Nyomozás indult a Tisza ünnepi milliárdjai miatt

A rendőrség már büntetőeljárásban vizsgálja a 2026-os augusztus 20-i állami ünnepségek megszervezését. A Budapesti Rendőr-főkapitányság október 7-én a 24.hu megkeresésére megerősítette, hogy versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt nyomozás indult. Ez nem jelenti azt, hogy a szervező vállalat, valamelyik kormányzati tisztviselő vagy politikus bűnösségét megállapították volna. A nyomozás ténye azonban új szakaszba helyezi azt az ügyet, amelynek szereplői között a Tisza korábbi rendezvényszervezői és a kormányhoz közel álló tisztségviselők is feltűntek.

A történet jelentősége messze meghaladja a tűzijáték árát. Magyar Péter kormánya a közbeszerzések megtisztítását és a korábbi, személyes kapcsolatokra épülő állami megrendelési rendszer felszámolását ígérte. Most éppen egy olyan szerződésről kell számot adnia, amelyet már az új hatalom idején kötöttek meg, és amelynél a későbbi nyertes a nyilvánosságra került levelezés szerint jóval a hivatalos eljárás előtt hozzájutott az előkészítéshez szükséges információk egy részéhez. Az ellenzék korrupciógyanúról beszél, az érintettek vitatják a vádakat, a hatóságoknak pedig azt kell eldönteniük, történt-e büntetőjogilag értékelhető összejátszás.

A megbízást a Hardrock Kft. nyerte el nettó 3,1 milliárd, vagyis bruttó körülbelül 3,91 milliárd forintért. A három meghívott vállalkozás közül végül csak ez a cég adott be ajánlatot. Ez önmagában nem tesz törvénytelenné egy beszerzést: előfordulhat, hogy a többi szereplő kapacitás vagy idő hiányában nem vállalja a munkát. A kérdés az, az ajánlattétel feltételei és az előzetes információk valóban azonos esélyeket biztosítottak-e a versenyzőknek. Ha az egyik cég hetekkel korábban megismerhette a feladat részleteit, miközben a másik kettő csak a meghíváskor szembesült velük, az már a verseny tisztaságának lényegét érintheti.

A G7 augusztusi tényfeltárása alapján a Hardrock vezetője, Besnyő Dániel már a tender július 7-i megindítása előtt egyeztetett a korábbi szervező Lounge-csoporttal. A levelezésben költségvetési, alvállalkozói és technikai információk kerültek szóba. A későbbi nyertes tehát olyan előkészítő munkát végezhetett, amelyhez a többi meghívott vállalkozásnak nem feltétlenül volt hasonló ideje. A G7 által megszólaltatott két másik cég a rövid határidővel magyarázta, hogy nem tett ajánlatot. A levelezés tartalmának és a résztvevők tényleges döntési szerepének tisztázása a nyomozás egyik legfontosabb feladata lehet.

A megbízás előzménye szokatlan. A Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Lounge Event korábban bruttó 17,5 milliárd forintos szerződést kapott a rendezvényekre, a cégcsoport pénzügyi és jogi problémái miatt azonban a megbízás teljesítése meghiúsult. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint ebből a korábbi szerződésből már 8,7 milliárd forint előleget kifizettek. Az új szerződés jóval alacsonyabb összegű volt, de a program műszaki tartalma is csökkent. A két ár puszta különbségéből ezért nem lehet megalapozottan megmondani, mennyit takarított meg az állam.

A valódi elszámoláshoz legalább három külön adatcsoportra volna szükség. Ismerni kellene, mi történt a korábbi szerződésre kifizetett előleggel; pontosan milyen munkákat és eszközöket vett át az új szervező; valamint mely szolgáltatások maradtak ki a rövidebb ünnepi programból. Ha egyes technikai elemeket már az első szerződés keretében előkészítettek, az új ár összevetése még bonyolultabb. A közbeszerzés tisztasága és az állam pénzügyi mérlege két külön kérdés, és egyik sem válaszolható meg pusztán a másikból.

