Moszkva korlátozott csapással tesztelheti a szövetséget
Koppenhága friss katonai helyzetértékelése szerint az orosz vezetés hónapokon belül közvetlen provokációt vagy nagy hatótávolságú fegyveres rajtaütést hajthat végre európai határain, megosztottságot keltve az elrettentésben és az ukrajnai segélyezésben.
Az európai biztonsági berendezkedés védelmi tervezői éveken keresztül azzal a feltevéssel számoltak, hogy Oroszország hagyományos katonai fenyegetése a kontinens északkeleti peremén csak az évtized végére, a 2010-es évek lezárultával ölthet közvetlen formát. A dán katonai hírszerző szolgálat legfrissebb nyilvános kockázatelemzése ezt az időhorizontot hozta közelebb a jelenhez. A koppenhágai értékelés szerint a kockázat mértéke pillanatnyilag alacsony, ám határozottan növekvő tendenciát mutat. Az elemzés arra figyelmeztet, hogy Moszkva a következő hónapokban korlátozott fegyveres akciót indíthat a szomszédos térségekben fekvő szövetséges területek ellen, aminek elsődleges célja az európai védelmi kapacitások lekötése, az Ukrajnának szánt támogatások lefékezése, valamint a tagállamok közötti politikai egység megbontása lenne.
A koppenhágai katonai és polgári elhárítás szakértői Thomas Ahrenkiel vezetésével részletesen feltárták, milyen konkrét formát ölthet egy ilyen akció. A dán felderítés szerint a Kreml nem készül teljes körű, átfogó szárazföldi invázióra, hiszen egy ilyen hadművelet előkészítése legalább féléves masszív csapatösszevonást igényelne, amit a felderítő műholdak és a szövetségi figyelőrendszerek azonnal azonosítanának. A tervezők asztalán ehelyett jóval szűkebb fókuszú, sebészi pontosságú műveletek szerepelnek. Ezek közé tartozik kis létszámú, felségjelzés nélküli fegyveres alakulatok átvezénylése a közvetlen orosz határon fekvő balti államok, Finnország vagy éppen Norvégia peremterületeire, például a helyi orosz ajkú kisebbségek védelmére hivatkozva.
A másik valószínű forgatókönyv nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök bevetése. Az elemzés kifejti, hogy Oroszország drónokkal vagy robotrepülőgépekkel mérhet elszigetelt csapást olyan kulcsfontosságú ipari, energetikai vagy logisztikai létesítményekre, amelyek közvetlenül szolgálják a kijevi hadsereg ellátását és az európai fegyvergyártást. A dán katonai hírszerzés kifejezetten felhívta a figyelmet arra a fedett taktikai elemre, amely szerint a támadást Moszkva műszaki hibának, eltévedt lövedéknek vagy egyenesen ukrán légvédelmi elhárítás miatti pályamódosulásnak állíthatja be. Ezzel olyan zavaros jogi és diplomáciai helyzetet idézne elő, amely megbéníthatja a határozott kollektív fellépést, és elbizonytalaníthatja a szövetséges döntéshozókat a kötelező válaszlépések szükségességét illetően.
A dán védelmi miniszter, Jeppe Bruus Koppenhágában tartott sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy a növekvő agresszivitás hátterében az orosz hadvezetés stratégiai kifáradása és sarokba szorulása áll. A donbászi és kelet-ukrajnai frontvonalakon az orosz fegyveres erők nem tudtak áttörést elérni, a hadműveletek elhúzódó anyagháborúba torkolltak, miközben a nyugati gazdasági szankciók és a technológiai hiány egyre nagyobb terhet rónak az orosz hátországra. A koppenhágai értékelés szerint Moszkvában úgy látják, hogy a fronton kialakult patthelyzetet kizárólag a nyugati utánpótlási láncok elvágásával vagy a nyugati társadalmak háborús fásultságának felgyorsításával tudják feloldani. Ebből fakadóan a közvetlen határ menti szövetségesek destabilizálása az orosz vezetés szemében vonzó, ám rendkívül kockázatos kiútnak tűnik.
A kockázatok szintlépését az európai kontinensen az elmúlt hetekben végrehajtott titkosszolgálati akciók sora is bizonyítja. Párizsban Emmanuel Macron elnök a kritikus infrastruktúrák védelmének azonnali megerősítését rendelte el, miután francia területen megszaporodtak a hibrid beavatkozási kísérletek, kibertámadások és a stratégiai létesítmények körüli drónészlelések. Varsóban Donald Tusk miniszterelnök szintén határozott figyelmeztetést adott ki, hangsúlyozva, hogy Lengyelország és a keleti szárny államai heteken vagy hónapokon belül közvetlen szabotázsakciókkal szembesülhetnek. A lengyel kormányfő szavait alátámasztotta a Starlink műholdas hálózat ukrajnai adatforgalmát biztosító földi átjátszóállomás elleni felgyújtási kísérlet, amely mögött a helyi hatóságok egyértelműen orosz felderítő hálózatokat azonosítottak.
A hibrid nyomásgyakorlás már a hagyományos fegyveres erők közvetlen közelében is megjelent. A dán felségvizek és a balti légtér térségében egy orosz hadihajó jelzőrakétákat lőtt ki egy dán katonai helikopter felé, ami közvetlen fizikai kockázatot jelentett a személyzet számára, ám még az a szint maradt, amely nem kényszeríti ki az azonnali diplomáciai válságértekezlet összehívását. Hasonlóan súlyos következményekkel fenyegetett az az eset, amikor a lipcsei repülőtéren az utolsó pillanatban hiúsítottak meg egy robbanószerrel megrakott drónnal tervezett csapást egy ukrán tehergép ellen. Berlin hivatalosan Moszkvát vádolta meg az akció megszervezésével, ami jól mutatja, hogy az orosz titkosszolgálatok immár a legsúlyosabb emberveszteséggel járó szabotázstól sem riadnak vissza az európai hátországban.
Brüsszelben a katonai és a politikai vezetés fokozott figyelemmel kíséri az észak-európai jelentéseket. A balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – kormánya évek óta szorgalmazza a határok fizikai lezárását, az erődítményrendszerek kiépítését és a szövetségi légvédelem megerősítését. A washingtoni adminisztráció körüli viták, valamint Donald Trump korábbi nyilatkozatai, amelyekben kétségbe vonta a kölcsönös védelmi kötelezettségvállalások automatizmusát, Moszkva szemében kedvező politikai környezetet teremthetnek. A dán felderítés szerint a Kreml stratégái azzal kalkulálhatnak, hogy egy precíziós, kis kiterjedésű, gyorsan végrehajtott akció nem éri el azt a politikai ingerküszöböt a tengerentúlon vagy Nyugat-Európában, amely kiváltaná a washingtoni szerződés ötödik cikkelyének életbe léptetését.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és a skandináv vezetők közös álláspontra helyezkedtek a védelmi készültség felülvizsgálatában. Bár a szövetség katonai bizottságai szerint az azonnali, teljes körű háború esélye jelenleg elhanyagolható, a szürke zónás műveletek eszkalációja veszélyes spirált indíthat el. Ha egy szabotázsakció vagy eltévedtnek álcázott rakéta emberéleteket követel szövetséges területen, az elkerülhetetlen választ kényszerít ki. A dán hírszerzés éppen ezért nem puszta riogatásként hozta nyilvánosságra megállapításait, hanem azért, hogy felkészítse az európai döntéshozókat: a keleti fenyegetés nem távoli jövőkép, hanem a mindennapi védelem és a kritikus infrastruktúrák összehangolt védelmének közvetlen feladata.