Háborúra készülnek a légitámaszpontok

Az európai katonai infrastruktúra elleni álcázott akciók és a hibrid hadviselés új szintre lépése teremt rendkívül feszült légkört a kontinens stratégiai jelentőségű katonai objektumain. A francia légierő bordeaux-mérignaci bázisán felállított válságirányítási központban a megszokott biztonsági protokollok helyett fokozott riadókészültség mellett zajlott a légi- és űrhadsereg kétévente esedékes, Basex névre keresztelt biztonsági gyakorlata. Bár a menetrend szerint lebonyolított szimulációpapíron rutinfolyamatnak számít, az események súlyát és élességét alapjaiban határozta meg az a közvetlen előzmény, hogy a brit-amerikai közös használatú fairfordi légitámaszponton az utolsó pillanatban sikerült elhárítani egy összehangolt behatolási kísérletet. Az egyesült királyságbeli akció mögött a nyomozási adatok alapján Irán áll, ami világosan mutatja, hogy az Európa területén lévő stratégiai célpontok elleni műveletek nem korlátozódnak egyetlen külföldi szereplőre, hanem a geopolitikai feszültségek közvetlen kivetüléseként jelennek meg a mindennapi katonai valóságban.

A bordeaux-i és mérignaci térségben zajló felkészülés koordinációjáért felelős Cyrille Duvivier altábornagy, a francia területi légierő parancsnoka nyíltan beszélt arról, hogy míg a korábbi években a bázisvédelmi gyakorlatok inkább elkerülhetetlen administrative kötelezettségként, tűzvédelmi próbaként éltek a köztudatban, ma már senkit sem kell győzködni a folyamatos készenlét fontosságáról. A négycsillagos tábornok felelősségi körébe tartozik Délnyugat-Franciaország teljes védelmi zónája, valamint a területi parancsnokság alá tartozó valamennyi bázis felügyelete, amely összesen 26 szárazföldi franciaországi és négy tengerentúli bázist jelent. A szövetségi és nemzeti biztonsági helyzet romlása miatt az idei Basex felkészülési forgatókönyve már kifejezetten a hibrid műveletekre, dróntámadásokra, kibertámadásokra, szabotázsakciókra és a külföldi államok által irányított vagy befolyásolt háborúellenes tüntetések behatolási kísérleteire fókuszált.

A gyakorlat nem csupán a védelmi vonalak tesztelését szolgálta, hanem a teljes logisztikai és technikai háttérrendszert feszített stressztesztnek vetette alá. A felkészülés során a lőszerellátó egységek, a hajtóanyag-raktárak, a híradó- és kommunikációs hálózatok, valamint a légibázisok speciális tűzoltó egységei egyaránt összetett feladatokkal szembesültek. A gyakorlatért felelős kommandós tisztikar egy héttel a tényleges műveletek előtt kezdte meg a személyzet felkészítését. Belső levelezőrendszereken keresztül hamis hírszerzési jelentéseket juttattak el a bázisokra: egyes üzenetek kibertámadási veszélyre figyelmeztettek, míg más értesítések vegyszerek megtalálásáról számoltak be a le havre-i és bresti kikötői körzetekben. A pszichológiai és információs előkészítést követően a feljogosított katonai egységek által elkövetett összehangolt, telítő típusú áltámadások indultak meg a kijelölt létesítmények ellen.

Az idei szimuláció mérföldkövének számított, hogy a katonai vezetés első alkalommal tesztelte két kulcsfontosságú légitámaszpont, az evreux-i és a mont-de-marsan-i létesítmények egyidejű kiürítését. A francia légierő minden bázisa rendelkezik ugyan megerősített föld alatti vagy betonszarkofággal ellátott fedezékekkel, amelyeket a vadászgépek bombatámadások elleni védelmére terveztek, ezek kapacitása azonban nem elegendő ahhoz, hogy a földön tartózkodó valamennyi repülőeszközt egy időben elrejtsék. Emiatt a harcászati jargonban széttelepítésnek nevezett művelet keretében az állomány egy részét, köztük három Rafale vadászgépet a biztonságosabbnak ítélt orange-i és pau-i támaszpontokra irányították át.

