Washington kivételt tesz Iránnal az iraki zarándokokért

A Trump-kormány korlátozott kivételt készül adni az Irán elleni szankciók alól, hogy az Iraqi Airways ismét zarándokokat szállíthasson Irán és az iraki síita szent város, Najaf között. A döntés első látásra technikai engedménynek tűnik, valójában azonban jól mutatja, milyen nehéz Washingtonnak úgy elszigetelnie Teheránt, hogy közben ne rendítse meg egyik legfontosabb regionális partnerét, Irakot.

Az amerikai pénzügyminisztérium várható mentessége egy hónapig engedélyezné az Iraqi Airways járatait. Ha a rendszer működik és a biztonsági feltételeket betartják, később tartósabb megoldás is születhet. Egy iraki tisztviselő szerint a repülés akár 48 órán belül újraindulhat. Irak pénteken állította le az Iránba és Iránból közlekedő járatokat az amerikai szankciók miatt.

A tilalom gyorsan politikai problémává vált Bagdad számára. Najaf a síita iszlám egyik legfontosabb vallási központja, itt található Ali imám sírja. Évente iráni zarándokok tömegei keresik fel a várost, és az iraki síiták közül is sokan utaznak Irán vallási helyszíneire. A repülési kapcsolat megszakítása ezért egyszerre érint vallási, családi, egészségügyi és gazdasági kapcsolatokat.

Az iraki kormány különösen attól tartott, hogy a tiltás olyan síita csoportokat is Washington ellen fordít, amelyek egyébként nem Teheránt követik politikailag. Irak síita közösségén belül komoly különbség van az iráni legfelsőbb vezetőhöz kötődő politikai-vallási hálózatok és Ali asz-Szisztáni nagyajatollah najafi irányzata között. Egy széles körű amerikai korlátozás azonban közös sérelmet teremthet közöttük.

Ali al-Zaidi miniszterelnök ezért mentességet kért Washingtontól. Bagdad azt javasolta, hogy a járatokat szigorú utasellenőrzéssel, adatmegosztással és biztonsági garanciákkal engedélyezzék. Az iraki fél vállalná, hogy a repülőgépeket ne lehessen fegyverek, szankcionált személyek vagy tiltott pénzek szállítására használni.

Az amerikai döntés hátterében az a stratégiai dilemma áll, amely Irakot két évtizede meghatározza. Az ország biztonsági és pénzügyi rendszere erősen kapcsolódik az Egyesült Államokhoz, politikai, vallási és gazdasági életében viszont Irán is mélyen jelen van. Bagdad minden kormánya kénytelen egyensúlyozni a két hatalom között, és a jelenlegi amerikai–iráni háború ezt az egyensúlyt különösen nehézzé tette.

Washington célja az iráni gazdaság minél teljesebb elszigetelése. Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben új szankciókat vezetett be iráni légitársaságok ellen, és másodlagos büntetésekkel fenyegette azokat a külföldi vállalatokat, amelyek továbbra is kiszolgálják őket. Több térségbeli ország csökkentette vagy felfüggesztette az iráni légi kapcsolatokat.

A légiközlekedési korlátozások Teherán számára jóval többet jelentenek gazdasági kellemetlenségnél. Az iráni állampolgárok külföldi utazása, tanulása, gyógykezelése és üzleti kapcsolatai is nehezebbé válnak. A regionális repülőterek elvesztése különösen fájdalmas, mert Dubaj, Isztambul, Bagdad és más csomópontok hagyományosan kaput jelentenek az iráni utasok számára a világ többi része felé.

Irán azzal vádolja Washingtont, hogy a polgári lakosságot bünteti. Az Egyesült Államok viszont arra hivatkozik, hogy az iráni légi hálózat egyes részeit katonai és hírszerzési célokra is használják. Az amerikai szankciós politika ezért a polgári és biztonsági forgalom szétválasztását próbálja kikényszeríteni, ami a gyakorlatban rendkívül nehéz.

Najaf kivételes helyzete vallási okból is érzékeny. Ali imám sírja a világ síita muszlimjainak egyik legfontosabb zarándokhelye. Az iráni vallási élet és az iraki szent városok között évszázados kapcsolat van, amelyet politikai határok és modern szankciók sem tudnak könnyen megszakítani. Egy teljes repülési tilalom ezért gyorsan túlterjedne a külpolitika keretein.

Az amerikai engedmény azt is jelzi, hogy Washington figyelembe veszi Szisztáni tekintélyét. A nagyajatollah hosszú ideje fontos stabilizáló szereplő Irakban, és gyakran a közvetlen iráni politikai befolyástól független álláspontot képvisel. Az Egyesült Államok számára stratégiai hiba lenne olyan intézkedéssel gyengíteni a najafi vallási központot, amely közben Teheránnak lehetőséget adna arra, hogy az egész síita közösséget amerikaellenes irányba mozgósítsa.

A döntés ezért finomhangolás a maximális nyomás politikájában. Trump nem enyhíti általánosan az Irán elleni szankciókat, hanem egy szűk, ellenőrzött csatornát hagy nyitva. A Fehér Ház ezzel azt akarja bizonyítani, hogy a gazdasági blokád célja az iráni állam és katonai hálózat gyengítése, nem a vallási zarándoklatok ellehetetlenítése.

Bagdad számára a mentesség belpolitikai lélegzetvételt jelenthet. A repülési tilalom miatt hétfőn tiltakozók gyűltek össze a najafi repülőtér előtt. A demonstrációk könnyen nagyobb politikai mozgalommá válhattak volna, különösen akkor, ha a kormányt azzal vádolják, hogy Washington utasításait saját állampolgárai és vallási közösségei érdekei elé helyezi.

Irak gazdaságilag is sebezhető. Olajbevételei jelentős részben dollárban folynak be, a pénzügyi rendszer pedig erősen függ az amerikai kapcsolatoktól. Washington ezért komoly eszközökkel rendelkezik az iraki kormány befolyásolására. Teherán viszont kereskedelmi, energetikai és politikai kapcsolatokon keresztül gyakorol nyomást, valamint több iraki fegyveres és politikai csoporttal tart fenn kapcsolatot.

A najafi mentesség a folyamatban lévő amerikai–iráni tárgyalásoknak is érdekes mellékszála. Miközben Trump nyilvánosan gyors győzelmet ígér és keményebb feltételeket követel Teherántól, kormánya egy konkrét területen hajlandó rugalmasabbá tenni a szankciós rendszert. Ez azt mutatja, hogy a teljes gazdasági elszigetelésnek regionális politikai költségei vannak.

A következő hónapban az amerikai és iraki hatóságok azt figyelhetik, betartják-e a járatokra vonatkozó ellenőrzési feltételeket. Ha igen, a mentesség meghosszabbítható. Ha Washington fegyver-, pénz- vagy személyszállítással kapcsolatos visszaélést észlel, a kivétel gyorsan megszűnhet.

A döntésből ezért nem következik általános amerikai enyhülés Iránnal szemben. Sokkal inkább annak elismerése, hogy a Közel-Keleten a szankciók társadalmi és vallási következményei gyakran visszahatnak a geopolitikai célokra. Washington Irán befolyását akarja csökkenteni Irakban, ehhez viszont szüksége van egy működő és politikailag stabil bagdadi kormányra. A najafi járatok ideiglenes visszaengedése ezt az egyensúlyt próbálja megőrizni.