Újabb halálos rakétacsapás érte Rijád repülőterét
Egy pakisztáni állampolgár életét vesztette, tizenegyen megsebesültek a legfrissebb támadásban. A jemeni lázadók másik légikikötőt, valamint olaj- és gázipari célpontokat is emlegettek, miközben a térségben fokozódik a katonai válaszcsapások veszélye.
Újabb halálos támadás érte a rijádi King Khalid nemzetközi repülőteret: a szaúdi légiközlekedési hatóság éjszakai közlése szerint egy pakisztáni állampolgár meghalt, 11 ember pedig megsebesült. A jemeni húszi mozgalom az elmúlt napokban sorozatos csapásokat intézett Szaúd-Arábia ellen. A legújabb támadás egy nappal azután történt, hogy a fővárosi légikikötőt ért előző csapás legalább 12 ember életét követelte.
A szaúdi hatóságok szerint a legutóbbi támadás anyagi kárainak felmérése még tart. A polgári légiközlekedésben bekövetkező fennakadások pontos mértékét a jelentések idején nem lehetett megállapítani. A hatóságok korábban a keleti Dammám King Fahd repülőterét ért támadásról is beszámoltak. A két légikikötő különösen fontos a szaúdi gazdaság számára: Rijád az ország politikai és üzleti központja, Dammám pedig az olaj- és gázipari térség egyik fő kapuja.
A húszik saját közlésük szerint 24 óra alatt négy támadást hajtottak végre szaúdi célpontok ellen, ballisztikus rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal. A felsorolt célpontok között a két repülőtér mellett egy gázüzem és az állami Aramco olajtársaság egyik finomítója szerepelt. A milícia azt is állította, hogy a szaúdi légierő több mint 120 csapást mért Szanaára és más jemeni területekre. Ezeket a számokat és célpontokat független forrásból nem lehetett teljes egészében ellenőrizni.
A húszi vezetés korábban figyelmeztette a légitársaságokat, hogy Szaúd-Arábia repülőtereit és légterét katonai célpontnak tekinti. A mozgalom közlése szerint Mekka és Medina szent helyeit kivételként kezeli. A fenyegetés ugyanakkor a nemzetközi polgári légi közlekedés számára így is súlyos kockázatot jelent. Egy utasszállító repülőgép, a terminálok vagy a földi kiszolgáló létesítmények elleni csapás következményei messze meghaladhatják egy hagyományos katonai célpont megrongálásának hatását.
A támadássorozat miatt a szaúdi vezetés újabb nemzetközi támogatást keres. A Törökországot, Egyiptomot, Pakisztánt és Szaúd-Arábiát tömörítő R4-csoport elítélte a húszi akciókat, és veszélyes eszkalációnak nevezte azokat. A négy állam álláspontja szerint a polgári célpontok elleni támadások nemzetközi jogi szempontból elfogadhatatlanok. A diplomáciai nyilatkozat ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a partnerek minden katonai válaszlépésben részt is vesznek.

A jemeni háború 2014-ben éleződött ki, amikor a húszik elfoglalták a fővárost, Szanaát, és kiszorították a nemzetközileg elismert kormányt. A szaúdi vezetésű koalíció 2015-ben avatkozott be a kormány oldalán. Az elhúzódó konfliktusban súlyos civil veszteségek keletkeztek, milliók kényszerültek otthonuk elhagyására, és az ország gazdasági infrastruktúrájának jelentős része megrongálódott. A 2022-es fegyvernyugvás mérsékelte a harcokat, de nem hozott átfogó politikai rendezést.
A mostani eszkaláció a szélesebb közel-keleti háborúval is összefügg. A húszik Iránhoz kötődő fegyveres mozgalomként lépnek fel, miközben a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger térségében egymást érik a katonai és gazdasági fenyegetések. A szaúdi vezetés korábban arra törekedett, hogy közvetlen tárgyalásokkal csökkentse jemeni katonai szerepvállalását. A repülőterek elleni támadások most jelentősen megnehezítik ezt a stratégiát.
A húszi fegyveres erők az elmúlt években számottevő rakéta- és drónképességeket fejlesztettek ki. A különböző hatótávolságú eszközök kombinálásával megpróbálhatják túlterhelni a légvédelmet. A polgári repülőterek kiterjedt infrastruktúrája, a kifutópályák, terminálok és üzemanyag-tárolók miatt a teljes védelem különösen nehéz. Még egy elfogott rakéta lehulló törmelékei is károkat okozhatnak, bár a mostani támadások részletes technikai körülményeit a szaúdi hatóságok egyelőre nem ismertették.
A Rijád elleni sorozatos csapásoknak belpolitikai következményei is lehetnek. A szaúdi vezetés évek óta az ország modernizációját, a turizmus fejlesztését és a nemzetközi beruházások vonzását állítja gazdasági programja középpontjába. A légi közlekedés biztonsága e célok egyik alapfeltétele. Ha a nemzetközi üzleti és turisztikai utazók tartósan veszélyesnek ítélik a szaúdi légteret, az közvetlenül érintheti a beruházási és szolgáltatási terveket.
A keleti országrész elleni támadások különösen érzékenyek az olajpiac számára. A dammámi térség közelében található a szaúdi energiaszektor számos kulcsfontosságú létesítménye. A világpiac már így is feszült a közel-keleti háború, a tengeri szállítás korlátozásai és az üzemanyagárak emelkedése miatt. Egy újabb tartós termelési vagy exportzavar további drágulást okozhatna, bár a mostani támadások pontos termelési hatásáról még nem áll rendelkezésre megbízható összesítés.
A konfliktus egyik fontos földrajzi pontja a Báb el-Mandeb szoros, amely a Vörös-tenger déli bejárata. A térségen át halad az Európa és Ázsia közötti tengeri kereskedelem jelentős része. A húszik korábban kereskedelmi hajókat is támadtak, aminek következtében több társaság a hosszabb, Afrika megkerülésével járó útvonalat választotta. A szállítási idők és biztosítási díjak emelkedése a kontinens importőreinél is megjelenhet.
Magyarország számára az ilyen fennakadások közvetetten, de gyorsan érzékelhetők. Az európai ipar számos alapanyagot és alkatrészt Ázsiából szerez be, a kőolaj világpiaci ára pedig a hazai üzemanyagköltségekre is hatással van. A szállítási útvonalak kockázatának növekedése az exportáló magyar vállalatok költségeit és az ellátási láncok kiszámíthatóságát egyaránt ronthatja. Ezért a jemeni háború újabb fellángolása az európai gazdaság számára is jelentős tényező.
A katonai válaszcsapások lehetősége újabb veszélyeket hordoz. A szaúdi vezetésű koalíció légi hadműveletei a húszi rakétaindító helyek és logisztikai központok ellen irányulhatnak, de a sűrűn lakott jemeni területeken a civil lakosság védelme különösen nehéz feladat. A háború korábbi szakaszában mindkét oldal súlyos nemzetközi bírálatot kapott a civil áldozatok és a humanitárius jog megsértésének gyanúja miatt.
A következő napokban elsősorban az mutathatja meg a válság irányát, hogy sikerül-e csökkenteni a repülőterek elleni támadások számát, és a regionális partnerek milyen védelmi segítséget nyújtanak Szaúd-Arábiának. A húszik egyelőre további akciókkal fenyegetnek, Rijád pedig katonai és diplomáciai választ készít elő. A polgári áldozatok növekvő száma miatt a helyzet már nem kezelhető kizárólag a jemeni frontok távoli konfliktusaként.