A 2027-es büdzsé lesz a kormány első igazi vizsgája

A hétvégi erdőbényei kihelyezett kormányülés egyik legfontosabb témája a gazdaság és a költségvetés volt. A tanácskozás részleteiről hétfő hajnalig nem jelent meg teljes döntési lista, de a következő hetek menetrendje önmagában is világos: október végéig a parlament elé kell kerülnie a 2027-es költségvetésnek és a középtávú pénzügyi tervnek. Ez lesz a Tisza-kormány első olyan büdzséje, amelyet már nem az előző kabinet számaiból kell átírnia, hanem saját politikai prioritásai szerint állíthat össze.

A feladat azért nehéz, mert a kormány egyszerre tett drága szociális és bérpolitikai ígéreteket, miközben a hiányt is csökkentenie kell. A 2026-os költségvetés átvilágítása után a kabinet azt közölte, hogy beavatkozás nélkül az idei deficit elérhette volna a GDP 8,3 százalékát. A módosított cél 7,5 százalék lett, ami még mindig messze van attól a szinttől, amely mellett az államadósság tartósan csökkenő pályára állhat.

A kormány ezért 2026 második felében kétféle intézkedést választott. Egyrészt uniós források felszabadításával és egyes korábbi konstrukciók átalakításával javította az egyenleget, másrészt állami kiadásokat vágott vissza. A Pénzügyminisztérium augusztusi tájékoztatása szerint mintegy 400 milliárd forintnyi konkrét hiányjavító intézkedés született, és további 300 milliárd forintos megtakarításról kellett tárcánként dönteni október közepéig.

Ez teszi különösen fontossá az erdőbényei ülést. A kormány korábban jelezte, hogy a minisztériumi szerződéseket, beruházásokat és működési kiadásokat tételesen vizsgálja át. A könnyebb megtakarítások – propaganda, politikai célú támogatások, egyes túlárazottnak minősített beruházások – azonban végesek. A 2027-es költségvetésben már azt kell megmutatni, milyen államot akar fenntartani a kabinet hosszabb távon.

Az egyik legnagyobb tét a nyugdíjpolitika. Januártól 120 ezer forintra emelkedik a legkisebb teljes öregségi nyugdíj, és sávos korrekciót kapnak a 146 ezer forint alatti ellátások. A kormány számítása szerint a csomag több mint hétszázezer embert érint, költsége pedig 123 milliárd forint. Ehhez jön a rendes januári nyugdíjemelés és az időskorúak járadékának növelése.

A második nagy tét az egészségügy. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szeptemberben közel 500 milliárd forintos ágazati többletfinanszírozásról beszélt, amelynek legnagyobb részét új szakdolgozói bértáblára és életpályamodellre fordítanák. Ha ez teljes egészében bekerül a büdzsébe, önmagában nagyobb összeg, mint amennyit az idei költségvetési kiigazítás első körében megspóroltak.

A belügyi ágazatban is bérrendezési csomag készült. Pósfai Gábor belügyminiszter szerint a 2008 óta változatlan illetményalap emelése, a pótlékok átalakítása és a létszámhiányos térségekben bevezetendő külön juttatás is a 2027-es költségvetési döntésektől függ. Hasonló nyomás van az oktatásban és a szociális ágazatban is.

A kabinet tehát nem egyszerűen csak készül. A politikai programja jelentős új kiadásokat tartalmaz, miközben a hiányt a 2026-os rendkívül magas szintről le kell szorítani. Ezt három forrásból lehet megoldani: gyorsabb gazdasági növekedésből és magasabb adóbevételekből, további állami kiadáscsökkentésből, illetve új vagy magasabb adókból.

Az első lehetőség a legkevésbé fájdalmas, de a legbizonytalanabb. A gazdasági növekedés önmagában javítja a költségvetést, mert több áfa-, jövedelem- és társaságiadó-bevétel érkezik. A kormány azonban nem építheti a teljes konszolidációt optimista növekedési feltételezésekre. Az előző évek egyik visszatérő problémája éppen az volt, hogy a büdzsé túl magas növekedéssel számolt, majd év közben kellett átírni.

A második út az állam karcsúsítása. A kormány már jelezte, hogy közigazgatási átalakításra készül, és ez az erdőbényei ülés egyik hivatalosan megjelölt témája is volt. Itt válik el, mit jelent a gyakorlatban a „takarékos állam”. Intézmények összevonása, háttérintézmények megszüntetése, létszámcsökkentés, ingatlanok eladása és állami beruházások elhalasztása egyaránt szóba kerülhet.

A harmadik lehetőség az adórendszer átalakítása. Az új kabinet eddig óvatosan nyúlt a bevételi oldalhoz, részben azért, mert választási programjában több adócsökkentési és családtámogatási vállalás szerepelt. A 2027-es költségvetésben azonban el kell dönteni, meddig maradnak fenn az előző kormány által bevezetett különadók, és milyen szerepet kap a vagyonhoz, fogyasztáshoz vagy környezetterheléshez kötött adóztatás.

Különösen érzékeny lesz az önkormányzatok finanszírozása. Az Alkotmánybíróság Budaörs ügyében megsemmisítette a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás egyes elemeit, mert nem biztosított megfelelő eljárási és jogorvoslati garanciákat. A 2027-es költségvetésben ezért az önkormányzati kiegyenlítő rendszert is újra kell szabályozni. Ha a kormány kevesebbet von el a tehetősebb városoktól, a kieső bevételt máshonnan kell pótolnia.

A költségvetésnek közben az Európai Unió felé is hitelesnek kell lennie. A magyar gazdaságpolitika egyik fontos eredménye volt, hogy a jogállamisági vállalások teljesítésével jelentős uniós pénzek váltak elérhetővé. Ezek javítják a finanszírozási helyzetet, de nem helyettesítik a tartós egyensúlyt. Brüsszel és a piacok azt figyelik majd, hogy a hiány csökkenése szerkezeti intézkedésekből vagy egyszeri bevételekből következik-e.

A 2027-es büdzsé politikai értelemben is más lesz, mint az idei módosítás. A 2026-os hiány nagy részéért az új kormány az előző kabinetet tehette felelőssé. Jövőre ez az érvelés már kevésbé működik: a kiadási és bevételi szerkezet egyre inkább a Tisza saját döntéseit tükrözi majd.

A következő két-három hétben ezért nem pusztán a költségvetési sarokszámokat érdemes figyelni. Sokkal beszédesebb lesz, mely minisztériumok veszítenek forrást, mely ágazatok kapnak többet, milyen beruházásokat állítanak le, és mennyi pénzt hagynak az önkormányzatoknál. Ezekből rajzolódik ki először valóban, hogyan néz ki Magyar Péter kormányának állammodellje.

Erdőbénye után tehát a kérdés már nem az, hogy a kabinet talált-e még néhány százmilliárd forintnyi pazarlást az előző rendszerben. Az első saját költségvetésben azt kell bizonyítania, hogy a látványos elszámoltatás és a gyors szociális intézkedések után képes egyszerre finanszírozható és politikailag vállalható államot építeni. A 2027-es büdzsé ennek lesz az első teljes mérlege.