Közös hitel, szűkülő keret: kié az uniós pénz 2028-tól?

Az Európai Unió közös céljainak egyre nagyobb részét közös hitelfelvételből fedezi. A Bizottság június 9-én idén hatodik szindikált kötvényügyletét bonyolította le: két sorozatban 8 milliárd eurót vont be, 3 milliárdot a 2030 októberében, 5 milliárdot a 2040 decemberében lejáró kötvényből. A rövidebb papírra több mint 64,5 milliárd, a hosszabbra több mint 96,5 milliárd eurós ajánlati könyv gyűlt össze, vagyis a kereslet 21,5-szeresen, illetve 19,3-szorosan haladta meg a kínálatot.

Az árazás sokatmondó. A 2030-as sorozat hozama 2,940 százalék volt, 19,2 bázisponttal a német állampapír fölött, de 7,2 bázisponttal a francia OAT alatt. A 2040-es tranzs hozama 3,835 százalékon zárt, 43,7 bázisponttal a Bund fölött és 28 bázisponttal a francia referenciakötvény alatt. A piac tehát az uniós papírt Franciaország saját adósságánál alacsonyabb felárral fogadta. A Bizottság ezt az uniós kötvénygörbe növekvő likviditásával magyarázza, amely szerinte megbízható referenciává teszi az uniós kibocsátásokat.

A mennyiségek jelentősek. A Bizottság az első félévre 100 milliárd eurós kibocsátási célt tűzött ki, amelyből június 9-ig 91,8 milliárd euró teljesült. A fennálló uniós adósság körülbelül 825,8 milliárd euró, ebből 39,9 milliárd az uniós kincstárjegy, 82,7 milliárd pedig a NextGenerationEU zöld kötvénye. A Bizottság 2023 óta programonként külön kötvények helyett egységes márkanéven bocsát ki, kizárólag euróban. A hitelfelvételt az uniós költségvetés fedezi, a tagállami hozzájárulások pedig feltétlen jogi kötelezettséget jelentenek.

A forrás három fő célra megy: a NextGenerationEU programjaira, Ukrajna és a szomszédság pénzügyi támogatására, valamint a SAFE nevű védelmi beszerzési eszközre. Az Ukrajna-támogatási hitel 90 milliárd eurós csomag a 2026–2027-es időszakra, az Európai Parlament februárban hagyta jóvá. Október 1-jén a Bizottság és Ukrajna közös nyilatkozatban jelezte, hogy azonosították az ukrán költségvetési és védelmi szükségletek 2026-os fedezetét, a keretből 45 milliárd eurót kell elosztani, és a felek havonta egyeztetnek. Szeptember 25-én az uniós tagállamok megállapodtak 6,6 milliárd euró folyósításának feltételeiről is.

Az éves költségvetés oldalán a Bizottság június 10-én terjesztette elő a 2027-es tervezetet, amelynek összege nagyjából 200 milliárd euró. Ez a 2021–2027-es többéves keret utolsó éves költségvetése. A legnagyobb tételek között a kohézió, a rugalmasság és az értékek fejezete 75,8 milliárd euróval, a természeti erőforrások és a környezet 57,2 milliárd euróval, az egységes piac, az innováció és a digitális ügyek 21,9 milliárd euróval szerepel; az európai közigazgatásra 13,7 milliárd, a migráció- és határigazgatásra 5,8 milliárd, a biztonságra és védelemre 3,1 milliárd euró jut. A védelem kis súlya azért is érdekes, mert a nagyobb védelmi tételek hitelből, külön eszközön futnak.

A Tanácsnak októberig ki kell alakítania az álláspontját, október 27-én ül össze először a Tanács és a Parlament egyeztető bizottsága, a Bizottság pedig november 16-ra várja a megállapodást. Ez az éves ciklus viszonylag kiszámítható. Sokkal nehezebb a hétéves, 2028–2034-es keret ügye, amelyről az állam- és kormányfők a decemberi csúcson azt döntötték, hogy 2026 végéig meg kell állapodni róla. Ha ez sikerül, a jogi aktusokat 2027-ben fogadhatják el, és az uniós pénz 2028 januárjától eljuthat a kedvezményezettekhez.

A Bizottság 2025 júliusában közel 2000 milliárd eurós csomagot terjesztett elő. Az Európai Parlament társelőadói nagyjából 10 százalékkal magasabb kiadási plafont szeretnének, a ciprusi elnökség júniusi tárgyalási dokumentuma viszont körülbelül 2 százalékkal a Bizottság javaslata alá ment, ezért a Parlament elutasította. A javaslat egyik legvitatottabb eleme, hogy több mint ötven programot 16 eszközbe vonna össze, és tagállamonként egy nemzeti és regionális partnerségi tervet hozna létre. A Parlament attól tart, hogy a 27 terv gyengíti az átláthatóságot, és háttérbe szorítja a régiók szerepét.

A frontvonalak tagállamok szerint is elkülönülnek. A kohézió barátai, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Lengyelország, Görögország és Románia a kohéziós és a közös agrárpolitika, valamint a halászati támogatások szintjének megőrzését vagy növelését várja. Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország ellenzi a kohézió és az agrártámogatások egyetlen pénzügyi csomagba vonását. A takarékos országok, köztük Németország, Svédország, Dánia és Ausztria szűkebb költségvetést akarnak, amely a versenyképességre, a biztonságra és a védelemre koncentrál. A tárgyalási szabályok is nehezítik a dolgot: a keretrendeletet egyhangúlag kell elfogadni.

A saját források kérdése ezeken az ellentéteken is átível. A Bizottság javaslata új uniós bevételi forrásoknak ad központi szerepet. A Parlament az üvegházhatású gázok kvótakereskedelmi rendszeréből, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusból, a nagyvállalatok nyereségének megadóztatásából, a digitális adóból és a vámbevételekből származó pénzt tartaná megfelelő forrásnak, a takarékos országok viszont ellenzik új saját források létrehozását. A téma azért kényes, mert a járvány utáni helyreállítási alap hiteleinek törlesztése 2028-tól kezdődik, és a futamidő 2058 végéig tart. A törlesztés és a kamatteher a következő keretben is megjelenik.

A makrogazdasági háttér sem kedvez a bőkezűségnek. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az uniós hiány 2026-ban a GDP 3,5, 2027-ben 3,6 százaléka lehet, az adósság 2027-re 85,3 százalékra nőhet, 13 tagállam pedig meghaladhatja a 3 százalékos küszöböt. Az Európai Központi Bank szeptemberi kamatemelése a közös hitelfelvétel költségére is hatással van. Emellett 2027-ben Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is választás lesz, amely lassíthatja a tárgyalásokat. A vezetők júniusban azt kérték, hogy október közepére mutatkozzon előrelépés a ciprusi javaslat alapján. Az összegen túl az dönt majd, hogy a közös adósság törlesztése, az Ukrajna-támogatás és a védelmi kiadások milyen arányban szorítják ki a hagyományos kohéziós és agrárkiadásokat.