Francia és spanyol válság szorítja egyre lejjebb az eurót

Az euró kedd hajnalban is 17 havi mélypontja közelében maradt, miközben a befektetők egyszerre árazzák a francia költségvetési válságot, a spanyol előrehozott választást és az amerikai kötvényhozamok emelkedését. A Reuters szingapúri piaci jelentése szerint a közös pénz 1,1220 dollár körül mozgott az ázsiai kereskedésben, miután hétfőn 2025 májusa óta nem látott szintre süllyedt. Az euró az előző héten több mint egy százalékot veszített a dollárral és a brit fonttal szemben is.

A gyengülés mögött több, egymást erősítő tényező áll. Az Egyesült Államokban magasak a hosszú lejáratú állampapírhozamok, ami tőkét vonz a dollárba. Európában ezzel párhuzamosan a politikai bizonytalanság nőtt. Franciaországban a költségvetési vita és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak emelték a kockázati felárakat, Spanyolországban pedig Pedro Sánchez miniszterelnök előrehozott választást írt ki november 29-re.

A francia helyzet különösen érzékeny az euróövezet számára. Franciaország a valutaunió második legnagyobb gazdasága, államadóssága pedig olyan méretű, hogy a finanszírozási költségek tartós emelkedése már nem tekinthető kizárólag nemzeti problémának. A francia kötvények német papírokhoz viszonyított kockázati felára az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, és a befektetők egyre magasabb kamatot kérnek Párizstól.

A háttérben a költségvetési hiány, a magas adósság és a politikai megosztottság áll. A francia kormány mozgástere szűk: a hiány csökkentéséhez kiadáscsökkentésre vagy bevételnövelésre lenne szükség, ezek azonban erős társadalmi és parlamenti ellenállásba ütköznek. A következő elnökválasztás közeledése tovább nehezíti a kompromisszumot.

A pénzpiacok különösen érzékenyek arra, hogy a francia politikai rendszer képes-e hiteles többéves költségvetési pályát felmutatni. Ha a befektetők azt látják, hogy a kormányok egymás után képtelenek tartós reformokat elfogadtatni, magasabb kockázati prémiumot kérnek. Ez növeli a kamatkiadásokat, ami tovább rontja a költségvetést.

Spanyolország váratlanul újabb bizonytalansági forrássá vált. Sánchez hétfőn jelentette be, hogy november végén előrehozott választást tartanak, miután kormánya vereséget szenvedett a lakhatási reform parlamenti szavazásán. Az országban hónapok óta erős tiltakozások zajlanak a magas lakásárak és bérleti díjak miatt.

A spanyol gazdaság több mutató alapján jobban teljesít, mint számos más nagy euróövezeti ország, a politikai kockázat azonban gyorsan megjelent a piaci árazásban. A közvélemény-kutatások szerint a jobboldali Néppárt és a Vox együtt esélyes lehet a parlamenti többségre, ami új irányt hozhat Madrid gazdaság- és Európa-politikájában.

Az euró számára a francia és spanyol bizonytalanság azért kellemetlen, mert ugyanabban az időszakban jelentkezik, amikor az amerikai dollárt magas kötvényhozamok támogatják. A befektetők globálisan összehasonlítják a várható hozamokat és kockázatokat. Ha az amerikai eszközök magasabb kamatot kínálnak, miközben az euróövezet politikai kockázatai nőnek, a tőke könnyebben áramlik a dollár felé.

Az Európai Központi Bank helyzete sem könnyű. A gyengébb euró drágítja a dollárban elszámolt importot, különösen az energiát és több nyersanyagot. Ez inflációs nyomást okozhat, miközben a magas kamatok a növekedést fékezik. Az EKB-nak így egyszerre kell figyelnie az árstabilitásra, a gazdasági teljesítményre és a pénzügyi piacok stabilitására.

A Közel-Kelet feszültsége tovább bonyolítja a képet. Az iráni háború, a Hormuzi-szoros körüli zavarok és a jemeni húszik szaúdi támadásai az energiaárakat is mozgathatják. Európa nettó energiaimportőr, ezért az olaj és a gáz drágulása általában kedvezőtlenebb számára, mint az Egyesült Államok számára.

A gyenge euró ugyanakkor nem minden ágazatnak rossz. Az európai exportőrök számára javíthatja a versenyképességet, mert termékeik olcsóbbá válhatnak a dollárban fizető vevőknek. A német autóipar, a francia luxuscikkgyártók és több ipari vállalat profitálhat az árfolyamhatásból. Ez azonban nem ellensúlyozza automatikusan az importált energia és alapanyagok drágulását.

Magyarország számára az euró mozgása több csatornán keresztül fontos. A magyar külkereskedelem döntő része az Európai Unióval zajlik, és a szerződések jelentős része euróalapú. A forint árfolyama szintén érzékeny az európai befektetői hangulatra. Ha nő a kockázatkerülés, a régiós devizák gyakran nagyobb nyomás alá kerülnek, mint maga az euró.

A dollár erősödése az energiaimport miatt is számít. A kőolaj és több nyersanyag világpiaci ára dollárban van meghatározva. Ha a dollár az euróhoz és közvetve a forinthoz képest erősödik, ugyanaz a világpiaci ár magasabb hazai költséget jelenthet. Ez az üzemanyagárakon és a vállalati költségeken keresztül az inflációra is hat.

A francia adósságpiac állapota azért különösen fontos, mert az euróövezet pénzügyi rendszere szorosan összekapcsolódik. A bankok nagy mennyiségben tartanak állampapírokat, a kötvényhozamok pedig referenciaértékként szolgálnak vállalati és lakossági hitelekhez. Ha a francia finanszírozási költségek tartósan magasak maradnak, annak hatása más országokban is megjelenhet.

Az euróövezet korábbi adósságválsága megmutatta, milyen gyorsan terjedhet a bizalmatlanság egyik országból a másikba. A mostani helyzet több szempontból eltér a 2010-es évek elejétől: az EKB eszköztára szélesebb, a bankrendszer erősebb, és közös európai pénzügyi mechanizmusok is léteznek. Franciaország mérete miatt azonban egy tartós piaci feszültséget jóval nehezebb lenne kezelni.

A befektetők most azt figyelik, sikerül-e Párizsnak politikai megállapodást kialakítania a költségvetésről, és milyen irányt vesz a spanyol kampány. Ugyanilyen fontos az amerikai kötvénypiac: ha a hozamok tovább emelkednek, a dollár támogatása fennmaradhat.

Az euró 1,12 dollár körüli árfolyama önmagában még nem válságszint. A közös pénz történetében ennél jóval gyengébb periódusok is voltak. A mostani mozgás azért figyelemre méltó, mert gyors, és egyszerre tükröz gazdasági, költségvetési és politikai bizonytalanságot.

A következő hetekben ezért az árfolyamot nem egyetlen jegybanki döntés határozza meg. A francia költségvetési vita, a spanyol választási kampány, az amerikai kamatkilátások és a közel-keleti energiahelyzet együtt alakítja a befektetői hangulatot. A 17 havi mélypont közelében járó euró így egyre inkább az európai politikai kockázatok közös hőmérőjévé válik.