Budapest ára: 120 milliárd és húszmilliárdos vágás

Fél évtizedes szünet után nem egyszerűen újra összeült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa: október 1-jén olyan pénzügyi és közlekedési alku született a kormány és Budapest között, amely évekre átrendezheti a főváros működését. A kabinet egyszeri 120 milliárd forintos támogatást ad Budapestnek, a főváros pedig eláll a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereitől és az ezekhez kapcsolódó követeléseitől. A megállapodás része az is, hogy a pénzügyminiszter költségvetési felügyelőt küld a Városházára, Budapest pedig 2027-ben húszmilliárd forinttal csökkenti működési kiadásait.

A csomag ezért nem egyszerű mentőöv. Valójában adósságrendezés, intézményi kompromisszum és hatáskör-átrendezés egyszerre. A főváros rövid távon likviditáshoz jut, a kormány lezárhat egy hosszú és bizonytalan jogvitát, miközben a kabinet nagyobb rálátást kap Budapest pénzügyeire. A következő hónapokban pedig át kell alakítani a közösségi közlekedés és a parkolás rendszerét is.

A 120 milliárd forint nagyságát az teszi érthetővé, hogy Budapest az elmúlt években folyamatosan a fizetőképesség határán egyensúlyozott. A főváros és az Orbán-kormány legélesebb pénzügyi konfliktusa a szolidaritási hozzájárulás körül alakult ki. Budapest azt állította, hogy az állam olyan összeget von el tőle, amely már sérti az önkormányzati autonómiát és meghaladja a főváros számára visszajuttatott állami támogatások értékét. A vita bíróságokra került, és a főváros több alkalommal jogi úton próbálta megakadályozni az inkasszót.

Az új megállapodás ezt a frontot zárja le. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a 120 milliárd nagyjából a főváros által peres úton követelt összeg nyolcvan százalékának felel meg. Budapest ezen felül megkapja a 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatívát is, vagyis rövid távú nettó pénzügyi pozíciója ennél is többel javul.

A segítségnek azonban ára van. A fővárosnak húszmilliárd forinttal kell csökkentenie 2027-es működési kiadásait az idei szinthez képest. Hogy ez pontosan hol jelenik meg, még nincs eldöntve. A városvezetés számára ez lesz az alku első komoly politikai próbája, mert a fővárosi költségvetés jelentős része nehezen mozdítható: közlekedésre, közművekre, szociális és kulturális intézményekre, valamint bérekre megy el.

A másik garancia a költségvetési felügyelő. Vitézy hangsúlyozta, hogy nem költségvetési biztosról van szó, vagyis az állam nem veszi át a főváros pénzügyi irányítását. A felügyelő azonban közvetlenebb állami rálátást biztosít a város gazdálkodására, és elvileg korábban jelezheti, ha újabb likviditási válság alakul ki. Politikai szempontból ez kompromisszum: Budapest megtartja autonómiáját, de a mentőcsomagért cserébe elfogad egy új ellenőrzési pontot.

A legnagyobb szerkezeti változás a BKK körül készül. A kormány és a főváros regionális közlekedésszervezővé alakítaná a Budapesti Közlekedési Központot. A terv szerint a fővárosi és agglomerációs közösségi közlekedés megrendelése egy rendszerbe kerülne Szentendrétől Ráckevéig, Gödöllőtől Zsámbékig. A finanszírozást az állam és Budapest fele-fele arányban vállalná.

A 2027-re jelzett számok szerint a BKK mintegy 340 milliárd forint költségvetési támogatást igényelne, amelyből 170 milliárdot az állam, 170 milliárdot a főváros adna. Ez Budapestnak érzékelhető könnyítés lehet, mert jelenleg a közlekedési rendszer finanszírozásának nagyobb része a városra hárul. Cserébe viszont az állam tartósan belép a budapesti közlekedésszervezés pénzügyi és stratégiai rendszerébe.

A regionális modellnek szakmai logikája van. Budapest közlekedése régóta nem ér véget a közigazgatási határnál. Naponta százezrek ingáznak az agglomerációból, miközben a MÁV, a HÉV, a Volán-járatok és a BKK hálózata csak részben összehangolt. Az egységes megrendelő elvileg összehangolhatja a menetrendeket, tarifákat és fejlesztéseket. A nehéz kérdés az lesz, hogyan oszlik meg a döntési jog az állam és a főváros között.

Még nagyobb politikai konfliktust okozhat a parkolás átalakítása. A megállapodás egységes budapesti parkolási rendszert irányoz elő, amelyhez törvényt kell módosítani. A belvárosi kerületek egy része már az FKT ülése előtt tiltakozott, mert attól tartanak, hogy elveszítik a parkolási bevételeket. Ezek több önkormányzat költségvetésében milliárdos tételt jelentenek.

A vita itt két legitim szempont között feszül. Várospolitikai oldalról nehezen védhető, hogy egy összefüggő nagyvárosban kerületenként eltérő parkolási rendszerek, díjak és érdekek működjenek. Az autós nem kerületi, hanem budapesti hálózatban közlekedik. Az önkormányzati oldal viszont joggal kérdezi, miért a kerület mondjon le egy saját bevételről, ha közben neki kell fenntartania számos helyi szolgáltatást.

A megállapodás ezért új konfliktusvonalat is nyitott: már nem elsősorban a kormány és a főváros áll egymással szemben, hanem Budapest vezetése és több kerület. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és más belvárosi vezetők azt kifogásolták, hogy a parkolási kérdés előkészítésébe nem vonták be őket megfelelően. A következő hetekben ezért az egységes rendszer részletszabályai legalább olyan fontosak lesznek, mint maga az elvi döntés.

Az FKT Rákosrendező ügyében is közös megvalósítási struktúráról döntött. Ez azért fontos, mert a terület fejlesztése az előző kormány idején a főváros és az állam egyik legnagyobb konfliktusává vált. Az új modellben közös állami-fővárosi szervezet viheti tovább a projektet, ami egyszerre csökkentheti a politikai kockázatot és lassíthatja a döntéseket, hiszen egyik fél sem kerülhet meg.

A Duna-part, a történelmi fürdők és más nagyberuházások szintén bekerültek az együttműködés körébe. Ezzel az FKT lényegében a következő évek budapesti fejlesztéspolitikájának központi fórumává válhat. Az egyhangú döntési szabály miatt azonban minden komolyabb ügyben valódi kompromisszumra lesz szükség.

A magyar online vitákban a megállapodást egyszerre értelmezik a főváros megmentéseként és Budapest állami felügyelet alá vonásaként. Egyik leegyszerűsítés sem pontos. A főváros valóban jelentős pénzügyi segítséget kap, de nem ingyen; az állam valóban nagyobb szerepet kap a város működésében, de nem veszi át annak irányítását. A konstrukció értékét az dönti el, hogy a feltételek hosszú távon fenntarthatóbb gazdálkodást teremtenek-e.

A következő napokban három kérdésre érdemes figyelni. Hol találja meg Budapest a húszmilliárdos megtakarítást? Milyen törvényjavaslat készül az egységes parkolásról, és mennyi bevételt veszítenek a kerületek? Végül: pontosan milyen jogokat kap az állam a regionális BKK-ban?

Az október 1-jei alku mindenesetre lezárt egy korszakot. Az Orbán-kormány és Budapest éveken át egymást gyengítette, miközben a pénzügyi és fejlesztési problémák halmozódtak. Az új rendszerben a kormány és a főváros már nem engedheti meg magának, hogy minden kudarcért kizárólag a másikat okolja. A 120 milliárdos segítség után a felelősség is közösebb lett.