Több nyertes, kevesebb pénz az otthoni akkukra

A választás előtt félbemaradt lakossági energiatárolási programot nem törli el a Tisza-kormány, hanem úgy alakítja át, hogy ugyanabból a 105,5 milliárd forintos keretből 15 ezerrel több háztartás kaphasson támogatást. A változtatás ára az, hogy azoknál, akik csak akkumulátort telepítenek meglévő napelemük mellé, a maximális támogatás 2,5 millió forintról 1,8 millióra csökken. A napelemet és tárolót egyszerre fejlesztők felső határa 2,5 millió forint marad.

A szeptember 28-án ismertetett döntés azért érint sok embert, mert a programra a márciusi határidőig mintegy 132 ezer igény érkezett, miközben az eredeti keret csak 42,2 ezer nyertes finanszírozását tette lehetővé. Az új rendszer nagyjából 57 ezer háztartásnak adhat esélyt. Ez még mindig messze van az összes pályázótól, de a kormány úgy próbál több nyertest létrehozni, hogy nem emeli meg a költségvetési keretet.

A minisztérium érvelése szerint ezt az akkumulátorok gyors áresése teszi lehetővé. Tótth András államtitkár szerint a tárolók ára a program eredeti kiírása óta körülbelül a felére csökkent, miközben a forint is erősödött. Ha ugyanaz a műszaki tartalom olcsóbban beszerezhető, a támogatás csökkentése elvileg nem a háztartásokat, hanem a kivitelezők korábbi árrését érinti. Ez azonban csak akkor igaz, ha a piaci árak valóban minden pályázónál lehetővé teszik a vállalt rendszer megépítését.

A program ezért érdekes tesztje annak, hogyan kezeli az új kormány az előző kabinet félig végrehajtott támogatási rendszereit. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha változatlan feltételekkel kifizetik az eredetileg kiválasztott nyerteseket. A másik véglet a teljes program újranyitása vagy megszüntetése lehetett volna. A kabinet köztes megoldást választott: megtartja a keretet és a program alapját, de újraosztja a támogatási intenzitást.

Ez jogi és méltányossági kérdést is felvet. Azok a pályázók, akiket már korábban kiértesítettek a nyertességről, joggal érezhetik úgy, hogy menet közben változnak a feltételek. A minisztérium álláspontja szerint szerződéskötés még nem történt, ezért a módosítás végrehajtható, és az alacsonyabb támogatásból is ugyanaz a műszaki tartalom finanszírozható. A következő hetekben éppen az lesz az egyik fontos kérdés, elfogadják-e ezt az érintettek, vagy jogviták indulnak.

A kormány közben szigorítja a kivitelezőkre vonatkozó szabályokat. Nem lesz automatikus előlegfizetés; előleghez bankgarancia kellhet. A kivitelezői listát is szűkítik, hogy kevesebb megbízhatatlan, kizárólag támogatásokra építő vállalkozás kerüljön a rendszerbe. Ez közvetlen válasz a korábbi napelemes programok egyik legnagyobb problémájára: több cég úgy vett fel előlegeket, hogy később fizetésképtelenné vált vagy nem teljesítette a vállalt munkát.

Az előleg eltörlése a pályázókat védi, de a kisebb kivitelezőknek finanszírozási problémát okozhat. Egy cégnek a berendezéseket és a munkát részben előre kell finanszíroznia, miközben a támogatás csak teljesítés után érkezik. A bankgarancia szintén költséges. A szabály ezért várhatóan a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozásoknak kedvez, miközben kiszűrhet valóban kockázatos szereplőket.

A program műszaki feltételei is változnak. A támogatott tárolóknak távolról vezérelhetőknek kell lenniük. Ez első látásra technikai részlet, valójában az egész magyar villamosenergia-rendszer jövője szempontjából fontos. A háztartási akkumulátor nemcsak arra használható, hogy a nappal megtermelt napenergiát este fogyassza el a tulajdonos. Sok ezer összekapcsolt tároló megfelelő irányítással virtuális erőműként is működhet: akkor tölthet, amikor sok az áram, és akkor csökkentheti a hálózati fogyasztást, amikor nagy a terhelés.

