Külön rendelő segít a képernyőfüggő fiatalokon
A római Bambino Gesù gyermekkórház szakambulanciája azoknak a családoknak nyújt támogatást, ahol a telefon, a játék vagy a közösségi média használata már az alvást és a kapcsolatokat is zavarja. Az orvosok a tiltás helyett a szokások megértését hangsúlyozzák.
Új szakambulancia kezdte meg működését október elején a római Bambino Gesù gyermekkórházban azoknak a gyerekeknek és kamaszoknak a támogatására, akiknél az internet, a közösségi média vagy a videojátékok használata már jelentősen megzavarja a mindennapokat. A kórház szakemberei az október 12-én megjelent részletes interjúban hangsúlyozták, hogy a segítség célja nem a technológia általános tiltása. A problémás szokások mögött gyakran szorongás, magány vagy más lelki nehézség is meghúzódhat.
A rendelő megnyitása egy szélesebb egészségügyi változás része. A gyermekpszichiátriai ellátásban egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyek az online tevékenységekhez kapcsolódnak. A családok alvászavarról, romló iskolai eredményekről, visszahúzódásról és a telefon elvételekor kialakuló heves konfliktusokról számolnak be. A szakemberek feladata annak eldöntése, hogy átmeneti életkori nehézségről, túlzott használatról vagy kezelést igénylő pszichés állapotról van-e szó.
Stefano Vicari, a kórház gyermek- és serdülőpszichiátriai részlegének vezetője, valamint Deny Menghini pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az online tér egyes fiatalok számára fokozatosan a kapcsolatok elsődleges helyszínévé válhat. A digitális tevékenység ilyenkor kiszoríthatja a sportot, a személyes találkozásokat és a családi együttlétet. A jelenség különösen azoknál a gyerekeknél lehet súlyos, akik eleve nehezen teremtenek kapcsolatot másokkal.
A képernyő előtt töltött idő önmagában nem elegendő a probléma megállapításához. Egy diák tanulhat, alkothat, beszélgethet barátokkal vagy szórakozhat ugyanazon az eszközön, ezért a tevékenységek hatása nagyon eltérő. A szakemberek inkább azt vizsgálják, hogy a használat kontrollálható-e, okoz-e tartós működésromlást, és megmaradnak-e a mindennapi élet fontos területei. A digitális függőség hétköznapi kifejezése mögött többféle, szakmailag elkülönítendő viselkedés húzódik meg.
A Bambino Gesù új ellátásában először a szülők részletesen beszámolnak a gyermek szokásairól. A vizsgálat során szóba kerül az alvás, az iskolai teljesítmény, a családi kapcsolatok és a szabadidő eltöltése. A szakemberek ezután szükség szerint felmérik a szorongásos, hangulati vagy más pszichés zavarok jelenlétét. A támogatás része lehet a szülőknek szóló tanácsadás és a fiatalokkal végzett pszichoedukáció, amely segít felismerni a káros használati mintákat.
Az alvás különösen érzékeny terület. A késő esti képernyőhasználat eltolhatja a lefekvés idejét, a folyamatos értesítések pedig megszakíthatják a pihenést. A kialvatlanság rontja a figyelmet, az érzelmi szabályozást és a tanulási teljesítményt, ami további feszültségeket teremthet. Az ördögi körben a fiatal ismét az online térben kereshet megnyugvást vagy figyelemelterelést. A kezelés ezért gyakran a napirend rendezésével és az alvási szokások javításával kezdődik.
A közösségi média hatása a lelki egészségre összetett. Az online kapcsolatok segíthetnek a barátságok fenntartásában, közösségi élményt adhatnak és információhoz juttathatnak. Ugyanakkor a folyamatos összehasonlítás, az internetes zaklatás és a káros tartalmak növelhetik a sérülékeny fiatalok terheit. Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója ezért óvatosan fogalmaz: a kutatások pozitív és negatív összefüggéseket egyaránt találnak, és a kapcsolat gyakran kétirányú.
A WHO korábbi nemzetközi felmérése szerint 2022-ben a vizsgált serdülők 11 százalékánál jelentkeztek a problémás közösségimédia-használat jelei, szemben a 2018-ban mért 7 százalékkal. A számok nem azt jelentik, hogy minden érintett klinikai függőségben szenved, hanem azt, hogy a kontrollvesztésre és a kedvezőtlen következményekre utaló tünetek gyakoribbá váltak. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni a vizsgálati módszert és az országok közötti különbségeket is.
Új jelenség a mesterséges intelligenciával működő beszélgetőprogramok használata. Egyes kamaszok személyes kérdésekkel, szorongással vagy magánéleti döntésekkel fordulnak a chatbotokhoz. A gépi válaszok gyorsak és könnyen hozzáférhetők, ám a rendszer nem képes felelősséget vállalni a fiatal egészségéért, és nem helyettesítheti a valódi szakmai kapcsolatot. A szülőknek ezért érdemes tudniuk, milyen helyzetekben és milyen célra használja gyermekük ezeket az alkalmazásokat.
A családi konfliktusok kezelésében a hirtelen és teljes tiltás sokszor ellenállást vált ki. Ha a telefon a kortárs kapcsolatok fő csatornája, az eszköz elvétele a fiatal számára társas veszteségnek tűnhet. A szakemberek inkább fokozatos, világos szabályokat és közösen kialakított alternatívákat javasolnak. Fontos, hogy a szülők saját képernyőhasználata is következetes legyen, mert a gyermekek a felnőttek szokásait is megfigyelik.
A digitális egyensúly kialakítása nem merül ki időkorlátok meghatározásában. A családnak szüksége lehet közös étkezésekre, rendszeres mozgásra, személyes találkozásokra és olyan szabadidős tevékenységekre, amelyek örömet adnak az online tér nélkül is. A cél az, hogy a fiatalnak többféle kapcsolódási lehetősége legyen. A szakemberek szerint különösen fontos az érdeklődési körök és a baráti kapcsolatok megerősítése, mert ezek csökkenthetik a kizárólagos online jelenlét vonzerejét.
A fiatalabb gyermekek esetében a megelőzés más eszközöket kíván. A korai években a személyes játék, a beszélgetés és a mozgás alapvető a fejlődéshez, ezért a képernyőhasználatnak életkorhoz illeszkedő korlátokra van szüksége. A családoknak ugyanakkor eltérőek a lehetőségeik, és a digitális eszközök gyakran az oktatásban is megjelennek. A következetes, érthető szabályok ezért többet segíthetnek, mint a minden helyzetre azonos tiltás.
A római rendelő tapasztalatai a gyermekellátás szervezése szempontjából is fontosak lehetnek. A problémás online viselkedés gyakran a gyermekorvosnál, az iskolában vagy a családsegítő szolgálatnál válik először láthatóvá. A korai felismeréshez szükség van arra, hogy ezek az intézmények megfelelő tájékoztatást kapjanak, és tudják, mikor indokolt pszichológushoz vagy gyermekpszichiáterhez irányítani a családot. A túlzott megbélyegzés és a tünetek bagatellizálása egyaránt késleltetheti a segítséget.
A Bambino Gesù kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitális világban kialakuló szokások az egészségügyi ellátás részévé váltak. A telefon vagy a videojáték önmagában nem betegségforrás, a tartós kontrollvesztés és az élet más területeinek beszűkülése viszont komoly figyelmeztetés. A szakemberek számára az a legfontosabb, hogy a gyermek teljes élethelyzetét megértsék, és a családdal együtt olyan változtatásokat dolgozzanak ki, amelyek hosszabb távon is fenntarthatók.