Új háború árnyéka: szakított Etiópia és Eritrea
Addisz-Abeba kiutasított tíz eritreai diplomatát és bezárja aszmarai nagykövetségét, mire Eritrea minden kapcsolatot megszakított. A tigréi harcok, a fővárosi robbanások és Egyiptom bevonódása ismét regionális konfliktussal fenyeget.
Etiópia és Eritrea megszakította diplomáciai kapcsolatait, miközben Észak-Etiópiában ismét gyorsan terjednek a harcok. A csütörtök késő esti fordulat lezárta azt a közeledést, amely 2018-ban még Nobel-békedíjat hozott Abij Ahmed etióp miniszterelnöknek. Addisz-Abeba tíz eritreai diplomatát utasított ki, bezárja aszmarai nagykövetségét, Eritrea pedig válaszul minden diplomáciai kapcsolatot megszakított szomszédjával.
A konfliktus közvetlen előzménye a Tigréi Népi Felszabadítási Front és több más fegyveres szervezet új offenzívája. Az etióp kormány azzal vádolja Eritreát, hogy pénzzel és más eszközökkel támogatja a lázadó szövetséget. Aszmara ezt tagadja, és azzal vág vissza, hogy Etiópia eritreai ellenzéki csoportokat támogat, miközben évek óta nyomást gyakorol a Vörös-tengerhez vezető szuverén kijárat megszerzéséért.
A helyzetet súlyosbította, hogy Addisz-Abebában robbanásokat hallottak, miután a hatóságok megtiltották a drónok repülését a főváros és környéke felett. Egy ellenzéki szövetséghez kapcsolódó forrás dróntámadásokról beszélt, köztük a katonai főhadiszállás közelében végrehajtott akciókról. A kormány egyelőre kevés részletet közölt, a bizonytalanság viszont jelzi, hogy a korábban távoli északi front hatása már a fővárosban is érezhető.
Tigrében a 2022-es pretoriai békemegállapodás gyakorlatilag szétesett. A TPLF erői több települést elfoglaltak, a szövetségi hadsereg pedig ellentámadást indított. Mekelle, a régió fővárosa körül pánikvásárlás kezdődött, akadozik az áram- és internetszolgáltatás, a bankrendszer működése is korlátozott. Civilek ezrei hagyták el otthonukat, attól tartva, hogy megismétlődhet a 2020 és 2022 közötti pusztító háború.
Az akkori konfliktus becslések szerint százezrek életét követelte, és súlyos éhínséget, tömeges kitelepítést, valamint háborús bűncselekmények vádjait hagyta maga után. Eritrea akkor az etióp szövetségi kormány oldalán avatkozott be a TPLF ellen. A mostani helyzet éppen ezért különösen veszélyes: a korábbi szövetségesek ezúttal egymással kerülhetnek közvetlen háborúba.
A válság már Egyiptomot is elérte. Etiópia kiutasított egy egyiptomi diplomatát, Kairó pedig válaszlépést tett. A két ország viszonya régóta feszült a Nílus vizének megosztása és a Nagy Etióp Reneszánsz Gát miatt. Etiópia most azzal vádolja Egyiptomot, hogy Eritreával és Szudánnal együtt támogatja a kormányellenes erőket. Kairó ezt visszautasítja.
Az Afrikai Unió péntek hajnalban önmérsékletre szólította fel Etiópiát, Eritreát és Egyiptomot. A szervezet attól tart, hogy a tigréi konfliktus regionális háborúvá szélesedhet. A veszélyt növeli, hogy a harcok Afar térségét is elérték, ahol fontos közlekedési útvonalak vezetnek Dzsibuti felé. Etiópia külkereskedelmének döntő része ezen a folyosón halad át.
A Vörös-tengerhez való hozzáférés külön vitaforrás. Etiópia a világ legnépesebb tengerpart nélküli állama, és Abij Ahmed többször stratégiai célnak nevezte a közvetlen tengeri kijárat megszerzését. Eritrea attól tart, hogy Addisz-Abeba Assab kikötőjére vetett szemet. Aszmara mostani közleménye már nyíltan azzal vádolja Etiópiát, hogy katonai nyomással akarja kikényszeríteni a hozzáférést.
A 2018-as béke így látványosan visszájára fordult. Abij Ahmed akkor az Eritreával kötött megállapodásért kapta meg a Nobel-békedíjat. A két ország újranyitotta határát, helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, és úgy tűnt, véget ér a két évtizedes ellenségeskedés. A tigréi háború után azonban ismét romlani kezdett a viszony, részben azért, mert Eritrea kimaradt a 2022-es békemegállapodásból.
A nemzetközi közvetítés mozgástere szűk. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Afrikai Unió egyaránt a pretoriai egyezményhez való visszatérést sürgeti, de a fegyveres szereplők száma megnőtt. A TPLF mellett amhara, afar, szomáli és más csoportok is részt vesznek az új ellenzéki szövetségben, amely Abij Ahmed kormányának leváltását tűzte ki célul.
A humanitárius következmények már most súlyosak. Több tízezer ember menekült el az új harcok elől, miközben a korábbi háború számos menekültje még mindig táborokban él. Az élelmiszer-ellátás, az üzemanyag és a készpénz hiánya gyorsan növeli az árakat. Ha a Dzsibuti felé vezető útvonalak tartósan veszélybe kerülnek, az egész etióp gazdaság ellátása megsínyli.
A diplomáciai szakítás önmagában még nem jelenti azt, hogy Etiópia és Eritrea közvetlen háborút kezd. A két ország történetében azonban a követségek bezárása, a kölcsönös vádak és a határ menti csapatmozgások rendszerint komoly figyelmeztető jelek voltak. A következő napokban az lesz döntő, hogy sikerül-e megállítani a tigréi front terjedését, és létrejön-e olyan közvetítés, amelyben Aszmara és Addisz-Abeba is részt vesz.A fejlemény azért kapott kiemelt figyelmet, mert közvetlenül érinti a térség biztonsági egyensúlyát, és több, korábban külön kezelt konfliktust kapcsol össze. A döntéshozók számára most az a legfontosabb, hogy a gyors politikai reakciók mellett működőképes diplomáciai csatornák is megmaradjanak. A következő hetekben az események ütemét a katonai helyzet, a szövetségesek válasza és a belpolitikai nyomás egyaránt alakíthatja. Európából nézve különösen fontos, hogy a válságok egyszerre terhelik a védelmi költségvetéseket, az energiaellátást és a külpolitikai mozgásteret. Magyarország számára a NATO- és EU-tagság, valamint a térségekhez fűződő gazdasági kapcsolatok miatt ezek a változások közvetve is gyorsan érzékelhetővé válhatnak.