Nyolcszáz év után is Ferencet hívják békeközvetítőnek

Assisi október első hétvégéjén nem történelmi évfordulót kipipáló ünnepséget rendezett, hanem azt próbálta megmutatni, miért maradt Assisi Szent Ferenc alakja nyolcszáz évvel halála után is politikai, társadalmi és egyházi hivatkozási pont. A ferences rend alapítója 1226. október 3-án halt meg a Porciunkulánál. Az idei centenárium csúcspontján mintegy háromezer ember járta végig éjszaka azt az útvonalat, amelyen a hagyomány szerint Ferenc testét vitték Santa Maria degli Angeliből a későbbi temetési hely felé. Éjfélkor Assisi valamennyi templomának harangja megszólalt.

A jubileumi események központi témája a béke lett. Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke az október 4-i misén arról beszélt, hogy a háború nem az emberiség elkerülhetetlen sorsa. A bíboros a hatalom, a nacionalizmus és a háborúhoz kötődő gazdasági érdekek kultúrájával állította szembe a ferences békefelfogást. XIV. Leó pápa az aznapi Úrangyala-imádságban szintén Ferencet nevezte olyan példának, aki a testvéri szeretettel gyógyította az egyház és a társadalom megosztottságait.

A béke hangsúlya történetileg is indokolt. Ferenc életének egyik legismertebb epizódja az 1219-es találkozás al-Kámil egyiptomi szultánnal az ötödik keresztes hadjárat idején. A források eltérően írják le a beszélgetést, és a későbbi korok gyakran saját eszményeik szerint értelmezték, de az biztos, hogy Ferenc fegyvertelenül ment át az ellenséges táborba. A modern katolikus emlékezet ezt a vallások közötti párbeszéd és a békés találkozás egyik korai jelképévé tette.

A nyolcszázadik évforduló ezért különösen erős egy olyan korszakban, amikor Európa és a Közel-Kelet ismét háborúk árnyékában él. A ferences hagyomány nem kínál külpolitikai programot, de olyan erkölcsi nyelvet ad, amelyben a béke nem pusztán fegyverszünet, hanem az ellenfél emberi méltóságának elismerése. Zuppi maga is több vatikáni békemisszióban vett részt, így Assisiben elhangzott szavai saját diplomáciai tapasztalatával is összekapcsolódtak.

Ferenc alakjának ereje ugyanakkor abból fakad, hogy nem szűkíthető le a béke témájára. A szegénység, a teremtett világ tisztelete, az egyházi megújulás és a társadalom peremére szorult emberekhez való közeledés ugyanannak az életprogramnak a része. Ez tette lehetővé, hogy a 20. és 21. században egészen különböző katolikus irányzatok hivatkozzanak rá.

Ferenc pápa névválasztása 2013-ban új globális jelentést adott ennek az örökségnek. A Laudato si' enciklika címét a Naphimnuszból vette, és a környezeti válságot a szegénységgel, társadalmi egyenlőtlenséggel és fogyasztási modellel kapcsolta össze. XIV. Leó eddigi megszólalásai azt jelzik, hogy a ferences társadalmi és békeüzenetet ő is fontosnak tartja, bár saját pápaságának nyelve és hangsúlyai fokozatosan formálódnak.

Az évforduló egyháztörténeti szempontból is alkalmat ad egy félreértés tisztázására. Ferenc nem az intézményes egyház ellenében hozott létre mozgalmat. Radikális szegénységeszménye feszültségeket okozott, de a pápai jóváhagyást kereste, és közösségét az egyházon belül akarta elhelyezni. XIV. Leó október 4-én éppen ezt emelte ki, amikor arról beszélt, hogy Ferenc hite révén „javította meg” az egyházat.

A mondat a San Damiano-i kereszt történetére utal. A hagyomány szerint Ferenc imádság közben azt a felszólítást hallotta, hogy állítsa helyre Isten házát. Először szó szerint templomépületet kezdett javítani, később azonban követői az egész egyház lelki megújítására vonatkoztatták a küldetést. A történet azért maradt termékeny, mert a reformot nem hatalmi pozícióból, hanem életmódból vezeti le.

A jubileum során ez a gondolat a ferences rendek számára önvizsgálatot is jelent. A rend ma világméretű intézményrendszerrel, iskolákkal, egyetemekkel, missziókkal és szociális szolgálatokkal rendelkezik. A 13. századi kolduló közösség és a 21. századi szervezet között óriási a különbség. Az évforduló egyik feladata annak megvizsgálása, hogyan őrizhető meg a szegénység és egyszerűség karizmája intézményi keretek között.

A világi ferences közösségek számára ugyanez a kérdés más formában jelentkezik. Ferenc követése nem kolostori kivonulást jelent számukra, hanem családi, munkahelyi és társadalmi életben megélt egyszerűséget, béketeremtést és szolidaritást. A jubileum ezért nem kizárólag szerzetesi ünnep, hanem világi közösségek nagy nemzetközi találkozási pontja is.

Olaszországban az évforduló állami jelentőséget is kapott. Az olasz parlament 2025-ben visszaállította október 4-ét nemzeti ünneppé, amely 2026-tól hatályos. A dátum idén vasárnapra esett, így a mindennapi munkarendben kevésbé volt érzékelhető, szimbolikus jelentősége azonban nagy. A döntés Ferencet a béke, testvériség, társadalmi szolidaritás és a teremtett világ védelmének nemzeti jelképévé emeli.

Ez a politikai kisajátítás veszélyét is hordozza. Egy népszerű szent alakját könnyű olyan nemzeti identitáspolitikai üzenetekhez használni, amelyek életének egyes elemeit kiemelik, másokat háttérbe szorítanak. Ferenc azonban nehezen illeszthető kényelmes állami önképbe. Vagyonról való lemondása, a leprásokhoz fordulása, a fegyvertelen béke és a hatalommal szembeni távolsága rendszeresen kényelmetlen kérdéseket tesz fel a mindenkori társadalomnak.

A nyolcszázadik évforduló programja 2026. október 4-ével nem ért véget. A Ferences Jubileumi Év 2027. január 10-ig tart, ezért a következő hónapokban továbbra is lesznek zarándoklatok, liturgikus és kulturális események. A februárban és márciusban tartott különleges ereklyebemutatás már több százezer embert vonzott Assisibe, ami jelezte, hogy Ferenc személye a vallásgyakorlat gyengülése mellett is széles közönséget ér el.

A zarándokváros számára ez gyakorlati kihívás is. Assisi történelmi központja és bazilikái világörökségi helyszínek, a nagy tömeg közlekedési, biztonsági és örökségvédelmi feladatokat teremt. A jubileum ezért egyszerre lelki esemény és nagyszabású kulturális turisztikai program.

Ferenc emlékezete a katolikus egyházon kívül is erős. Környezetvédők, békemozgalmak és vallásközi kezdeményezések rendszeresen hivatkoznak rá. Ennek ára, hogy alakja időnként romantikus természetbaráttá vagy általános békeikonná egyszerűsödik. Az egyházi jubileum éppen azt próbálja hangsúlyozni, hogy békéje, szegénysége és teremtés iránti érzékenysége keresztény hitéből nőtt ki.

Nyolcszáz év történelmi távolsága után Ferenc jelentőségét ezért nem az mutatja, hány ünnepséget rendeznek a nevében. Inkább az, hogy egymástól távoli társadalmi és egyházi vitákban még mindig használható viszonyítási pont. Assisi októberi üzenete szerint a béke nem naiv jelszó, hanem életmód, amely a hatalomról, tulajdonról és a másik emberhez való viszonyról is döntést követel.