A Krokodil újra támad: Zimbabwe elnöke maradna
A 84 éves államfő 2030-ig meghosszabbította mandátumát, és megszüntette a közvetlen elnökválasztást. Miközben Harare befektetőket keres, a szegénység és a politikai elnyomás továbbra is súlyos gond. Az utódlás körül is egyre nő a feszültség.
Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök 84 évesen újabb éveket biztosított magának a hatalomban. A dél-afrikai országot 2017 óta irányító politikus, akit évtizedek óta Krokodilként emlegetnek, hétfőn kezdődő pártkonferenciájára úgy érkezik, hogy már megváltoztatta az elnökválasztás szabályait. Kormányának jelszava változatlan: jólét 2030-ra. Az ellenzék szerint azonban a 2030-as dátum elsősorban az elnök politikai túlélésének határidejévé vált.
A ZANU–PF kormánypárt által keresztülvitt alkotmánymódosítást július 7-én írta alá Mnangagwa. Az elnöki és parlamenti ciklus ötről hét évre nőtt, a 2028-ra tervezett választásokat 2030-ra halasztották. Még jelentősebb változás, hogy az államfőt a jövőben a parlament két háza közös ülésen választja meg, az állampolgárok többé nem szavazhatnak közvetlenül az elnök személyéről. Mivel a törvényhozást a ZANU–PF és szövetségesei uralják, az új szabályok a kormánypárt pozícióit erősítik. A reform ellen bírósági eljárások indultak, a kritikusok pedig azt kifogásolják, hogy a választói felhatalmazás ilyen mértékű megváltoztatásáról nem tartottak népszavazást.
A politikus korábban azt ígérte, hogy 2028-ban távozik, miután második elnöki ciklusa véget ér. Most a jogszabály 2030-ig meghosszabbítja mandátumát, szeptemberben pedig már egy 2035-ig tartó elnökség lehetőségét is felvetette. Akkor 93 éves lenne. A hatalom további meghosszabbításához újabb politikai és jogi lépések kellenének, amelyeknek a kimenetele egyelőre bizonytalan. A párton belül is vannak olyanok, akik a vezetőváltás és az utódlás ügyét rendeznék.
Szeptemberben újabb döntés váltott ki vitát. Mnangagwa a születésnapját, szeptember 15-ét országos munkaszüneti nappá nyilvánította. Az ünnep hivatalosan a Munhumutapa-napot viseli, és a gyarmatosítás előtti Mutapa Birodalom emlékét őrzi. Az elnök hívei történelmi örökségről beszélnek, bírálói azonban uralkodói szereppel kapcsolatos törekvéseket látnak a dátumválasztásban. Nigel James Nyamutumbu újságíró, a Media Alliance of Zimbabwe koordinátora szerint az elnök úgy viselkedik, mintha inkább királynak, semmint megválasztott köztársasági vezetőnek tekintené magát. Az államalapítás előtti birodalom megidézése így a jelenlegi hatalmi viták részévé vált.
Mnangagwa pályafutása megmagyarázza, miért ragadt rá a Krokodil elnevezés. Már a brit gyarmati uralom idején csatlakozott a fegyveres függetlenségi mozgalomhoz, beceneve egykori gerillaegységének nevéből származik. Az 1980-as függetlenné válás után Robert Mugabe szoros szövetségese és nemzetbiztonsági minisztere lett. Nevéhez máig hozzákötik az 1980-as évek elején az ndebele lakosság ellen végrehajtott, több ezer életet követelő Gukurahundi-hadműveletet. Mnangagwa tagadta, hogy személyesen felelős volna a vérengzésekért, az áldozatok hozzátartozói viszont évtizedek óta igazságtételt követelnek.
2017-ben a hadsereg közbelépése vetett véget Mugabe 37 éves uralmának. A katonai vezetés elutasította a puccs megnevezést, noha az elnök házi őrizetbe került, majd lemondásra kényszerült. Mnangagwa akkor a gazdasági újrakezdés és a nemzetközi kapcsolatok rendezésének ígéretével lépett hivatalba. Zimbabwe addigra a világ egyik legsúlyosabb pénzügyi összeomlását élte át, hiperinflációval, élelmiszerhiánnyal és tömeges kivándorlással.
