Zelenszkij kemény üzenetet küldött Washingtonnak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este a korábbinál jóval élesebben bírálta Washingtont, miután két nap alatt az ukrán hatóságok összesítése szerint 78 ember vesztette életét orosz támadásokban, és 215-en megsérültek. A kijevi államfő szerint az Egyesült Államoknak volna lehetősége érdemi katonai segítséget nyújtani, mégsem használja ki minden eszközét. A kijelentés különös súlyt kapott néhány órával azelőtt, hogy újabb ukrán küldöttség indul amerikai tárgyalásokra. A diplomáciai csatorna nyitva maradt, miközben a két főváros között látványosan nőtt a feszültség.

Az elnök csütörtöki sajtónyilatkozatában a Starlink műholdas internetrendszerre hivatkozott. Azt kérte, Washington tegye lehetővé az ukrán hadsereg számára a szolgáltatás kiterjedtebb használatát Oroszország fölött is, mert szerinte ez segíthetne az orosz rakétaindító eszközök felderítésében és támadásában. Zelenszkij úgy érvelt, hogy ha Ukrajna képes volna hatékonyabban fellépni az orosz hátországban működő katonai rendszerekkel szemben, Vlagyimir Putyin elnök nagyobb nyomás alá kerülne a tárgyalóasztalnál. A felvetés technikai és politikai részletei egyelőre tisztázatlanok, a rendszer üzemeltetése pedig amerikai döntésektől is függ.

A vita közvetlen előzménye az ukrán városokat sújtó újabb támadáshullám. Kramatorszkban csütörtökön két autóbusz közelében csapódott be egy orosz fegyver, a helyi hatóságok később 35 halálos áldozatról számoltak be. Az előző napon a Csernyihivi területen fekvő Priluki egyik lakóépületét érte találat, ott 22 ember halt meg. Az ukrán elnök a helyszínen is járt, és a civil célpontok elleni támadásokat elítélte. Moszkva általánosságban tagadja, hogy szándékosan civileket támadna; az áldozatokról és a rombolásról közzétett helyszíni felvételek azonban ismét a lakott területek súlyos veszteségeire irányították a figyelmet.

A Kijevet ért csütörtöki csapásokban a városvezetés négy halottról és 19 sérültről adott hírt. Az áram- és vízellátás egyes helyeken akadozott. Az orosz támadások az utóbbi hetekben raktárakat, adatközpontokat, közlekedési létesítményeket és az energiahálózatot is érintették. A tél közeledtével a villamosenergia-rendszer védelme különösen fontos, mert a hosszabb kiesések a lakosság ellátását és az ipari termelést egyszerre veszélyeztetik. Az ukrán légvédelemnek ezért az elfogórakéták mellett olcsóbb drónelhárító megoldásokra is szüksége van.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyancsak csütörtökön, lisszaboni látogatásán veszélyes patthelyzetként írta le az ukrajnai háborút. Szerinte az Egyesült Államok továbbra is tartós és igazságos rendezésen dolgozik, de a tárgyalások nem válhatnak eredménytelen, önmagukért folytatott folyamattá. A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy az eszkaláció átterjedhet a szomszédos NATO-országokra, akár szabotázsakciók formájában. Zelenszkij ezzel szemben azt hangsúlyozta: a diplomácia lehetőségei nem merültek ki, a katonai nyomás növelése nélkül viszont Moszkvának kevés oka van engedményeket tenni.

Az ukrán elnök különösen kifogásolta, hogy az amerikai vezetés az orosz féllel folytatott gazdasági egyeztetéseket is a békekeresés részének tekinti. Szerinte nehéz összeegyeztetni az orosz–amerikai üzleti tervek vizsgálatát azzal az állítással, hogy Washington minden rendelkezésére álló eszközzel próbálja lezárni a háborút. A bírálat hátterében a Reuters csütörtöki értesülése is ott áll: amerikai és orosz tárgyalópartnerek megvizsgálták, milyen feltételekkel kerülhetne amerikai befektető az Északi Áramlat gázvezeték-rendszerbe.

Az értesülés szerint a megbeszéléseken Jared Kushner, Donald Trump elnök veje és egyik megbízottja, valamint Kirill Dmitrijev orosz gazdasági tárgyaló is szerepet játszott. A Fehér Ház egyik illetékese ugyanakkor azt közölte, hogy a közelmúltban nem volt érdemi egyeztetés a vezetékről, és minden esetleges üzletnek az amerikai adófizetők és vállalatok érdekeit kell szolgálnia. A vezeték újraindítása jelenleg szankciókba ütközik, ráadásul Németország és több kelet-európai állam is ellenzi az orosz energiafüggőség újjáépítését. A tárgyalások ténye így még messze van egy megállapodástól.

A vezeték körüli elképzelések magyar szempontból is érdekesek. Magyarország energiaellátásában továbbra is jelentős az import szerepe, az orosz forrásokkal kapcsolatos uniós viták pedig közvetlenül érintik a térség árait és beruházási terveit. Egy esetleges orosz–amerikai gázüzlet az európai energiapolitikában is új törésvonalakat nyithatna. Lengyelország és a balti államok biztonsági kockázatot látnak a Moszkvához fűződő energetikai kapcsolatok helyreállításában, míg más szereplők az ellátási költségeket hangsúlyozzák.

A pénteken kezdődő amerikai egyeztetésen az ukrán küldöttség várhatóan a tűzszüneti lehetőségeket, a biztonsági garanciákat, a légvédelmet és a háború utáni rendezés feltételeit is napirendre veszi. A Fehér Ház megerősítette, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner találkozik az ukrán képviselőkkel. Kijevi közlések szerint a tárgyalócsoportban többek között David Arahamija, Rusztem Umerov és Kirilo Budanov is helyet kap. Német, francia és brit nemzetbiztonsági tanácsadók, valamint uniós és NATO-képviselők részvételére is számítanak.

Az európai jelenlét jelentősége abban áll, hogy egy esetleges rendezés biztonsági és gazdasági következményeinek nagy részét az európai országok viselnék. Az újjáépítés finanszírozása, az ukrán haderő jövője, a szankciók feloldása és a befagyasztott orosz vagyon kérdése mind olyan ügy, amelyben Brüsszelnek és a tagállamoknak közvetlen érdekeik vannak. Az amerikai kezdeményezések ezért akkor lehetnek tartósak, ha az európai partnerek és Kijev számára is elfogadható keretet teremtenek.

Moszkva a nyilvánosság előtt késznek mutatkozik a diplomácia folytatására, de a katonai nyomásgyakorlás nem csökkent. Az orosz vezetés számára az idő fontos tényező: a nyugati fegyverszállítások politikai viták tárgyai, Ukrajna gazdaságát a légicsapások terhelik, az amerikai félidős választások pedig újabb bizonytalanságot hozhatnak Washington döntéseibe. Kijev ezért sürgeti, hogy a tárgyalásokhoz kézzelfogható katonai és szankciós nyomás társuljon.

Az ukrán elnök csütörtöki szavai elsősorban a tárgyalási pozíció javítását szolgálják. A súlyos civil veszteségekre hivatkozva nagyobb segítséget követel, miközben elutasítja azt az értelmezést, hogy a háború lezárásához Ukrajnának kellene egyoldalúan engednie. A következő két nap amerikai egyeztetésein derülhet ki, közelednek-e az álláspontok a biztonsági garanciák, a fegyvernyugvás ellenőrzése és az orosz követelések ügyében. A fronton és az ukrán városokban addig is folytatódik a háború.