Összeomlás szélén a Nemzetközi Büntetőbíróság

Hétköznapi körülmények között aligha keltene feltűnést az Európai Unió pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosának és egy hágai igazságügyi hivatalnoknak a munkatalálkozója. A diplomáciai kulisszák mögött lezajlott egyeztetés Maria Luís Albuquerque uniós biztos és Osvaldo Zavala Giler, a Nemzetközi Büntetőbíróság hivatalvezetője között rendkívüli jelentőséget kapott. Nyolcvan évvel a náci háborús bűnösök felelősségre vonását megalapozó nürnbergi perek után a legsúlyosabb emberiesség elleni rémtettek kivizsgálására létrehozott legfontosabb igazságszolgáltatási fórum puszta fennmaradása került veszélybe. A washingtoni adminisztráció nyílt ellenségessége miatt az intézmény a működésképtelenség peremére sodródott, miközben az európai döntéshozók futnak az idővel, hogy jogi védőpajzsot vonjanak az igazságszolgáltatás köré.

A tengerentúli fenyegetések hangneme példátlan mélységeket ért el a nemzetközi diplomáciában. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilvánosan fogadta meg, hogy tégláról téglára bontja le a hágai törvényszéket, míg Donald Trump elnök elszabadult, ellenőrizetlen szervezetnek bélyegezte az intézményt, ahol rosszindulatú bürokraták csoportja dolgozik. A jogi mechanizmusok megbénításához a washingtoni vezetésnek elegendő egyetlen elnöki rendelet közzététele. Egy ilyen büntetőintézkedés megtiltaná valamennyi amerikai vállalatnak és pénzintézetnek, hogy üzleti kapcsolatot tartson fenn a hágai székhelyű testülettel. A bírák és az ügyészek számláit vezető nemzetközi bankok nem folyósíthatnák a fizetéseket, a tengerentúli technológiai konszernek pedig lekapcsolnák a bírósági archívumokat kiszolgáló szoftvereket és felhőszolgáltatásokat. Bár a testület joghatóságát az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nem ismeri el, a szerződést aláíró 125 szuverén állam támogatása ellenére a rendszer működése órák alatt elsorvadna.

A válság közvetlen közelségére az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának zárt ülése után figyelmeztetett Dirk Gotink holland kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő. A politikus rámutatott: a diplomáciai folyosókon keringő információk szerint Washington napokon belül kihirdetheti a teljes bíróságot sújtó feketelistát. Egy ilyen lépés másfél évszázadnyi nemzetközi humanitárius jogfejlődést és jogbiztonságot tenne semmissé. A képviselő azonnali ellenlépéseket sürgetett az Európai Bizottság részéről, követelve az 1996-ban megalkotott uniós védelmi rendelet, az úgynevezett Blocking Statute készenlétbe helyezését. Ez a jogszabály kifejezetten arra szolgál, hogy megvédje az európai vállalatokat és polgárokat a harmadik országok törvényeinek extraterritoriális, vagyis a saját határaikon túlnyúló kényszerítő alkalmazásától, kifejezetten megtiltva a brüsszeli jóváhagyás nélküli külföldi büntetőintézkedések végrehajtását.

A gyakorlati pénzügyi életben az amerikai gazdasági szankciók szinte ellenállás nélkül érvényesülnek a kontinensen. Az európai kereskedelmi bankok a washingtoni bejelentéseket követően rendszerint órákon belül végrehajtják a tengerentúli tilalmakat. A pénzintézetek vezetése retteg a jogsértések következményeitől, hiszen a washingtoni pénzügyminisztérium által kiszabható drákói pénzbírságok mellett az amerikai dollárban zajló nemzetközi klíringrendszerből való kizárás azonnali csődöt jelentene minden univerzális hitelintézetnek. Gotink megjegyezte: a túlbuzgó jogkövetés abból a történelmi korszakból ered, amikor Európában magától értetődő barátként és felszabadítóként tekintettek az amerikaiakra, ám a külügyminisztériumban előkészített intézkedések tükrében ez a korszak lezárult.

Az unió védelmi mechanizmusának alkalmazása kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezésére indulhat el, ám a brüsszeli testület hónapok óta kitér a nyilvános állásfoglalás elől. Az Európai Tanács tagállamai közül ugyanakkor mind többen követelik a védelmi jogszabály azonnali élesítését a vészhelyzetre készülve. Az osztrák külügyminisztérium a napokban hivatalosan is csatlakozott a határozott fellépést sürgető kormányok táborához, nyomatékosítva az európai szuverenitás megvédésének fontosságát. Aurore Lalucq, a parlamenti szakbizottság francia szociáldemokrata elnöke szintén figyelmeztetett: az Európai Unió globális hitelessége forog kockán, ha képtelen megvédeni a nemzetközi szerződéseken nyugvó bíróságot. A képviselőnő rendkívül szkeptikusan nyilatkozott a brüsszeli apparátus által emlegetett diplomáciai kompromisszum lehetőségéről, emlékeztetve arra, hogy a békés egyezséghez legalább két együttműködő partnerre lenne szükség, miközben a tengerentúli fél a rendszer teljes felszámolására törekszik.