Őrségváltás a NAV-nál az aranykonvoj árnyékában

Október 1-jével egyszerre távozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának két legfontosabb vezetője. Domokos Ferenc pénzügyőr dandártábornok főigazgatói, Szűcs Gábor László ezredes pedig helyettesi megbízását veszti el. A NAV hivatalos közlése szerint a vezetői megbízásokat a személyi jogállási törvény alapján, indoklás nélkül vonták vissza. A döntés önmagában is jelentős, de az időzítés és az előzmények miatt jóval többről szól egyszerű személycserénél: az új kormány éppen akkor alakítja át az adóhatóság bűnügyi vezetését, amikor a NAV egyre több, politikailag érzékeny korrupciós és közpénzügyi nyomozásban kap szerepet.

A Bűnügyi Főigazgatóság nem adminisztratív háttérszerv. A NAV nyomozóhatósági feladatai közé tartoznak többek között a költségvetési csalások, pénzmosási ügyek és számos, adó- vagy vámbevételt érintő bűncselekmény felderítése. Az elmúlt napokban éppen a NAV nyomozói hallgatták ki Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt indult ügyben. A szervezetnek tehát közvetlen szerepe van azokban az eljárásokban, amelyek az új politikai korszak elszámoltatási ígéreteinek hitelességét is meghatározzák.

A mostani vezetőváltás előzményei tavaszig nyúlnak vissza. Kármán András pénzügyminiszter május 20-án mentette fel a NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét, Demeter Tamást. Feladatait átmenetileg Domokos Ferenc vette át, hogy – a minisztérium akkori megfogalmazása szerint – biztosítsa a szakterület folytonos és fennakadásmentes működését. Az új elnökhelyettes, Sisák Attila csak szeptember 16-án lépett hivatalba, vagyis alig két hét telt el a felső vezető kinevezése és a főigazgatóság két vezetőjének leváltása között.

A személycseréket az úgynevezett aranykonvoj-ügy teszi különösen érzékennyé. Március 5-én magyar hatóságok két ukrán pénzszállító járművet és hét ukrán állampolgárt állítottak meg az M0-s autóút egyik pihenőhelyén. A műveletbe a NAV mellett a Terrorelhárítási Központ is bekapcsolódott. A későbbi ügyészségi közlés szerint a TEK emberei bilincset és a látást akadályozó kámzsát alkalmaztak, az akciót pedig Hajdu János akkori főigazgató személyesen irányította. Hajdut júniusban gyanúsítottként hallgatták ki.

A NAV saját vezetését más okból is elérte az ügy. A 24.hu értesülése szerint Domokos Ferenc ott volt azon a március eleji zselicvölgyi összejövetelen, amelyet az aranykonvoj-akció után tartottak, és amelyen Demeter Tamás előléptetését is ünnepelték. Az este tragédiába torkollt: egy pénzügyőr dandártábornok életét vesztette. A hatóság a mostani felmentések indokaként ezt hivatalosan nem nevezte meg, ezért a kapcsolatot tényként nem lehet kijelenteni. Az viszont ellenőrzött tény, hogy Domokos részt vett az eseményen, és a hozzá tartozó szervezeti egység az aranykonvoj-akcióban is érintett volt.

A különbségtétel itt különösen fontos. A vezetői megbízás visszavonása nem büntetőjogi szankció, és önmagában nem jelenti azt, hogy Domokos vagy Szűcs bűncselekményt követett volna el. A NAV jogszabály alapján indoklás nélkül is lecserélheti vezetőit. A politikai és intézményi jelentőség abból fakad, hogy a személycsere egy olyan szervezetnél történik, amelynek működését az új kormány láthatóan át akarja szabni, miközben korábbi vezetőihez több vitatott ügy kapcsolódik.

