Tíz ügyésszel jön Budapestre az EPPO

Jövő nyárig megnyílhat Budapesten az Európai Ügyészség magyar irodája, ahol tíz delegált európai ügyész dolgozik majd az uniós pénzeket érintő csalások és korrupciós ügyek felderítésén. Laura Codruța Kövesi európai főügyész Budapesten egyeztetett a magyar kormány és az ügyészség vezetőivel, és világossá tette: a politikai döntés után most a jogi és intézményi beillesztés következik.

A csatlakozás jelentőségét könnyű félreérteni. Az EPPO nem általános korrupcióellenes szuperügyészség, és nem veszi át a magyar ügyészség minden politikailag érzékeny ügyét. Hatásköre az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjed ki: uniós költségvetési csalásra, az ehhez kapcsolódó korrupcióra, pénzmosásra és bizonyos határokon átnyúló áfacsalásokra. Ha egy ügy kizárólag magyar költségvetési pénzt érint, attól még nem kerül automatikusan az EPPO-hoz.

Éppen ez teszi fontossá a hatáskörök pontos elválasztását. Magyarországon egyszerre működik a rendőrség, a NAV bűnügyi szervezete, a Központi Nyomozó Főügyészség, a rendes ügyészi szervezet és immár a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Ehhez társul majd az EPPO magyar irodája. Egy összetett korrupciós ügy könnyen érinthet egyszerre magyar és uniós pénzt, több bűncselekményt és külföldi szereplőket. Előre rögzített szabályok nélkül gyorsan hatásköri vita alakulhatna ki.

Az EPPO modellje ezért sajátos. A delegált európai ügyészek Magyarországon dolgoznak majd, de az uniós ügyészség szervezetének részeként, Kövesi luxembourgi központjának felügyelete alatt. Nyomozásaikat a magyar jog alapján végzik, a magyar bíróságok előtt emelnek vádat, ugyanakkor döntéseik nem a magyar legfőbb ügyész hierarchikus irányítása alá tartoznak. Ez a kettős beágyazottság biztosítja, hogy ismerjék a hazai jogot, mégis függetlenek legyenek a nemzeti ügyészségi lánctól.

A magyar csatlakozás politikai előzménye hosszú. Az Orbán-kormány éveken át elutasította az EPPO-tagságot, arra hivatkozva, hogy az sértené a nemzeti szuverenitást és az ügyészi szervezet önállóságát. Magyarország közben együttműködési megállapodást kötött az uniós ügyészséggel, de nem vált teljes jogú résztvevővé. A Tisza egyik választási ígérete volt a csatlakozás, amelyet a kormányváltás után gyorsan megindított.

Kövesi budapesti látogatása azt mutatja, hogy a politikai szándékból most végrehajtási program lesz. Az első jogalkotási csomag még 2026-ban a parlament elé kerülhet. Három törvény módosítására van szükség ahhoz, hogy kialakítsák az európai ügyész és a delegált ügyészek kiválasztásának magyar rendszerét. Ezt további jogharmonizáció követi.

A tíz ügyész száma első látásra kevésnek tűnhet, különösen az elmúlt évek uniós pénzekkel kapcsolatos vitái után. Az EPPO azonban nem egyedül dolgozik. A delegált ügyészek a magyar nyomozóhatóságok kapacitásait is igénybe vehetik, szakértőket rendelhetnek ki, adatokat kérhetnek és nemzetközi együttműködést kezdeményezhetnek. A kulcs nem pusztán a létszám, hanem az, hogy a magyar hatóságok milyen gyorsan és teljeskörűen hajtják végre az EPPO által kért nyomozati cselekményeket.

A csatlakozás egyik legérdekesebb kérdése a folyamatban lévő ügyek sorsa. Az EPPO hatásköre időben és jogilag is korlátozott; nem lehet egyszerűen minden korábbi uniós támogatási vitát újranyitni. Ugyanakkor lehetnek olyan jelenleg is futó nyomozások, amelyeknél a csatlakozás után meg kell vizsgálni, mely szerv jogosult eljárni. A részletszabályoknak rendezniük kell az ügyátadás, az iratkezelés és az esetleges párhuzamos nyomozások kérdését.

A magyar igazságszolgáltatás szempontjából a vádemelés utáni szakasz is fontos. Az EPPO ügyészei magyar bíróságokon képviselik majd a vádat. Ez azt jelenti, hogy az uniós ügyészség nyomozati gyakorlata közvetlenül találkozik a magyar büntetőeljárással, bizonyítási szabályokkal és bírói gyakorlattal. Az első perek ezért precedenst teremthetnek arra, hogyan illeszkedik az európai ügyészi rendszer a hazai jogrendbe.

A csatlakozásnak pénzügyi jelentősége is van. Az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogállamisági viták egyik visszatérő eleme volt az uniós források ellenőrzése és a korrupciós kockázat. Az EPPO-tagság önmagában nem old fel automatikusan minden befagyasztott vagy feltételhez kötött uniós pénzt, de erős intézményi garanciát jelenthet arra, hogy az EU költségvetését érintő bűncselekmények vizsgálata nem kizárólag magyar hatósági döntéstől függ.

A másik oldalon az EPPO sem csodaszer. A korrupció jelentős része nem uniós pénzből történik, és sok vitatható közbeszerzés vagy állami döntés nem feltétlenül bűncselekmény. Az európai ügyészeknek ugyanúgy bizonyítékot kell gyűjteniük, tiszteletben kell tartaniuk a védelem jogait és a bíróság előtt kell bizonyítaniuk a vádat. A politikai várakozás ezért könnyen nagyobb lehet annál, amit az intézmény jogilag teljesíteni tud.

A magyar Redditen és más online fórumokon a csatlakozás régóta erős szimbolikus kérdés: sok hozzászóló úgy kezeli az EPPO-t, mintha automatikusan minden korábbi korrupciós ügyet átvenne. Ez nem így van. A közösségi vita nem reprezentatív, de éppen ezért fontos tisztázni a hatáskört: az EPPO az EU pénzügyi érdekeit védi, nem általános politikai elszámoltató szerv.

Kövesi budapesti tárgyalásainak egyik üzenete az volt, hogy az intézmény felállítása jelentős szakmai és jogalkotási munkát igényel. A következő hónapokban ki kell választani a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, irodát és technikai infrastruktúrát kell létrehozni, össze kell kapcsolni az informatikai rendszereket, és ki kell alakítani az együttműködést a NAV-val, rendőrséggel, ügyészséggel és bíróságokkal.

A jövő nyári nyitás ezért ambiciózus határidő. Ha tartható, 2027 második felében már lehetnek olyan magyar ügyek, amelyekben az EPPO önállóan irányítja a nyomozást. A rendszer valódi próbája azonban nem az irodaavató lesz. Hanem az első olyan ügy, amelyben jelentős gazdasági vagy politikai érdekekkel szemben kell bizonyítani, hogy a delegált ügyészek valóban ugyanazzal a függetlenséggel dolgozhatnak Budapesten, mint az EPPO más tagállamaiban.