Párizs haladékot kér, a diákok újra utcára mennek

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök szerda esti televíziós beszédében az oktatás megújításának öt területét nevezte meg, de nem tett ígéretet a hetek óta tüntető középiskolások által követelt rendkívüli pénzügyi csomagra. A kormány a hónap végére ígéri az első konkrét döntéseket, miközben a diákszervezetek csütörtökre újabb demonstrációkat hirdettek. A nyilatkozat így inkább a tárgyalások menetrendjét rögzítette, mintsem lezárta volna az országos tiltakozást.

A miniszterelnök a tanárhiány, az elmaradó helyettesítések, az iskolai épületek állapota, az órarendek szervezése és a felsőoktatási felvételi eljárás körüli elégedetlenségre válaszolt. A középiskolásoknak nagyobb beleszólást is ígért az őket érintő döntésekbe. A hét elején megnyitott online konzultációs felületre már több mint negyvenezer hozzászólás érkezett. Lecornu szerint ezeket a javaslatokat a költségvetési vita során is figyelembe kell venni, a parlament november 12-én tárgyalja az oktatási fejezetet.

A pénzügyi részleteknél ugyanakkor gyorsan kirajzolódtak a korlátok. A kormány 2027-re 64 milliárd eurós oktatási előirányzatot tervez, ami 1,2 milliárddal magasabb az előző évinél. A szakszervezetek és diákszervezetek ezzel szemben tízmilliárd eurós sürgősségi beavatkozást sürgetnek. A kabinet nem vállalta ennek teljesítését, és a miniszterelnök arra hivatkozott, hogy Franciaország magas államadósság és költségvetési hiány mellett kénytelen gazdálkodni.

A demonstrációk szeptember közepén a párizsi agglomerációban kezdődtek. Az első iskolablokádok hátterében a túlzsúfolt tantermek, a hiányzó tanárok és a leromlott épületek álltak. A mozgalom néhány hét alatt több városra terjedt át, a középiskolásokhoz egyetemisták, pedagógusok, szülők és szakszervezetek csatlakoztak. Október 6-án a belügyminisztérium 266 ezer tüntetőt számolt, a szervezők mintegy 450 ezret. A részvételi adatok eltérnek, a tiltakozás országos kiterjedését azonban egyik fél sem vitatja.

Szerdán a kormány már a részvétel visszaeséséről beszélt: a közoktatási tárca szerint tíz középiskolából kilenc rendesen működött, 459 intézményben viszont részben vagy teljesen szünetelt a tanítás. Az egyetemi érdekképviseletek több tucat felsőoktatási épület blokádjáról számoltak be. A mozgalom tehát kevésbé volt tömeges, mint a keddi országos demonstráció, de a szakszervezetek csütörtökre is sztrájkokat és felvonulásokat hirdettek.

A kormányfő helyzetét a rendőri fellépés körüli botrányok súlyosbítják. Lens városában hétfőn egy tizenöt éves fiatal elvesztette a kezét egy rendőri eszközzel összefüggésbe hozott robbanás után. A hatóságok vizsgálják, pontosan mi történt, és azt is, betartották-e az alkalmazásra vonatkozó előírásokat. Másutt egy tizennégy éves tüntető súlyos állkapocssérülést szenvedett. A rendőrségi felügyelet tizennyolc ügyben indított vizsgálatot, a belügyminiszter pedig átmenetileg felfüggesztette a sokkológránátok használatát a diákmegmozdulásokon.

A hatóságok és a tüntetők egymástól jelentősen eltérően értékelik az utcai összecsapásokat. A kormány szerint a rendőröknek az iskolák, a közintézmények és az emberek biztonságát kell megvédeniük, miután több helyen gyújtogatás, rongálás és támadás történt. Jogvédő szervezetek és diákcsoportok aránytalan erőszakot emlegetnek, különösen azért, mert sok érintett kiskorú. A több ezer előállítás és a súlyos sérülések miatt az oktatáspolitikai vita egyre inkább a rendőrség elszámoltathatóságáról is szól.

A helyzet a francia pártpolitikában gyorsan kiéleződött. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetői a tiltakozók követeléseit támogatják, és az állami források átcsoportosítását sürgetik. A jobboldal és a szélsőjobboldal nagyobb rendet követel, miközben az oktatás állapotáért a kormányt is bírálja. A miniszterelnök korábban azzal vádolta Jean-Luc Mélenchont, hogy pártpolitikai célokra használja a fiatalok elégedetlenségét. A vita éppen a 2027-es elnökválasztás előtti hónapokban vált országossá.

