Kulbergs fölényes győzelme átírta a lett politikát

A vártnál jóval nagyobb győzelmet aratott Andris Kulbergs lett miniszterelnök centrista, határozottan ukránbarát Egyesült Listája a szombati parlamenti választáson. A Reuters vasárnap hajnalban közölt adatai szerint a szavazatok 88 százalékának összesítése után a kormánypárt 36,6 százalékon állt, míg a második helyezett, populista Lettország az Első 13,4 százalékot szerzett. A különbség nagysága meglepte az elemzőket, mert a kampány utolsó felmérései jóval szorosabb versenyt jeleztek.

Az eredmény egyértelmű politikai üzenetet hordoz egy olyan országban, amely közvetlenül Oroszországgal és Belarusszal határos. A kampány középpontjában a biztonság, az ukrajnai háború, az orosz hibrid fenyegetés és a megélhetési költségek álltak. Kulbergs azt ígérte, hogy Lettország fenntartja Ukrajna erős támogatását, a GDP öt százalékát védelemre fordítja, és gyors ütemben fejleszti a drón- és légvédelmi képességeket.

A miniszterelnök csak május óta vezeti a kormányt. Elődje koalíciója részben azért bukott meg, mert a lett légtérbe sodródó katonai drónok körüli incidensek rámutattak a légvédelem hiányosságaira. Kulbergs azóta a biztonságpolitikai fordulat arcává vált. A kampányban azt hangsúlyozta, hogy a balti országok számára az orosz fenyegetés nem elméleti lehetőség, hanem olyan kockázat, amelyre a hadseregnek és a társadalomnak is fel kell készülnie.

A választási eredmény azt mutatja, hogy ez az érvelés szélesebb támogatást kapott, mint azt a közvélemény-kutatások alapján várni lehetett. A Reuters által közölt részleges eredmény 36 százalék fölötti támogatottsága már olyan erőt jelent, amely jelentősen megkönnyítheti a koalícióalakítást. A lett parlament, a Saeima száz tagból áll, a pártrendszer pedig hagyományosan töredezett, ezért az önálló többség ritka.

A második helyre került Lettország az Első Ainars Slesers üzletember vezetésével az amerikai MAGA-mozgalom stílusát idéző kampányt folytatott. A párt erősen épített a magas megélhetési költségek miatti elégedetlenségre, és kritikusabban beszélt Ukrajna támogatásáról. A kampány során az ország jelentős orosz ajkú kisebbségét is igyekezett megszólítani.

A választók azonban a jelek szerint nem fordultak tömegesen az ukrán támogatást bíráló erők felé. Ez különösen fontos jelzés a balti térségben, ahol az orosz invázió kezdete óta folyamatosan magasak a védelmi kiadások, és a társadalom közvetlenül érzi a háború gazdasági következményeit. Az energiaárak, az infláció és a katonai beruházások költségei Lettországban is erős vitát váltottak ki.

Kulbergs győzelmének egyik oka az lehet, hogy a biztonsági fenyegetés az elmúlt hónapokban kézzelfoghatóbbá vált. A drónincidensek, a kibertámadásoktól való félelem és az orosz dezinformációs műveletekről szóló figyelmeztetések erősítették azt az érzést, hogy az ország különösen kitett. A NATO a választás idejére is fokozott figyelmet fordított a lett légtérre.

A kormányfő öt százalékos védelmi célja európai összehasonlításban is rendkívül magas. A pénzt légvédelemre, drónelhárításra, lőszerkészletekre, katonai infrastruktúrára és a keleti határ megerősítésére fordítanák. Lettország már az elmúlt években is a NATO legnagyobb arányú védelmi költői közé tartozott.

A magas katonai kiadások ugyanakkor komoly költségvetési dilemmát jelentenek. A lakosság az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás javítását is várja, miközben a gazdasági növekedés korlátozott. Az ellenzék éppen erre építette kampányát: szerintük a kormány túl nagy terhet vállal külföldi és katonai célokra, miközben a hétköznapi élet költségei gyorsan emelkednek.

Az ukrán támogatás kérdésében Kulbergs aligha változtat irányt. Lettország népességéhez és gazdasági erejéhez képest eddig is az egyik legnagyobb támogatója volt Kijevnek. Fegyvereket, kiképzést és pénzügyi segítséget biztosított, miközben következetesen a szigorú orosz szankciók mellett érvelt az Európai Unióban.

A választásnak ezért brüsszeli jelentősége is van. Az EU-ban egyre nehezebb fenntartani az Ukrajna támogatásával kapcsolatos teljes egységet, különösen a háború elhúzódása és a költségvetési viták miatt. Riga a keményvonalas tagállamok közé tartozik Lengyelországgal és a többi balti országgal együtt. Kulbergs erős felhatalmazása azt jelenti, hogy ez a blokk továbbra is határozott hangon léphet fel.

Magyarország és Lettország több kérdésben eltérően közelíti meg az orosz–ukrán háborút. Budapest a tárgyalásokat és a szankciók gazdasági költségeit hangsúlyozza, Riga szerint viszont a tartós béke feltétele Ukrajna katonai megerősítése. A lett választási eredmény ezért az uniós vitákban is fontos: a választók nem büntették meg a kormányt a kemény ukránbarát politika miatt.

Külön kérdés az orosz anyanyelvű kisebbség helyzete. Lettország lakosságának jelentős része oroszul beszél, és a függetlenség visszaállítása óta folyamatos vita zajlik az állampolgárságról, az oktatás nyelvéről és a történelmi emlékezetről. A 2022-es invázió óta Riga több szovjet emlékművet eltávolított, korlátozta az orosz állami média elérését és tovább erősítette a lett nyelv szerepét.

Moszkva ezeket a lépéseket rendszeresen kisebbségellenes politikának nevezi. A lett vezetés szerint viszont Oroszország a nyelvi és kulturális kérdéseket politikai befolyásszerzésre használja. A választás előtt is tartottak dezinformációs és kiberműveletektől, bár a biztonsági szolgálatok nem jeleztek olyan nagyszabású beavatkozást, amely veszélyeztette volna a voksolás lebonyolítását.

A választás részleges eredménye alapján Kulbergs most jóval erősebb tárgyalási pozícióból kezdheti meg a koalícióalakítást, mint amilyenre számított. A 36 százalék fölötti eredmény ugyan nem jelent automatikus parlamenti többséget, de lehetővé teheti, hogy egy kisebb partnerrel stabil kormányt hozzon létre.

A populista ellenzék megerősödése ettől még figyelmeztetés. A Lettország az Első 13 százalék fölötti eredménye azt mutatja, hogy jelentős társadalmi csoport keresi a hagyományos biztonságpolitikai konszenzus alternatíváját. A következő kormánynak ezért egyszerre kell fenntartania a magas védelmi készültséget és kezelnie a megélhetési problémákat.

A lett választás európai üzenete összességében világos: egy Oroszországgal határos NATO-tagállamban a háborús fáradtság és az infláció sem fordította el a többséget a kemény biztonságpolitikától. Kulbergs váratlanul nagy győzelme megerősíti Riga eddigi irányát, és a balti térségben további katonai fejlesztésekre lehet számítani.