Micimackó, Foucault, Chuck Berry: százéves ikonok

Az október 12. és 18. közötti hét kulturális naptárában három pontosan százéves jubileum találkozik: A. A. Milne Micimackó című könyve 1926. október 14-én jelent meg, Michel Foucault francia filozófus 1926. október 15-én, Chuck Berry amerikai gitáros és énekes pedig október 18-án született. A három évforduló három eltérő világot idéz fel: a gyerekirodalom, a modern gondolkodás és a rockzene történetét. Magyar szempontból a hét szintén gazdag, hiszen Parti Nagy Lajos, Nádas Péter, Fábri Zoltán, Zichy Mihály és Déry Tibor neve is a napokhoz kötődik. A kulturális programok közül a budapesti Liszt Ünnep és Margó Irodalmi Fesztivál kínálja a legerősebb hazai aktualitást.

Október 12-én Parti Nagy Lajos tölti be 73. életévét. A kortárs magyar nyelv egyik legeredetibb alakítója a költészetben, a prózában és a színpadi szövegekben is a köznyelv szétbontásából, váratlan szóalakokból és különleges ritmusokból teremtette meg saját hangját. A Hősöm tere, az Ibusár és a Sárbogárdi Jolán névhez kötődő művek olvasói és színházi életet is élnek. A születésnap a mai magyar irodalom nyelvi kísérleteiről szóló összeállításhoz kínál jó kiindulópontot, különösen egy olyan héten, amikor Budapesten a Margó fesztivál új könyveket és szerzőket mutat be.

Ugyanezen a napon született 1882-ben Gulácsy Lajos, a magyar szimbolista festészet különös, álomvilágot teremtő alkotója. Na’Conxypan fantáziavilága és a szecesszióval rokon képi nyelve a magyar képzőművészet egyik legegyénibb életművévé állt össze. Október 12. Fényes Szabolcs halálának negyvenedik évfordulója is: az 1986-ban elhunyt zeneszerző operettek, filmslágerek és színházi dalok sorával formálta a 20. századi magyar könnyűzenét. Ugyancsak ezen a napon hunyt el 2011-ben Herskó János filmrendező, akinek pályája a magyar filmművészet intézménytörténetéhez és a filmes utánpótlás neveléséhez is kapcsolódott.

A hétfői nemzetközi naptárban Luciano Pavarotti születésnapja emelkedik ki. Az 1935-ben született olasz tenor a 20. század második felében az operai éneklést a stadionok és televíziós közvetítések közönségéhez is eljuttatta. A három tenor koncertjei, Puccini- és Verdi-szerepei, valamint a népszerű hangfelvételek révén sokan rajta keresztül találkoztak először az operával. A nap másik filmes alakja Hugh Jackman ausztrál színész, aki 1968. október 12-én született, és a musicaltől a nagyszabású hollywoodi produkciókig terjedő pályát épített.

Október 13-án Paul Simon 85. születésnapja ad zenei évfordulót. A Simon és Garfunkel duóval készített dalok, majd a szólólemezek az amerikai folk, pop és világzenei hatások egyik legismertebb találkozási pontját teremtették meg. Ugyanezen a napon született 1907-ben Dajka Margit, a magyar színház és film egyik legnagyobb karakterszínésze. A színpadi szerepek mellett olyan filmek őrzik játékát, mint a Liliomfi és a Régi idők focija, alakításainak különleges erejét a komikus és tragikus hangok közötti természetes váltás adta.

Az október 13-i halálozási évfordulók között két drámaíró emléke különösen fontos. Dario Fo Nobel-díjas olasz szerző és színész tíz éve, 2016-ban halt meg; politikai szatírái és a népi színházi hagyományhoz kapcsolódó előadásmódja ma is aktuális. Eörsi István magyar költő, drámaíró és műfordító 2005-ben ezen a napon hunyt el. Az 1956-os forradalom utáni börtönévek, a kritikai szellem és a politikai hatalommal folytatott állandó vita fontos hátterét jelentik életművének.