Emmanuel Macron államfő utolsó elnöki ciklusának végéhez közeledik. Az oktatás az elmúlt években többször volt reformkísérletek terepe, ám a középiskolák működésével kapcsolatos elégedetlenség tartósnak bizonyult. A mostani mozgalom különösen érzékeny, mert az iskolai tapasztalatok a családok széles körét érintik, és a tiltakozók jelentős része első alkalommal vesz részt közéleti akcióban. Egy erőszakos rendőri intézkedés képei gyorsan országos felháborodást válthatnak ki.

A diákok egyik legfontosabb kifogása a helyettesítések rendszere. Sok iskolában tartósan elmaradnak órák, mert nincs megfelelő számú szaktanár, vagy a hiányzó pedagógust nem tudják gyorsan pótolni. A különbségek régiónként és intézménytípusonként jelentősek. A hátrányosabb helyzetű külvárosi iskolákban a tanári hiány gyakran más társadalmi problémákkal is összekapcsolódik: a családok alacsonyabb jövedelmével, a lakhatási nehézségekkel és a szűkebb továbbtanulási lehetőségekkel.

Hasonlóan éles a vita az épületekről. A középiskolák fenntartásában a regionális önkormányzatoknak is jelentős szerepük van, ezért az állami többletforrások önmagukban nem oldják meg a karbantartás és a felújítás minden problémáját. A nyári hőhullámok során több tanterem elviselhetetlenül felmelegedett, más intézményekben beázásról és elavult felszerelésről számoltak be. A kormány most az önkormányzatokkal közös megoldásokat ígér, amelyekhez azonban idő és pénz szükséges.

A Parcoursup nevű egyetemi jelentkezési rendszer szintén visszatérő célpont. A fiatalok egy része úgy látja, a felvételi eljárás átláthatatlan, és az eredmények túlságosan függnek attól, ki milyen középiskolából érkezik. A kormány a szabályok világosabbá tételét és a jelentkezők jobb tájékoztatását helyezte kilátásba. A diákcsoportok számára ez kevés lehet, mert több szervezet magának a kiválasztási rendszernek a mélyreható átalakítását követeli.

A francia pénzügyi helyzet tovább szűkíti a kabinet mozgásterét. Lecornu szerda este ismét megerősítette, hogy a 2026-ra várható 5,4 százalékos államháztartási hiányt 2027-ben a bruttó hazai termék öt százalékára kívánják mérsékelni. A kamatterhek és a magas államadósság miatt minden új kiadási ígéret politikai vitát vált ki. A kormány ezért inkább a meglévő keretek átrendezését és fokozatos intézkedéseket javasol, miközben a tüntetők azonnali változást várnak.

A beszédben a miniszterelnök más válságterületekre is kitért. A magas üzemanyagárak miatt tízmillió hordó dízel piacra juttatását jelentette be, és azt ígérte, hogy a villamos energia ára télen várhatóan nem emelkedik. Az energiatámogatást a legszegényebb háztartások a korábbinál hamarabb kapnák meg. Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy a kabinet az oktatási tiltakozások mellett a megélhetési feszültségek szélesebb körét is próbálja kezelni.

Az oktatási válság európai összefüggésben is figyelmet érdemel. Belgiumban, Portugáliában és más országokban is voltak megmozdulások az iskolai forráshiány, a munkakörülmények és a jövőbeli lehetőségek miatt. A mozgalmak nem alkotnak egységes nemzetközi szervezetet, de hasonló problémákból táplálkoznak. Magyarországon a pedagógushiány, az iskolák épületállománya és az oktatási egyenlőtlenségek szintén visszatérő közéleti témák, ezért a francia kormány válasza hazai szempontból is tanulságos lehet.

Lecornu számára a következő hetekben az lesz a döntő, hogy a meghirdetett öt munkaterületből milyen ellenőrizhető intézkedések születnek. A diákok most még nem kaptak választ a tízmilliárd eurós követelésre, és a rendőri fellépés vizsgálatai sem zárultak le. A csütörtöki demonstrációk megmutathatják, elegendő-e a tárgyalási ígéret a feszültség csökkentéséhez, vagy a tiltakozás újabb országos hullámot indít.