A csapatszállítások és a légtérhasználat összehangolása egy olyan új szoftveres platform segítségével történt, amelyet a francia légierő mérignaci parancsnokságán mutatott be a szakszemélyzet. A központi vezérlőteremben kivetített nagyméretű digitális térkép segítségével a tisztikar valós időben tudta nyomon követni és irányítani a teljes franciaországi légi és logisztikai mozgásokat. Ez a technológiai előrelépés megszüntette a korábbi, telefonos és e-mailes egyeztetésekre épülő nehézkes eljárásokat. A szoftveres megoldást mindössze három hét alatt fejlesztették ki a Védelmi Digitális Biztosság mérnökeivel együttműködve, ami jól mutatja a katonai informatikai fejlesztések felgyorsult tempóját.

A Basex gyakorlat feladataira és a parancsnokok döntéseire jelentős árnyékot vetett a németországi lipcsei repülőtéren történt incidens. Lipcsében két robbanóanyaggal felszerelt kamikaze drón majdnem megsemmisített egy ukrán katonai szállítógépet és a rajta tartózkodó személyzetet. A német hatóságok a részletes vizsgálatok lefolytatása után hivatalosan Oroszországnak tulajdonították a szabotázsakciót. Laurent Charrier tábornok, a területi parancsnok helyettese kifejtette, hogy a légibázisokat fenyegető veszélyek egyre inkább a hidegháborús időszak módszertanához hasonlítanak, ahol az ellenfél törekszik arra, hogy a nyílt katonai konfliktus küszöbe alatt maradjon, és tettei ne legyenek közvetlenül hozzárendelhetők egyetlen államhoz sem, mégis súlyos fennakadásokat és károkat okozzon.

A megváltozott fenyegetettségi környezetben a francia katonák ismét elkezdték a föld alatti óvóhelyek és megerősített létesítmények aktív használatát. A gyakorlat alatt olyan szituációkat is szimuláltak, amelyek során drónok segítségével nukleáris, radiológiai, biológiai vagy vegyi (NRBC) anyagokat juttattak a bázisok területére. A mérignaci létesítmény szomszédságában található 204-es légibázison – amely egy több mint ezernégyszáz szerszámgéppel és a francia légierő teljes 3D-nyomtató parkjával rendelkező logisztikai és javítóközpont – a válságirányítási központ jelenleg is egy 18. századi épület tetőterében működik. A katonai vezetés arra vár, hogy a 2027-es költségvetési keret biztosítsa a védett, föld alatti parancsnoki pont kiépítését.

A katonai létesítmények sérülékenységét a természetes és az mesterségesen generált válsághelyzetek egyaránt felszínre hozzák. A mérignaci bázis állománya a Basex előtti időszakban a gironde-i erdőtüzek idején már átesett egy éles teszten, amikor a katonai objektum több mint nyolcszáz fő, száz jármű és harminc polgári védelmi repülőeszköz bázisául szolgált. A hatóságok a mai napig vizsgálják, hogy a tűzesetek egy részét nem külföldi szabotőrök vagy provokátorok bátorították-e.

A drónok elleni védelem jelenti a legnagyobb kihívást a katonai vezetés számára. A katonai objektumok feletti gyanús átrepülések száma ugrásszerűen megnövekedett, miközben a hatékony védelmi eszközök – például a zavarópuskák és a 20 milliméteres gépágyús elhárító rendszerek – továbbra is korlátozott számban állnak rendelkezésre. Emiatt több helyszínen manuális megfigyelőposztokat állítottak fel, és felülvizsgálták a kerítések, valamint a külső biztonsági zónák védelmi eljárásait.

A bázisok védelmébe egyre nagyobb mértékben vonnak be tartalékosokat és a nemzeti szolgálat önkénteseit. A védelem megerősítése kiemelt prioritásként szerepel a francia védelmi minisztérium terveiben, ahol a fiatal diplomások képzése után azonnali tiszti beosztásokba helyezik a felkészített állományt. Ezzel párhuzamosan a francia Védelmi és Nemzetbiztonsági Főtitkárság koordinálásával egyeztetések folynak arról, miként hangolják össze a fegyveres erők és a belbiztonsági szervek tevékenységét feszült helyzetben. Az európai légi közlekedésben a GPS-jelek orosz eredetű zavarása már a járatok közel harminc százalékát érinti, miközben a szárazföldi és infrastruktúra elleni incidensek száma folyamatosan emelkedik az egész kontinensen.