Trump gyors győzelmet ígér, Iránnal mégis alkudozik
Az amerikai elnök szerint Washington „így vagy úgy” hamarosan lezárja a háborút, miközben katari közvetítőkön keresztül tovább folynak az egyeztetések. A Fehér Ház katonai nyomással és szankciókkal próbál jobb feltételeket kicsikarni Teherántól.
Donald Trump hétfő este azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon hamar” győzni fog az Irán elleni háborúban, és a konfliktus „így vagy úgy” gyorsan véget ér. A kijelentés közvetlenül azután hangzott el, hogy Washington megerősítette: amerikai tisztviselők katari közvetítőkkel egyeztetnek a rendezés lehetőségéről. A Fehér Ház egyszerre beszél katonai győzelemről és diplomáciai megállapodásról, ami jól mutatja Trump tárgyalási stratégiáját.
Az elnök az Ovális Irodában újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok győzni fog, és szerinte ez gyorsan megtörténik. A háború befejezése után az üzemanyagárak jelentős csökkenését ígérte. Ez utóbbi megjegyzés az amerikai belpolitikában különösen fontos, mert a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az olajárak emelkedésén keresztül közvetlenül érinti az amerikai fogyasztókat.
Trump szombaton elutasította az iráni békejavaslatot, amely a Hormuzi-szoros újranyitását, a harcok leállítását és új nukleáris tárgyalásokat kínált volna amerikai gazdasági engedményekért cserébe. Teherán azt várta, hogy Washington enyhítse az olajexportot korlátozó szankciókat, oldjon fel befagyasztott iráni pénzeket és támogasson szélesebb regionális tűzszünetet.
Az amerikai elnök szerint Irán azért sürgeti az alkut, mert katonailag és gazdaságilag egyre nehezebb helyzetben van. Washington ezért nem akarja elfogadni a teheráni feltételeket változtatás nélkül. Az amerikai cél az, hogy a hajózás helyreállítása mellett az iráni nukleáris programra is szigorúbb és ellenőrizhető korlátozások vonatkozzanak.
A nyilvános elutasítás ellenére a diplomáciai csatorna működik. Katar az elmúlt napokban folyamatosan közvetített az amerikai és az iráni fél között. Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner is részt vett a háttéregyeztetésekben. Az iráni oldalt Abbasz Aragcsi külügyminiszter képviseli, aki továbbra is azt állítja, hogy a konfliktusnak tárgyalásos megoldása lehet.
Trump hétfői mondata azért fontos, mert nem határozta meg, mit jelent az amerikai „győzelem”. A háború elején Washington az iráni nukleáris és rakétakapacitások visszaszorítását, később a Hormuzi-szoros szabadságát és a regionális fegyveres csoportok meggyengítését hangsúlyozta. Az egyes célok eltérő katonai és diplomáciai feltételeket igényelnek, ezért egy gyors lezárás csak akkor képzelhető el, ha a felek valamelyik kérdésben kompromisszumot kötnek.
A Hormuzi-szoros továbbra is a legkézzelfoghatóbb alkupont. A Perzsa-öböl kijáratán keresztül a világ olaj- és cseppfolyósítottgáz-kereskedelmének jelentős része halad. A háború alatt a forgalom többször akadozott, a hajók biztosítási díja megugrott, a szállítmányozók pedig kockázati felárat építettek az áraikba. Minden olyan hír, amely a szoros lezárásának vagy újranyitásának esélyét változtatja, azonnal megjelenik az olajpiacon.
Hétfőn a nyersolaj ára ismét emelkedett, miután a piac feldolgozta Trump iráni ajánlatot elutasító döntését. A drágulás újra felerősítette az inflációs aggodalmakat az Egyesült Államokban, és a kötvénypiacokon is érezhető volt. Trump ezért katonai és külpolitikai szempontból kemény feltételeket akar, gazdaságilag viszont érdekelt a gyors rendezésben.
Az amerikai elnök az elmúlt hetekben többször összekötötte a háborút az üzemanyagárakkal. A Fehér Ház azt állítja, hogy az amerikai haditengerészet egyre több tanker biztonságos áthaladását segíti, és a Közel-Keletről érkező olajmennyiség fokozatosan nő. A piac azonban addig nem tér vissza a korábbi kockázati szintre, amíg a katonai összecsapások és az iráni fenyegetések folytatódnak.
Teherán eközben azt állítja, hogy nem kényszeríthető feltétel nélküli kapitulációra. Aragcsi az elmúlt napokban egyszerre beszélt arról, hogy Irán kész a háború folytatására, és arról, hogy a diplomácia az egyetlen tartós kiút. Ez a kettős üzenet az iráni vezetés számára is belpolitikai jelentőségű: úgy kell tárgyalnia, hogy közben ne keltsen vereségérzetet saját társadalmában és regionális szövetségesei körében.
A nukleáris kérdés továbbra is a legnehezebb. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy békés célú urándúsítást folytathasson. Washington olyan ellenőrzési rendszert és készletkorlátozást akar, amely kizárja a gyors áttérést fegyverkezésre. A korábbi megállapodások összeomlása miatt mindkét fél bizalmatlan, és az ellenőrzés technikai részletei könnyen megakaszthatják az egyezséget.
Izrael álláspontja szintén meghatározó. Az izraeli kormány attól tart, hogy egy túl gyors amerikai–iráni megállapodás Teheránnak időt és pénzt adna katonai képességeinek újjáépítésére. Washingtonnak ezért olyan megoldást kell találnia, amelyet Izrael sem tekint stratégiai vereségnek. A regionális fegyveres csoportok, köztük a húszik és más Iránhoz kötődő szervezetek szerepe tovább bonyolítja a képletet.
A háború már az amerikai félidős választási kampányra is hat. Trump azt szeretné bizonyítani, hogy katonai erővel jobb feltételeket tud elérni, mint elődei, miközben az ellenzék a háború költségeit és az inflációt hangsúlyozza. A magas benzinár különösen érzékeny téma az Egyesült Államokban, ezért az elnök hétfői ígérete, miszerint a győzelem után az árak „lezuhannak”, belpolitikai üzenet is volt.
Európa számára a gyors rendezés elsősorban gazdasági érdek. Az orosz energiafüggőség csökkentése óta az európai piac nagyobb mértékben támaszkodik a globális olaj- és LNG-kereskedelemre. Hormuz tartós bizonytalansága magasabb energiaárakat, inflációs nyomást és gyengébb növekedést jelenthet. Magyarországot is érinti a világpiaci olajár emelkedése, függetlenül attól, hogy a fizikai ellátás jelentős része más útvonalon érkezik.
A katari közvetítés ezért a következő napok egyik legfontosabb diplomáciai folyamata lesz. Doha olyan kompromisszumot keres, amelyben Irán kézzelfogható gazdasági könnyítést kap, Washington pedig ellenőrizhető biztonsági engedményeket. A feleknek azt is meg kell oldaniuk, milyen sorrendben hajtják végre vállalásaikat, mert egyikük sem akar előbb engedni.
Trump hétfői győzelmi ígérete mögött így jóval összetettebb helyzet áll. Az Egyesült Államok katonailag erős pozícióból tárgyal, de a háború gazdasági ára nő. Irán súlyos nyomás alatt van, mégis rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel megzavarhatja a térség energiakereskedelmét. A gyors lezárás esélye attól függ, hogy a nyilvános kemény mondatok mögött a közvetítők képesek-e elfogadható sorrendet és garanciákat kialkudni.