Műtét után igazolták XIV. Leó pápa tüdőrákját
A római Gemelli-klinikán sikeres műtéttel eltávolították a katolikus egyházfő jobb tüdejének alsó lebenyét. A szövettani vizsgálat rosszindulatú elváltozást igazolt. A Vatikán egyhetes lábadozással számol, a novemberi utazás sorsa egyelőre nyitott.
Rosszindulatú tüdődaganatot diagnosztizáltak XIV. Leó pápánál, akit kedden műtöttek meg a római Gemelli-klinikán. A Vatikán késő esti tájékoztatása szerint a sebészek eltávolították a 71 éves egyházfő jobb tüdejének alsó lebenyét. A műtét közben végzett szövettani vizsgálat tüdő-adenokarcinómát igazolt. A beavatkozás körülbelül másfél óráig tartott, komplikáció nélkül zajlott, a pápa az altatásból rendben felébredt, és visszatért kórházi szobájába.
A diagnózis lényegesen súlyosabb annál, mint amit a hétvégi első bejelentés alapján biztosan tudni lehetett. Leó vasárnap arról számolt be, hogy egy rutinvizsgálat során kisméretű, jól körülhatárolt csomót találtak a tüdejében, amelyet orvosi tanácsra mielőbb el kell távolítani. A korai felismerésről szóló közlés kedvező körülmény, ám a rák pontos stádiumát, a nyirokcsomók érintettségét és az esetleges további kezelések szükségességét a hajnali órákig nem ismertették teljes körűen.
A Vatikán közlése szerint a műtétet Stefano Margaritora professzor vezette, a beavatkozás videóasszisztált eljárással történt. A mellkassebészetben alkalmazott módszer lehetővé teszi, hogy az orvosok kamerával és speciális műszerekkel dolgozzanak. A jobb alsó tüdőlebeny eltávolítása nagyobb műtét, mint egy kisebb szövetrész kimetszése. A sikeres operáció fontos első lépés, a további kilátásokat azonban a részletes szövettani és képalkotó eredmények alapján lehet megítélni.
Az egyházfő várhatóan mintegy egy hetet tölt a kórházban. A Szentszék október 20-ig törölte nyilvános programjait és audienciáit, a szerdára tervezett nagy rendezvényeken sem vesz részt. Az egészségi állapotával kapcsolatos tájékoztatás így a következő napokban különösen fontos lesz. A Vatikán vezetésében a pápa távolléte nem jelent automatikus hatalmi válságot: a napi hivatali munka a bíboros államtitkár és a dikasztériumok irányításával folytatódhat.
XIV. Leó a katolikus egyház mintegy 1,4 milliárd hívének vezetője. Az amerikai születésű pápa 2025 májusában került a pápai trónra, korábban hosszú időn át dolgozott Peruban misszionáriusként és püspökként. Az egyházi központ működésében ezért egyszerre van jelen a római intézményrendszer és a világegyház sokféle regionális érdeke. Egy váratlan egészségügyi esemény az egész szervezet számára szervezési feladatokat teremt, még akkor is, ha a kezelés kedvezően alakul.
A beavatkozás időzítése a Vatikán egyik fontos tanácskozását is érinti. A világ püspöki konferenciáinak vezetői és a keleti katolikus egyházak képviselői októberben a családpasztoráció kérdéseiről tanácskoznak, Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű dokumentumának tizedik évfordulóján. Leó személyesen kezdeményezte a találkozót, amelynek záró eseményein egészségi okból már nem tud részt venni. A megbeszélések azonban az előre meghatározott keretek között folytatódhatnak.
A pápa november 6. és 17. közötti dél-amerikai apostoli útja különösen nagy figyelmet kap. A tervezett program Uruguayt, Argentínát és Perut érinti. Leó számára Peru személyes jelentőségű: éveket töltött az országban, és perui állampolgársággal is rendelkezik. Az utazás megtartásáról a Vatikánnak a műtét utáni felépülés és az orvosi javaslatok alapján kell döntenie. A hajnali helyzet szerint az út sorsáról még nem született végleges nyilvános döntés.
A Gemelli-klinika az elmúlt évtizedekben a pápák kezelésének ismert helyszíne lett. II. János Pál több alkalommal szorult itt orvosi ellátásra, Ferenc pápa is hosszabb időt töltött az intézményben. A kórház külön részleget tart fenn a pápai beteg számára, és a környékén rendszeresen gyűlnek össze újságírók, zarándokok, valamint imádkozó hívek. A mostani műtét után Rómában és több országban is közös imádságokat tartottak az egyházfő felépüléséért.
Pietro Parolin bíboros államtitkár már a műtét előtt arról beszélt, hogy a pápa nyugodtan fogadta az orvosi döntést. Németországból Frank-Walter Steinmeier államfő és egyházi vezetők is mielőbbi gyógyulást kívántak. A közéleti reakciók a pápai hivatal sajátos helyzetét tükrözik: a katolikus egyházfő egyszerre vallási vezető, a Szentszék nemzetközi tekintélyű képviselője és Vatikánváros államfője. Betegsége így a diplomáciai kapcsolatokban is figyelmet kelt.
A tüdő-adenokarcinóma a tüdőrák egyik gyakori szövettani típusa. A diagnózis önmagában nem árulja el, milyen kiterjedésű volt a betegség, és szükséges-e műtét utáni gyógyszeres vagy más kezelés. A korai felfedezés és a teljesnek szánt sebészi eltávolítás kedvező tényező lehet, ám egy konkrét beteg gyógyulási esélyeit a kezelőorvosok részletes leletek alapján ítélhetik meg. A pápa állapotáról ezért indokolatlan lenne biztos prognózist megfogalmazni.
A Vatikán számára most a tájékoztatás kiszámíthatósága és az egyházi feladatok folytonossága a legfontosabb. A következő napokban az orvosok várhatóan további vizsgálati eredményeket értékelnek, miközben a pápa fokozatosan épül fel a beavatkozásból. A keddi operáció sikeréről szóló hivatalos közlés megnyugtató, de a daganat részletes jellemzői és a novemberi programok alakulása még tisztázásra vár.