Német gazdasági fordulatot jósol a Valutaalap

Jelentősen javította a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF új becslése szerint Németország bruttó hazai terméke 2026-ban 1,3 százalékkal bővülhet, szemben a júliusban várt 0,7 százalékkal. A hat tized százalékpontos módosítás figyelemre méltó egy olyan ország esetében, amelynek ipara az elmúlt években gyenge kereslettel, magas költségekkel és szerkezeti átalakulással küzdött. A kedvezőbb szám ugyanakkor előrejelzés, nem a teljes év már lezárt teljesítménye.

Az IMF a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó becslését is megemelte, 3,1 százalékra. Ez mindössze egy tized százalékpontos javulás, de azt jelzi, hogy a világgazdaság a közel-keleti háború miatt megemelkedett energiaárak ellenére ellenállóbbnak bizonyult a korábban vártnál. Az euróövezetben 1,1 százalékos növekedést várnak, ami két tized százalékponttal magasabb a korábbi becslésnél.

Németország esetében az idei 1,3 százalékos előrejelzés egybeesik a szövetségi kormány várakozásával. A következő évre az IMF 1,1 százalékos bővülést jelez, vagyis a mostani gyorsulás után valamivel mérsékeltebb ütemmel számol. A jövő évi szám egy tized százalékponttal jobb a korábbi prognózisnál. A két évre vonatkozó eltérő ütem arra figyelmeztet, hogy a gazdasági élénkülés még nem tekinthető tartósan biztosítottnak.

A német gazdaság teljesítményét különösen fontos figyelni Kelet-Közép-Európában. Németország az európai ipari ellátási láncok egyik központja, vállalatainak megrendelései pedig Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is munkahelyeket tartanak fenn. A magyar autóipari, elektronikai és gépipari export jelentős része közvetlenül vagy közvetve német vállalatokhoz kapcsolódik. A német kereslet erősödése ezért a magyar növekedési kilátásokat is javíthatja.

Az elmúlt évek gyenge német teljesítményének több oka volt. Az energiaárak emelkedése megterhelte a vegyipart és az energiaigényes feldolgozóipart, miközben az autógyártóknak egyszerre kellett alkalmazkodniuk az elektromos átálláshoz és a kínai versenytársak térnyeréséhez. A beruházások egy részét a bizonytalan kereslet és a magas finanszírozási költségek is visszafogták. A mostani előrejelzés javulása ezért kedvező jelzés, de nem jelenti e problémák megszűnését.

A Valutaalap a világ egészére nézve kettős gazdasági pályát ír le. A fejlett országok egy része a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásokból és a technológiai termelékenység javulásából profitálhat. Azok az országok viszont, amelyek kevésbé részesülnek ebből a beruházási hullámból, a magas energiaárak miatt nehezebb költségvetési és gazdaságpolitikai döntésekkel szembesülnek. A technológiai beruházások tehát eltérő módon alakíthatják az egyes országok kilátásait.

Silvana Tenreyro, az IMF vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság ellenálló képessége nyomás alatt áll, és a növekedést veszélyeztető kockázatok inkább lefelé mutatnak. Ez különösen fontos a jelenlegi geopolitikai környezetben, amikor a közel-keleti háború az olaj- és üzemanyagpiacot is megzavarta. Az energia drágulása egyszerre növeli a vállalatok költségeit és csökkenti a háztartások más termékekre elkölthető jövedelmét.

Az euróövezetben a magas energiaárak mellett az államadósságok finanszírozása is érzékeny kérdés. Több tagállam költségvetése szűk mozgástérrel rendelkezik, miközben a gazdasági növekedés élénkítése beruházásokat és esetenként adózási változtatásokat igényelne. Az Európai Központi Bank monetáris politikája a finanszírozási feltételeket befolyásolja, a tagállami kormányoknak azonban a saját kiadási és bevételi döntéseikkel kell megteremteniük a stabilitást.

A német élénkülés egyik kérdése, hogy a növekedés mennyire terjed át a feldolgozóiparra. A szolgáltatások és az állami beruházások javíthatják az összesített GDP-t, miközben egyes iparágak továbbra is gyengélkedhetnek. Az autóiparban például a kereslet összetétele és a modellváltások miatt egyszerre fordulhat elő gyárbővítés és kapacitáscsökkentés. Ez a magyar beszállítók számára különösen fontos: a német GDP emelkedése nem feltétlenül jelent minden gyártónál több megrendelést.

Az IMF új becslése politikai szempontból is kedvező hír Friedrich Merz kancellár kormányának. A koalíciót az elmúlt időszakban a reformok üteme, a költségvetési döntések és a gyenge gazdasági hangulat miatt bírálták. A növekedési előrejelzés javulása enyhítheti a nyomást, de a kormány eredményességét végső soron a beruházások, a bérek, a foglalkoztatás és a vállalati termelékenység tényleges alakulása alapján ítélik meg.

A németországi konjunktúra változásának Magyarországon a forint és az euró közötti kapcsolat miatt is van jelentősége. A magyar külkereskedelem nagy része európai partnerekhez kötődik, a vállalatok pedig gyakran euróban számolnak el. Ha az euróövezet gazdasága élénkül, az javíthatja az exportpiacokat. Az árfolyam és a hazai infláció alakulását azonban külön tényezők is befolyásolják, így az összefüggés nem közvetlen és nem minden helyzetben azonos irányú.

A világ más részein a kedvezőbb növekedési számok ellenére komoly nehézségek maradhatnak. Az energiaimporttól erősen függő szegényebb országok költségvetése számára a magas olajár nagyobb teher lehet, mint a gazdagabb államokénak. Az adósságszolgálat, az élelmiszerárak és az importfinanszírozás egyszerre nehezedhet a gazdaságra. Az IMF ezért a globális átlag mögött nagyon eltérő országcsoportokat lát.

A mostani előrejelzés legfontosabb üzenete az, hogy a világgazdaság a sokkhatások ellenére képes mérsékelt növekedésre, de a tartalékai egyenlőtlenül oszlanak meg. Németország esetében a korábbinál jobb idei teljesítmény várható, ami kedvező jelzés a magyar exportőröknek. A hosszabb távú fordulathoz azonban tartós beruházási élénkülésre, kiszámítható energiaellátásra és az ipari versenyképesség javulására is szükség lesz.