Öt szavazás, amely átírhatja az ügyészséget

Ritkán sűrűsödik egyetlen parlamenti ülésbe annyi intézményi konfliktus, mint szeptember 28-án. Az Országgyűlés rendkívüli ülésén dönt a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjéről, és négy képviselő mentelmi ügyéről is. A névsorban a miniszterelnök, két ellenzéki politikus és egy kormánypárti képviselő szerepel. A szavazások önmagukban is politikai események, de másnapra nézve fontosabb az, mi következik utánuk.

A Legfőbb Ügyészség Hankó Balázs fideszes képviselő, Seszták Miklós KDNP-s politikus és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Magyar esetében a 2024-es Ötkert-ügyben, egy elvett és Dunába dobott telefon miatt folytatnának eljárást. Seszták ügyében a Volánbuszhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás, Hankónál az NKA-val összefüggő ügy áll a háttérben. Gurzó Mária tiszás képviselő mentelmi jogának felfüggesztését egy rágalmazási ügyben a Battonyai Járásbíróság kezdeményezte.

A mentelmi jog felfüggesztése egyik esetben sem jelent bűnösséget. Csupán azt a jogi akadályt távolítja el, amely miatt a képviselővel szemben bizonyos eljárási cselekményeket nem lehet elvégezni. Ez a különbség a következő napokban különösen fontos lesz, mert a politikai kommunikáció már előre ítéleteket fogalmaz meg. Magyar Péter vasárnap arról írt, hogy a parlament „két korrupt politikust átad a nyomozóknak”; a Fidesz viszont Hankó ügyét politikai leszámolásként értelmezi. Egyik minősítés sem helyettesíti a büntetőeljárás eredményét.

A mentelmi jog eredeti funkciója nem az, hogy a politikust megvédje a köztörvényes felelősségtől. Arra szolgál, hogy a végrehajtó hatalom vagy más állami szerv ne tudja büntetőeljárással megbénítani a parlament működését és az ellenzéki képviselők munkáját. Ezért minden demokráciában kényes egyensúlyt kell teremteni: a védelem nem válhat büntetlenséggé, a felfüggesztés pedig nem válhat politikai fegyverré.

A mostani helyzet azért különleges, mert a kormánytöbbség saját miniszterelnökének mentelmi jogáról is szavaz. Magyar Péter korábban azt mondta, közvádas bűncselekményeknél általánosan megszüntetné a mentelmi jogot. Ha a parlament az ő védettségét is felfüggeszti, az politikailag alátámaszthatja ezt az álláspontot. Ettől azonban még külön kérdés marad, hogy egy általános eltörlés nem tenné-e sebezhetőbbé a parlamenti kisebbséget egy későbbi, kevésbé önkorlátozó kormánnyal szemben.

A rendkívüli ülés másik nagy kérdése a legfőbb ügyész személye. Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte, a Tisza azonban előre jelezte, hogy nem támogatja. Ez önmagában szokatlan intézményi helyzetet teremt: a kormánypárt által támogatott államfő jelöltje nem kapja meg automatikusan a kormánytöbbség voksait. A vita ezért túlmutat Szathmáry személyén, és arról szól, mennyire önálló szereplő a köztársasági elnök az új politikai rendszerben.

Baka jelölési jogköre éppen azt a célt szolgálja, hogy a legfőbb ügyész kiválasztása ne pusztán a kormány személyzeti döntése legyen. Ha a parlament elutasítja a jelöltet, az államfőnek új személyt kell találnia. Ez időt vesz igénybe, miközben az ügyészi szervezet átmeneti vezetés alatt működik, és egyszerre több, politikailag rendkívül érzékeny ügyben kell döntenie.

Az ügyészség belső helyzetét tovább nehezíti, hogy a korábbi vezetés távozása, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás körüli átalakítás és az új korrupcióellenes intézmények megjelenése egyszerre írja át a szervezet szerepét. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szeptember 28-án nevezi meg első négy ügyét, vagyis ugyanazon a napon indul el érdemben egy új nyomozati szereplő, amikor a parlament a legfőbb ügyészről és több mentelmi ügyről dönt.

Ez az intézményi torlódás önmagában kockázat. Ha túl sok politikailag érzékeny ügy indul egyszerre, a nyomozóhatóságok minden lépését pártpolitikai szemüvegen keresztül értelmezik majd. A hitelességhez ezért különösen fontos lesz a döntések részletes indokolása, az eljárási határidők betartása és az, hogy azonos mércét alkalmazzanak kormánypárti és ellenzéki szereplőkkel szemben.

Hankó és Seszták esetében a mentelmi jog felfüggesztése után az ügyészség, illetve az illetékes nyomozó szerv elvégezheti azokat a cselekményeket, amelyekhez eddig parlamenti hozzájárulás kellett. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal vádat emelnek. A gyanúsítotti kihallgatás, további bizonyítékgyűjtés, szakértői vizsgálatok és esetleges kényszerintézkedések után az ügyészségnek külön kell döntenie a vádemelésről.

Magyar Péter ügyében a politikai jelentőség fordított. A miniszterelnök elleni eljárás azt teszteli, hogy a kormányfő ténylegesen elfogadja-e saját magára nézve ugyanazt a jogi eljárást, amelyet ellenfelein számon kér. Az Ötkert-ügy súlya nem mérhető a korrupciós ügyekéhez, de intézményi szempontból fontos precedens lehet.

A magyar Redditen és más közösségi vitákban a mentelmi ügyeknél két ellentétes elv ütközik: sokan a mentelmi jog teljes eltörlését támogatják, mások arra figyelmeztetnek, hogy a védelem hiánya egy későbbi autoriter kormány kezében veszélyes lehet. A kommentek nem reprezentatívak, de a dilemma valós. A jó megoldás nem feltétlenül a mentelmi jog megszüntetése, hanem olyan szűk és átlátható szabályozás, amely köztörvényes ügyben nem biztosít menedéket, politikai véleménynyilvánítás miatt viszont megőrzi a parlamenti függetlenséget.

Szeptember 28. ezért nem lezár, hanem megnyit több folyamatot. A legfőbbügyész-jelölt sorsa új jelölési kört indíthat, a mentelmi jogok felfüggesztése nyomozások következő szakaszát nyithatja meg, az új vagyonvisszaszerzési hivatal pedig ugyanazon a napon kezdi érdemi működését. A következő hetekben már nem az lesz a kérdés, ki hogyan szavazott hétfőn, hanem az, hogy a megváltozott intézményi rendszer képes-e politikai befolyástól láthatóan elkülönülő eljárásokat produkálni.