Október 14. a hét egyik legsűrűbb napja. Nádas Péter 84 éves lesz, és ezen a napon született 1827-ben Zichy Mihály festőművész, 1846-ban pedig Schickedanz Albert építész, a budapesti Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője. Schickedanz születésének 180. évfordulója különösen jó alkalom a Hősök tere körüli építészeti együttes történetének bemutatására. Zichy rajzai, irodalmi illusztrációi és történelmi kompozíciói pedig azt mutatják, milyen szoros kapcsolatban állt a 19. század képzőművészete az irodalommal és a politikai emlékezettel.

Nádas Péter életműve önálló súlyt ad a napnak. Az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek a modern európai próza nagy vállalkozásai közé tartozik; a Világló részletek az emlékezés és a családtörténet kérdéseit állítja középpontba. A szerző fényképezéssel is foglalkozott, ezért műveiben a látvány, a test, a tér és az idő megfigyelése különösen pontos. Nemzetközi elismertsége miatt születésnapja a magyar irodalom európai jelenlétének bemutatásához is kapcsolható.

Október 14-én száz éve jelent meg a Micimackó első kötete. Milne meséinek szereplői, Micimackó, Malacka, Füles és társaik az angol gyermekirodalom világszerte ismert alakjaivá váltak, a könyv képi világát E. H. Shepard illusztrációi tették meghatározóvá. A magyar olvasók számára Karinthy Frigyes és Karinthy Emília fordítása teremtette meg azt a különleges nyelvet, amelynek fordulatai önálló életre keltek. A centenárium azért is érdekes, mert a gyermekkönyv a barátság, a szorongás, a játék és a felnőtt világ furcsaságainak érzékeny, sokrétegű ábrázolása.

Ugyanezen a napon született 1906-ban Hannah Arendt, így 120 éve jött világra a 20. századi politikai gondolkodás egyik legfontosabb alakja. A totalitarizmus eredete, az emberi cselekvés és a felelősség kérdéseiről írt munkái a történettudományban, a filozófiában és a politikai vitákban egyaránt hivatkozási pontok. Október 14. Leonard Bernstein halálának évfordulója is: az 1990-ben elhunyt amerikai karmester, zeneszerző és pedagógus a West Side Storyval és televíziós ismeretterjesztő koncertjeivel a klasszikus zene közönségét is szélesítette.

Október 15-én Michel Foucault születésének századik évfordulója következik. A francia filozófus és eszmetörténész a bolondság, a büntetés, a szexualitás, a tudás és a hatalom történetét vizsgálta, gyakran olyan intézményeket állítva a figyelem középpontjába, amelyeket korábban magától értetődőnek tekintettek. A felügyelet és büntetés, A szavak és a dolgok, valamint A szexualitás története a bölcsészettudományok sok területén formálta át a kutatás kérdéseit. Életművének fogalmai a kortárs kulturális és társadalompolitikai vitákban is gyakran előkerülnek.

A magyar filmművészetben október 15. Fábri Zoltán születésnapja. Az 1917-ben született rendező a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Isten hozta, őrnagy úr! és Az ötödik pecsét alkotójaként a magyar film erkölcsi és történelmi dilemmáit emelte nemzetközi színvonalú formába. A naphoz kapcsolódik a budapesti Katona József Színház 1982-es megnyitása is, amely Csehov A manó című darabjával indította működését. A színház későbbi története a magyar rendezői színház egyik legfontosabb fejezete lett.

Október 16-án Oscar Wilde és Eugene O’Neill születésnapja kínál színházi és irodalmi kapcsolódást. Wilde 1854-ben született, szellemes társadalmi komédiái és Dorian Gray arcképe című regénye ma is rendszeresen szerepel a repertoáron. O’Neill 1888-as születése az amerikai dráma modernizálódását idézi fel, családi tragédiái és lélektani konfliktusai a színpadi realizmus történetében fontosak. Magyar vonatkozásként Mezei Mária színésznő 1909-es születése említhető, aki a 20. századi magyar színpad és film emlékezetes egyénisége volt.