A válság történetében meghatározó volt Mugabe 2000 után felgyorsított földreformja. A gyarmati múlt igazságtalan birtokviszonyainak felszámolását erőszakos földfoglalások kísérték, fehér gazdálkodók ezreitől vették el a földet, sok mezőgazdasági üzem termelése visszaesett. A termelés összeomlásához a rossz gazdaságpolitika, a hitelhiány és az aszályok is hozzájárultak. Zimbabwe, amely korábban a térség jelentős élelmiszertermelője volt, egyre gyakrabban szorult behozatalra és segélyre.
Mnangagwa ezen az örökségen próbál változtatni. A kormány 2020-ban 3,5 milliárd dolláros kártalanítási megállapodást kötött a földjeiktől megfosztott egykori gazdákkal, és több, nemzetközi befektetésvédelmi megállapodás hatálya alá tartozó birtok visszaadását is bejelentette. A folyamat lassú és vitatott, de fontos jelzés a befektetők felé. A birtokjog biztonsága nélkül ugyanis nehéz hosszú távú mezőgazdasági beruházásokat vonzani. A változás az egykori fehér tulajdonosok és leszármazottaik egy részének visszatérését is lehetővé tette.
A makrogazdasági mutatókban valóban van javulás. A Nemzetközi Valutaalap júliusi értékelése szerint 2025-ben 8,3 százalékkal nőtt a gazdaság, 2026-ra pedig körülbelül ötszázalékos bővülést várnak, főként a mezőgazdaság és a bányászat teljesítménye miatt. A szigorú pénzügypolitika mérsékelte az inflációt. A számok mögött ugyanakkor tömeges szegénység húzódik meg: az ENSZ Világélelmezési Programjának adatai szerint a lakosság mintegy 42 százaléka szélsőséges szegénységben él. A vidéki családokat az El Niño okozta aszályveszély és az élelmiszerárak ingadozása tovább sújtja.
Újabb gondot jelent a Dél-Afrikából hazatérők helyzete. A szomszédos országban élő zimbabwei munkavállalók hazautalásai sok család számára nélkülözhetetlenek, ám az idegenellenes támadások és a bizonytalan munkalehetőségek egyre több embert késztetnek hazaköltözésre. Május óta a beszámolók szerint százezernél is többen tértek vissza, miközben a hazai munkaerőpiac még a korábban állást keresőknek sem tud elegendő lehetőséget biztosítani. A közel-keleti háborúból eredő magasabb energia- és szállítási költségek szintén megnehezítik a gazdasági kilábalást.
A befektetők megnyerésével párhuzamosan az emberi jogi helyzet változatlanul aggodalomra ad okot. A Human Rights Watch 2026-os országjelentése szerint az előző évben hatósági zaklatás, fenyegetés és önkényes őrizetbe vétel érte az ellenzék tagjait, újságírókat és civil aktivistákat. Az alkotmánymódosítás elleni tiltakozások szervezőit is eljárások és letartóztatások fenyegették. Mnangagwa az ENSZ-ben azt hangoztatta, hogy Zimbabwe mindenkivel barátságot keres, és a fennmaradó nyugati korlátozások megszüntetését követelte. Az Európai Unió korábbi szankcióinak jelentős részét már feloldotta, de a belső elnyomásra alkalmas felszerelésekre vonatkozó embargót fenntartotta.
Zimbabwe 2027-től az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lesz, ami új diplomáciai mozgásteret biztosít számára. A nemzetközi elismerésre törekvő elnöknek azonban otthon továbbra is választ kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze a gazdasági nyitás a politikai verseny szűkítésével. A ZANU–PF konferenciáján a jólét 2030-as ígérete kerül előtérbe, de ugyanaz az év immár az elnök meghosszabbított mandátumának végét is jelöli. A gazdasági számokban mérhető előrelépés nem szünteti meg a vitát arról, ki dönthet Zimbabwe jövőjéről.