Kétezer művel nyit kaput a fiatal alkotóknak a Godot
Óbudán újra nagyszabású bemutatkozási lehetőséget kaptak a pályakezdő képzőművészek. A válogatás egyetemi együttműködést, digitális felfedezőfelületet és műtárgyvásárlási alkalmat kapcsol össze, miközben a piacra jutás nehézségeire is ráirányítja a figyelmet.
A Godot Art Expo október 7-én nyitotta meg kapuit Óbudán, a Fényes Adolf utca 21. szám alatti kortárs művészeti intézetben. A tizenegyedik alkalommal megrendezett kiállítás és vásár október 18-ig látogatható, a szervezők a hét minden napján fogadják az érdeklődőket. A program egyik hangsúlyos újdonsága, hogy a művészeti egyetem hallgatói önálló válogatással jelennek meg, és a digitális felületen több mint kétezer alkotás között lehet böngészni. A rendezvény a pályakezdők számára különösen fontos, mert a szakmai visszajelzés és a nyilvános bemutatkozás között gyakran évek telnek el.
A magyar képzőművészeti életben a fiatal alkotók első komoly nehézsége a láthatóság megszerzése. Egy diploma vagy egy műteremben elkészült sorozat még nem jelenti azt, hogy a művek bekerülnek a galériák kínálatába, gyűjtők elé jutnak, vagy kritikai figyelmet kapnak. Az önálló kiállítás költséges, a kereskedelmi galériák pedig érthető módon mérlegelik az eladhatóságot és a hosszabb távú együttműködés esélyét. A Godot modellje erre a belépési problémára kínál intézményes választ: nyílt pályázat után szakmai válogatással állít össze olyan bemutatót, amelynek közönsége a megszokott művészeti köröknél szélesebb lehet.
A sorozat 2016-ban indult, és azóta többféle formát kipróbált. A szervezők kezdettől hangsúlyozzák, hogy a vásári jelleg nem helyettesíti a szakmai értékelést, hanem a művek nyilvános életének egyik lehetséges állomása. Laczkovich Borbála, az intézet művészeti vezetője a kezdetek óta kurátorként követi a jelentkezők pályáját. Az idei sajtóanyagban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tehetség kibontakozásához térre, bizalomra és kapcsolatokra is szükség van. Ezzel egy olyan problémát nevezett meg, amely az állami és a magánfenntartású intézményeket egyaránt érinti.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem JumpSTART nevű válogatása külön teremben kapott helyet. Az együttműködés azért érdekes, mert a felsőoktatási képzés és a professzionális művészeti piac között rendszerint kevés az átjáró. A hallgatók az egyetemi bemutatókon többnyire egymás munkáival találkoznak, a külső közönség előtt viszont másféle kérdések merülnek fel: hogyan áll össze egy életmű kezdete, miként beszél az alkotó a munkájáról, és milyen áron kínálható fel egy mű. A JumpSTART önálló egysége az első nyilvános szereplést a további pályaépítés felől is értelmezhetővé teszi.
A rendezvényben az online technológia is sajátos szerepet kapott. Az ARTCRUSH nevű felület több mint kétezer kortárs műalkotást kínál fel a látogatóknak, akik az első benyomás alapján válogathatnak közöttük. A kezdeményezés egyik alapötlete, hogy a név, a galéria presztízse vagy az ár sokszor már azelőtt befolyásolja az ítéletet, hogy a néző alaposan megnézné a képet. A szervezők korábbi tájékoztatása szerint a szolgáltatás első szakaszában mintegy 500 felhasználó több tízezer műmegtekintést indított. Az ilyen adatok az érdeklődést jelzik, de önmagukban nem árulják el, hogy a digitális felfedezésből hány személyes találkozás vagy vásárlás lesz.
A digitális felület kényelmesen használható, ugyanakkor a képzőművészet anyagszerűsége a képernyőn csak részben érzékelhető. Egy festmény mérete, felülete, a fényviszonyok hatása vagy egy szobor térbeli jelenléte személyes megtekintéskor válik igazán értelmezhetővé. Ezért a Godot a virtuális keresést a fizikai kiállítással kapcsolja össze. A látogató előbb érdeklődést mutathat egy munka iránt, majd az intézetben összevetheti a digitális képet az eredetivel. A módszernek oktatási jelentősége is lehet, mert csökkenti a kortárs művészettel szembeni első bizonytalanságot.