Politikailag a legérzékenyebb név Radnai Márké. A Tisza alelnöke és kormánybiztos a nyilvánosságra hozott levelezés egy részében címzettként vagy másolatban szerepelt. Hadházy Ákos ebből arra következtetett, hogy Radnai tudhatott a szervezés részleteiről. Radnai ezt visszautasította. Közlése szerint május 9-e óta nem foglalkozott állami rendezvények megszervezésével, kizárólag a kreatív koncepció kialakításában segített, a kifogásolt leveleket nem olvasta és nem válaszolta meg. Ez az álláspont fontos része a történetnek: az e-mail-cím megjelenése önmagában nem bizonyítja, hogy a címzett ténylegesen irányította a közbeszerzést.

Besnyő Dániel szintén vitatta a vádakat. A Hardrock vezetője szerint a közbeszerzési eljárást nem ő bonyolította, cégét az állami rendezvényszervező szervezet hívta meg, és vállalja a szakmai munkáért, valamint a gazdálkodásért a felelősséget. A vállalkozás már az Orbán-kormányok idején is dolgozott állami rendezvényeken, ezért önmagában pontatlan volna egyszerűen a Tisza cégének nevezni. Azt viszont a védekezés sem teszi érdektelenné, hogy a vállalat milyen információhoz és mikor jutott hozzá.

A büntetőjogi tényállás középpontjában nem az áll, hogy a szervező politikailag kihez áll közel, hanem az, történt-e a versenyt torzító megállapodás. A nyomozóknak meg kell vizsgálniuk a meghívások időpontját, az ajánlatkérő és az ajánlattevők kommunikációját, az esetleges alvállalkozói kapcsolatokat, a költségvetés összeállítását és azt, milyen döntés alapján éppen ezt a három céget választották. Az sem mellékes, hogy a korábbi szervezőtől átvett információk nyilvánosak, minden ajánlattevő számára hozzáférhetők vagy üzleti szempontból lényeges, csak egy szereplőnek átadott adatok voltak-e.

Az ügyben Hadházy Ákos és a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is feljelentést tett. A Fidesz szintén bírálta a beszerzést, és közérdekű bejelentéssel fordult a Közbeszerzési Hatósághoz. A különböző politikai szereplők nem feltétlenül ugyanazt a jogsértést feltételezik, ezért az eljárások kimenetele sem azonos. A rendőrségi nyomozás a lehetséges bűncselekményre irányul, míg a közbeszerzési vagy minisztériumi vizsgálat más szabálytalanságokat is feltárhat, akár büntetőjogi következmény nélkül.

A Belügyminisztérium már augusztus végén külön vizsgálatot rendelt el a szervezés körülményeinek tisztázására. Ennek eredményéről október 7-ig nem került nyilvánosságra részletes tájékoztatás. A következő napok egyik kézenfekvő kérdése tehát az, mikor és milyen formában teszik közzé a belső ellenőrzés megállapításait. Egy kormány számára, amely a korábbi rendszer titkolózását bírálta, különösen nehezen védhető volna, ha saját szerződései körül csak szűkszavú közlemények jelennének meg.

A történetben az a legfontosabb politikai fordulat, hogy a korrupcióellenes ígéretek immár nem kizárólag az Orbán-korszak ügyeire vonatkoznak. A Tisza-kormány hitelessége azon is múlik, hogy az általa kinevezett tisztségviselők, a hozzá közel álló vállalkozók és a saját politikai köreivel kapcsolatba hozott szerződések ugyanazzal a mércével vizsgálhatók-e. Ez nem jelenti a bűnösség vélelmezését. Ellenkezőleg: az átlátható eljárás éppen a megalapozatlan politikai vádak lezárásának is feltétele.

A nyomozás hosszabb ideig tarthat, ezért az ügy október 9-én sem pusztán egy korábbi ünnepség utóélete lesz. A közérdekű kérdések most válnak igazán élessé: ki kapott előzetes információt, hogyan alakult ki az ajánlattevők köre, mi lett a korábbi szerződés előlegével, és milyen következménye lesz, ha a verseny tényleges korlátozása bizonyítható. A kormányváltás utáni első nagy tenderbotrányból így az új rendszer működésének egyik próbája lett. A végső választ nem egy párt közleménye, hanem a dokumentumok, a hatósági vizsgálatok és az ellenőrizhető elszámolás adhatja meg.