hálózatba kapcsolt járművekre vonatkozó kiberbiztonsági szabályozások felülvizsgálatát. Az érintett kínai gyártók, köztük a BYD és a Leapmotor közleményeikben hangsúlyozzák, hogy maradéktalanul betartják a helyi jogszabályokat, és az ügyfelek adatait nem továbbítják külföldi hatóságoknak, ám a nemzetbiztonsági és adatvédelmi aggályok a törvényi szabályozás élesítéséig továbbra is a politikai viták középpontjában maradnak.