Biometriával próbálják megvédeni a boszniai választást

Bosznia-Hercegovina vasárnap olyan választást tart, amelyen a megszokott etnikai és hatalmi küzdelmek mellett egy technikai újítás is főszerepet kap: a választókat először biometrikusan azonosítják, a kitöltött szavazólapokat pedig azonnal beszkennelik és elektronikusan rögzítik. A Tagesschau helyszíni tudósítása szerint az új rendszer célja, hogy visszaszorítsa a manipulációt és növelje a bizalmat egy olyan országban, ahol a választások tisztasága rendszeresen politikai vita tárgya.

A szavazók egyszerre több hatalmi szintről döntenek. Megválasztják a háromtagú államelnökséget, a központi parlament képviselőit, a két nagy entitás törvényhozását, a Republika Srpska elnökét és alelnökeit, valamint a bosnyák–horvát Föderáció tíz kantonjának képviselőit. A rendszer bonyolultsága még a helyiek számára is nehezen áttekinthető.

Ez a bonyolultság az 1992 és 1995 közötti háborút lezáró daytoni békemegállapodás öröksége. Az alkotmányos szerkezet célja az volt, hogy egyik nagy etnikai közösség se kerülhessen tartósan a másik kettő uralma alá. A bosnyákok, szerbek és horvátok ezért különböző kvóták, vétók és területi jogosítványok révén osztoznak a hatalmon.

A rendszer hozzájárult ahhoz, hogy a háború ne újuljon ki, de közben rendkívül nehézkessé tette az állam működését. Bosznia-Hercegovinának van központi kormánya, két nagy entitása, külön parlamentjei, kantonjai és a Brčko körzet különleges jogállása. Egy fontos reform elfogadásához gyakran több szinten és több etnikai politikai tábor között kell kompromisszumot kötni.

A választásokon ezért a pártpolitika és az etnikai képviselet szorosan összefonódik. A Republika Srpskában szerb politikai erők versenyeznek egymással, a Föderációban pedig a bosnyák és horvát pártok közötti viszony határozza meg a politikát. A horvát nacionalista HDZ évek óta azt követeli, hogy a horvát választók nagyobb önállósággal dönthessenek saját államelnökségi képviselőjükről.

A vita azért éles, mert a Föderációban a bosnyákok számbeli fölényben vannak. A horvát pártok szerint emiatt előfordulhat, hogy a horvát államelnökségi tag megválasztását valójában bosnyák szavazók döntik el. Ellenfeleik szerint a külön etnikai választókerületek tovább mélyítenék a megosztottságot és hátrányba hoznák azokat, akik nem sorolják magukat egyik alkotmányos népcsoporthoz sem.

A mostani választás egyik újdonsága a biometrikus azonosítás. A szavazóhelyiségekben ujjlenyomat-olvasó segíti annak ellenőrzését, hogy valóban az arra jogosult személy adja le a voksot. A szavazólapokat kitöltés után szkenner olvassa be, így az eredmény gyorsabban rögzíthető, miközben a papírlapok megmaradnak ellenőrzésre és újraszámlálásra.

Az új rendszer mögött hosszú évek bizalmi válsága áll. Boszniában rendszeresen felmerülnek vádak szavazatvásárlásról, többszörös szavazásról, hamis választói névjegyzékekről és az eredményjegyzőkönyvek manipulálásáról. Nem minden állítás bizonyítható, de a gyanú önmagában is gyengítette a választási intézmények tekintélyét.

A nemzetközi közösség ezért jelentős nyomást gyakorolt a választási rendszer korszerűsítésére. Az Európai Unió, az EBESZ és a Bosznia-Hercegovinában továbbra is különleges jogosítványokkal rendelkező nemzetközi főképviselő egyaránt sürgette az átláthatóság növelését. A biometrikus azonosítás és a szkennelés ennek a folyamatnak a leglátványosabb eleme.

A technika azonban politikai problémákat nem old meg. Az ország egyik alapvető konfliktusa továbbra is az állam jövőjéről szól. A bosnyák pártok általában erősebb központi intézményeket szeretnének, míg a Republika Srpska vezető erői a lehető legszélesebb entitási autonómiát védik. A szerb nacionalista politika időről időre még az elszakadás lehetőségét is felveti.

Milorad Dodik és politikai tábora hosszú évek óta meghatározó szereplője ennek a vitának. A boszniai szerb vezetés gyakran kerül konfliktusba a szarajevói központi intézményekkel, a nemzetközi főképviselővel és a nyugati kormányokkal. Dodik támogatói szerint a daytoni autonómiát védik, ellenfelei szerint viszont lépésről lépésre működésképtelenné teszik az államot.

A választás előtti kampányban ismét erős volt a nacionalista retorika. A gazdasági kérdések – bérek, kivándorlás, korrupció és közszolgáltatások – mellett a pártok jelentős része etnikai félelmek mozgósítására épített. Ez azért különösen súlyos, mert Bosznia-Hercegovina lakossága folyamatosan csökken: sok fiatal Németországban, Ausztriában vagy más uniós országban keres munkát.

Az európai integráció elvileg közös cél lehetne. Bosznia-Hercegovina EU-tagjelölt, és Brüsszel az elmúlt években többször próbálta felgyorsítani a közeledést. A reformok azonban lassan haladnak, részben a belső vétók és az etnikai pártok közötti konfliktusok miatt.

Magyarország számára a boszniai választás különösen fontos. Budapest aktív kapcsolatot ápol a Republika Srpska vezetésével, Orbán Viktor kormánya pedig több alkalommal bírálta a Milorad Dodikkal szembeni nyugati szankciós politikát. Magyar cégek és állami szereplők gazdasági kapcsolatokat is építettek a boszniai szerb entitással.

A Balkán stabilitása közvetlen magyar biztonsági és gazdasági érdek. Bosznia-Hercegovina földrajzilag közel van, a Nyugat-Balkán európai integrációját Budapest következetesen támogatja. Egy elhúzódó belpolitikai válság lassítaná a bővítési folyamatot, és újabb feszültségeket okozhatna Szerbia, Horvátország és az EU viszonyában is.

A biometrikus rendszer első nagy próbája ezért jóval több technikai kísérletnél. Ha az eredmények gyorsan és viták nélkül megszületnek, az erősítheti a választási intézményekbe vetett bizalmat. Ha műszaki hibák vagy politikai vádak kísérik a folyamatot, az új eszközök könnyen maguk is a konfliktus részévé válhatnak.

A szavazóhelyiségek reggel nyitnak, és estig több mint hárommillió választásra jogosult polgár adhatja le voksát. Az első eredmények vasárnap este várhatók, a koalíciók kialakulása azonban jóval tovább tarthat. A boszniai politikában a választási matematika csak az első lépés: utána kezdődik az etnikai és intézményi alkudozás.

31 évvel Dayton után Bosznia-Hercegovina továbbra is ugyanazzal az alapvető dilemmával küzd. Olyan rendszert kell működtetnie, amelyet a háború lezárására terveztek, miközben az országnak már egy működő európai állam követelményeinek kellene megfelelnie. A mai választás megmutathatja, hogy az új technika képes-e legalább a voksolás tisztasága körüli régi viták egy részét lezárni.