A műtárgyvásárlás különösen érzékeny része a kezdeményezésnek. A fiatal alkotók számára az első eladás anyagi segítség és szakmai visszajelzés is lehet, de a túl korai piaci alkalmazkodás veszélyét is felveti. Az idei Expón egyes munkák úgynevezett Gerillaáron szerepelnek, ami a szervezők meghatározása szerint helyszíni, művenként eltérő ajánlat. Nem általános árengedményről van szó, és a látogatóknak érdemes külön érdeklődniük a kiválasztott darab feltételeiről. A rendszer akkor szolgálhatja az alkotók érdekeit, ha a vásárlók megfelelő információt kapnak, a művészek pedig átlátható elszámolás mellett jutnak bevételhez.
A magánintézmények szerepét Magyarországon gyakran a nagy állami múzeumokéhoz viszonyítják, holott eltérő feladatokat látnak el. A közgyűjtemények hosszú távú megőrzésre, tudományos feldolgozásra és széles körű hozzáférésre épülnek; egy független galéria gyorsabban reagálhat az új alkotói törekvésekre, és közvetlen kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal. A két világ között azonban szükség volna több együttműködésre. A fiatal művészek számára különösen értékes, ha egy kereskedelmi bemutatkozást később intézményi kiállítás, szakmai ösztöndíj vagy nemzetközi rezidencia követhet.
Az idei Expo fődíjaként dél-franciaországi alkotói rezidenciát hirdettek meg, amely a munkához szükséges időt és új kulturális közeget kínál. Az efféle lehetőségek gyakran fontosabbak a pályakezdésben, mint egyetlen kiállítás visszhangja. Egy külföldi műtermi időszak során szakmai kapcsolatokat lehet építeni, más intézményi működéssel találkozni, és új sorozatokon dolgozni. A rezidenciák hatása persze függ a program hosszától, a résztvevők támogatásától és attól is, hogy a hazatérés után milyen lehetőségek nyílnak meg előttük.
A Godot Galéria korábbi és ismertebb alkotók műveit is bemutatja, a KOL-LABOR program pedig öt kiválasztott művész közös szereplésével egészíti ki a vásárt. Ez a szerkezet a különböző pályaszakaszok közötti kapcsolatot teszi láthatóvá. A látogató ugyanabban a térben találkozhat első alkalommal bemutatkozó munkákkal és már kialakult alkotói nyelvvel. A párhuzam alkalmat ad annak megfigyelésére, hogy a művészeti karrier mennyire sokféle úton alakulhat, és mennyi szakmai döntés áll egy-egy érettnek tekintett életmű mögött.
Az intézet az október 15. és 18. közötti Art Market Budapest rendezvényen is részt vesz, de az a külön helyszínen, külön belépővel működő vásár. A két esemény közelsége jelzi, hogy a hazai kortárs műtárgypiac ősszel sűrű programot kínál. A sok rendezvény azonban nem jelenti automatikusan a vásárlói kör tartós bővülését. A galériáknak a fiatalabb közönséget is meg kell szólítaniuk, a művészeknek pedig olyan kapcsolatokra van szükségük, amelyek egy kiállítás lezárása után is fennmaradnak.
A Godot Art Expo a nyilvános bemutatkozás, a művészeti oktatás és a kereskedelem találkozási pontjaként értelmezhető. A szervezők a hétköznapi 1500 és hétvégi 2000 forintos belépővel viszonylag széles látogatói kör számára teszik hozzáférhetővé a tárlatot, amely október 18-ig minden nap 11 és 19 óra között nyitva tart. Az intézményi modell eredményességét hosszabb távon az mutatja majd meg, hogy a most bemutatkozó alkotók közül hányan jutnak újabb kiállítási, ösztöndíj- vagy gyűjteményi lehetőséghez. A jelenlegi rendezvény mindenesetre konkrét találkozási helyet kínál számukra.