Az aranykonvoj története azért is túlmutat egyetlen márciusi rendészeti akción, mert több fegyveres és pénzügyi szerv együttműködésének szabályait érinti. A TEK beavatkozása a NAV által megkezdett intézkedésbe, az ukrán állampolgárok előállítása, majd rövid időn belüli átadása olyan kérdéseket vetett fel, amelyekre az ügyészségi nyomozásnak kell választ adnia. Ki adott utasítást, milyen információ alapján tekintették bűncselekmény gyanúsítottjainak az érintetteket, és jogszerű volt-e az alkalmazott kényszer?

A NAV szempontjából ugyanilyen fontos, hogy a szervezet saját belső döntési lánca hogyan működött. A bűnügyi főigazgatóság vezetőinek felelőssége nem feltétlenül azonos az egyes helyszíni intézkedésekért viselt felelősséggel. Egy országos nyomozóhatóságnál azonban a vezetés feladata a műveletek jogszerűségének, dokumentálásának és szakmai kontrolljának biztosítása is. Ha egy ügyben utólag komoly jogszerűségi kérdések merülnek fel, elkerülhetetlen a parancsnoki és szervezeti felelősség vizsgálata.

A mostani váltásnak van egy másik, kevésbé látványos oldala is. A NAV előtt az elkövetkező hónapokban várhatóan jelentősen nő a korrupciós és vagyonosodási ügyek száma. Az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal több ügyben más nyomozóhatóságok munkájára támaszkodik, az Európai Ügyészség magyarországi csatlakozásának előkészítése pedig új együttműködési rendet igényel majd. A NAV pénzügyi nyomozói, adatelemzői és pénzmosás elleni szakemberei ebben kulcsszereplők lesznek.

Ezért különösen fontos, ki vezeti a Bűnügyi Főigazgatóságot. A vezetőnek egyszerre kell biztosítania a politikailag érzékeny ügyek szakmai függetlenségét, a más hatóságokkal való együttműködést és azt, hogy a szervezet ne váljon az aktuális kormány büntetőpolitikai eszközévé. A korábbi rendszer egyik visszatérő kritikája éppen az volt, hogy a hatóságok bizonyos ügyekben rendkívül aktívak, másokban feltűnően passzívak voltak. Az új vezetés hitelességét ezért nem az fogja eldönteni, hány látványos előállítás történik, hanem az, hogy az azonos súlyú ügyeket azonos mércével kezelik-e.

A személycserék a szervezeti folytonosságot is próbára teszik. A bűnügyi főigazgató és helyettese egyszerre távozik, miközben az új elnökhelyettes alig két hete van hivatalban. Egy ilyen átmenetnél különösen fontos az ügyek dokumentált átadása, a folyamatban lévő nyomozások védelme és az, hogy a vezetőváltás ne okozzon bizonytalanságot a nyomozóknál. A nagy pénzügyi ügyekben egy-egy eljárás évekig tart, ezért a szakmai munka nem igazodhat a politikai ciklusokhoz.

A következő napok egyik kérdése az lesz, kit neveznek ki Domokos és Szűcs helyére, illetve átmenetileg ki irányítja a főigazgatóságot. Ennél is fontosabb, hogy a NAV ad-e részletesebb tájékoztatást a szervezeti átalakítás céljáról. A törvény valóban lehetővé teszi az indoklás nélküli felmentést, de egy ekkora jelentőségű nyomozóhatóságnál a közbizalom szempontjából nem közömbös, milyen szakmai elvek alapján választják ki az új vezetőket.

Az október 1-jei őrségváltás ezért nem egy lezárt személyzeti hír. A NAV bűnügyi szervezete egyszerre kerül új vezetés alá és kap egyre nagyobb szerepet az előző korszak pénzügyi ügyeinek feltárásában. Az aranykonvoj-ügy árnyéka közben továbbra is ott marad a háttérben. A következő hónapokban az derülhet ki, hogy a vezetőváltás egyszerű tisztújítás volt-e, vagy egy mélyebb intézményi átalakítás első lépése.