Magyarországon a napelemek gyors terjedése miatt egyre gyakoribb, hogy napos időben sok villamos energia jelenik meg egyszerre a rendszerben. A probléma nem az, hogy túl sok a megújuló energia, hanem az, hogy termelése nem mindig esik egybe a fogyasztással. Délben lehet fölösleg, az esti csúcsban viszont már nincs naptermelés. Az akkumulátor éppen ezt az időbeli különbséget képes részben áthidalni.

A lakossági tárolók azonban önmagukban nem oldják meg a hálózat minden problémáját. Szükség van nagy ipari akkumulátorokra, hálózatfejlesztésre, okosmérőkre, rugalmas tarifákra és olyan piaci szabályokra is, amelyek értéket adnak annak, ha valaki a rendszer számára kedvező időpontban tölt vagy fogyaszt. A támogatási program akkor lesz igazán hasznos, ha nem elszigetelt háztartási beruházások tízezreit hozza létre, hanem beilleszti őket az energiarendszerbe.

A távolról vezérelhetőség éppen ezért adatvédelmi és fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet. Ki vezérelheti a háztartás akkumulátorát, milyen feltételekkel, milyen ellenszolgáltatásért, és felülírhatja-e a tulajdonos a központi vezérlést? Mi történik, ha a rendszer kommunikációja meghibásodik? Ezekre a részletszabályokra a pályázóknak még a szerződéskötés előtt világos választ kell kapniuk.

Az új konstrukció másik érzékeny pontja a kivitelezési határidő. Az eredeti szeptemberi végpontot 2027 februárjára tolják ki. Ez reálisabb időt ad a több tízezer telepítésre, de a piac számára még így is komoly logisztikai feladat. Akkumulátorokat, invertereket, villanyszerelői kapacitást és hálózati engedélyezést kell összehangolni. Ha a nyertesek nagy része egyszerre akar szerződni, ismét áremelkedés és szakemberhiány alakulhat ki.

A támogatási összeg csökkentése ezért csak akkor hozza a minisztérium által várt megtakarítást, ha a megnövekedett kereslet nem hajtja vissza felfelé az árakat. A kormánynak érdemes lenne nyilvánosan követnie a támogatott rendszerek átlagos költségét, hogy látható legyen, valóban a piaci áresést követi-e az 1,8 milliós plafon.

A programnak társadalmi igazságossági oldala is van. A napelemmel rendelkező családok jellemzően saját ingatlanban élnek, és korábban már jelentős beruházást tudtak finanszírozni. Az energiatárolási támogatás így nem a legszegényebb háztartások rezsiköltségét csökkenti. Energiapolitikai szempontból mégis lehet indoka, ha a tárolók a teljes rendszer költségét és a hálózat terhelését mérséklik. Ezt azonban mérni kell, nem elegendő feltételezni.

A következő hetekben a pályázók számára a legfontosabb az új részletes kiírás és a szerződéses feltételek megjelenése lesz. Kiderül, kik kerülnek be a plusz 15 ezer nyertes közé, milyen sorrendben választják ki őket, pontosan mely korábban értesített pályázók támogatása csökken, és milyen garanciát vállal a kormány arra, hogy az új összegből ténylegesen megépíthető az eredetileg ígért rendszer.

A szeptember 28-i döntés ezért nem egyszerűen arról szól, hogy kevesebb pénzt kapnak-e egyes napelemes családok. A kormány egy félbehagyott támogatási programból próbál egyszerre több nyertest, kisebb túlárazási lehetőséget és az országos villamosenergia-rendszer számára hasznosabb eszközparkot létrehozni. Ha sikerül, ugyanabból a 105,5 milliárdból több tároló épülhet. Ha viszont az alacsonyabb támogatás, a szigorúbb finanszírozás és a tömeges kivitelezési igény egymást erősítő problémákat okoz, a program könnyen újabb napelemes pályázati káosszá válhat.