Október 17-én Arthur Miller 111. születésnapja és Rita Hayworth 108. születésnapja a színház és a klasszikus hollywoodi film felé fordítja a figyelmet. Miller Az ügynök halála és A salemi boszorkányok című műveiben az amerikai társadalom erkölcsi feszültségeit vizsgálta, Hayworth pedig a Gilda révén a film noir egyik ikonja lett. A magyar színháztörténetben Ádám Ottó rendező 1928-as születése, a zenei életben Szalóki Ági énekesnő 1978-as születése kapcsolódik ehhez a dátumhoz. Október 17. egyúttal Gárdonyi Géza emléknapja, az egri vár 1552-es védelmének évfordulóján.

A hét utolsó napja, október 18. Chuck Berry születésének századik évfordulójával zárul. A Johnny B. Goode, a Roll Over Beethoven és a Maybellene gitárjátéka, szövegei és színpadi gesztusai meghatározták a rock and roll nyelvét, hatásuk a Beatles és a Rolling Stones korai felvételeitől a későbbi gitárzenéig követhető. A magyar irodalomban ezen a napon született 1894-ben Déry Tibor, A befejezetlen mondat és a Niki szerzője, valamint 1740-ben Dugonics András, az Etelka című korai magyar regény alkotója. A nap egyúttal a magyar festészet napja, amely Szent Lukács, a művészek hagyományos védőszentje ünnepéhez kapcsolódik.

A rendezvények közül október 12-én a London Sinfonietta budapesti Steve Reich-estje ígér kiemelkedő élményt. A Zeneakadémia Nagytermében Toby Thatcher vezényletével a Clapping Music, a Pulse, a Radio Rewrite, az Electric Counterpoint és a City Life hangzik el, az utóbbiak egyikében Gyémánt Bálint gitározik. A program a Liszt Ünnep része, és néhány nappal a szerző kilencvenedik születésnapja után kerül színre. Október 13-án a Cleveland Orchestra és Franz Welser-Möst hangversenye következik a Müpában, ami ritka alkalom az amerikai szimfonikus hagyomány egyik vezető zenekarának budapesti meghallgatására.

Október 15–18. között a Nemzeti Táncszínházban rendezik az őszi Margó Irodalmi Fesztivált. A kortárs magyar és külföldi szerzők könyvbemutatói mellett irodalmi-zenei estek és beszélgetések várják a közönséget; a rendezvény 15 éves történetét október 17-én külön Margó-gálával ünneplik. A Liszt Ünnep programjában október 15-én és 16-án a Duna Művészegyüttes Cigányok arca – Romengi faca című előadása látható, október 17-én pedig a Budafoki Dohnányi Zenekar Vakhtang Kakhidze vezényletével a grúz zenei kultúrát állítja középpontba.

Külföldön három filmfesztivál és egy kortárs zenei szemle érdemel külön figyelmet. A lyoni Lumière fesztivál október 18-ig tart, és a Coen testvérek október 16-án veszik át az életműdíjat; a program restaurált klasszikusokkal, retrospektívekkel és filmkoncertekkel dolgozik. A Varsói Nemzetközi Filmfesztivál szintén október 18-án zárul, október 14–16. között közép- és kelet-európai koprodukciós fórumot rendez. Velencében október 10–24. között zajlik a 70. Biennale Musica, amely a kísérleti hangzás és az új kompozíciók nemzetközi találkozóhelye. Az események jól mutatják, hogy az őszi fesztiválszezon a könyvek, a mozgókép és a kortárs zene területén egyszerre kínál nagy figyelmet érdemlő újdonságokat.