Costa új tervvel mentené az uniós költségvetést

Új javaslat kidolgozására készül Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, miután az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli egyeztetésén ismét jelentős nézetkülönbségek mutatkoztak a 2028 és 2034 közötti közös költségvetésről. A csütörtök éjszaka ismertetett diplomáciai tájékoztatás szerint november 26-án rendkívüli vezetői találkozót is tarthatnak, majd decemberben próbálhatnak végleges politikai egyezségre jutni. Az ütemterv ambiciózus: a többéves pénzügyi keret összege, szerkezete és bevételi forrásai továbbra is vitatottak.

A költségvetési tárgyalásokon két nagy érdekcsoport áll szemben egymással. A nettó befizető országok – köztük Németország, Ausztria, Hollandia, Finnország, Dánia és Svédország – a kiadások mérséklését követelik. Velük szemben a kohéziós támogatások megőrzését sürgető tagállamok széles csoportja az agrárpolitika és a regionális fejlesztések finanszírozását félti. Utóbbi körhöz tartozik többek között Lengyelország, Olaszország és Spanyolország. A két tábor közötti különbség az uniós költségvetés alapvető szerepéről szól.

A takarékosságot követelők szerint az európai gazdaságok növekedési gondjai, a nemzeti államháztartások terhei és a védelmi kiadások emelkedése miatt a tagállamoknak nincs elegendő mozgásterük a közös befizetések jelentős növelésére. Friedrich Merz német kancellár a tárgyalásokon a költségvetés további csökkentését sürgette, és a versenyképességet, valamint a védelmet nevezte meg elsődleges prioritásként. A német álláspont azért különösen súlyos, mert Berlin az unió egyik legnagyobb finanszírozója.

A másik oldal attól tart, hogy a kiadások általános visszafogása a kevésbé fejlett térségek felzárkózását lassítaná. A kohéziós forrásokból közlekedési beruházások, környezetvédelmi fejlesztések, vállalkozástámogatások és közszolgáltatási projektek valósulnak meg. A közös agrárpolitika szintén több tagállamban alapvető jövedelmi és beruházási forrás. Ezek átrendezése politikai konfliktusokat okozhat a tagállamokon belül, különösen ott, ahol a mezőgazdasági és regionális támogatásoknak nagy társadalmi súlyuk van.

A csütörtök esti egyeztetésen ismertetett ír elnökségi tervezet a bizottsági elképzeléshez képest körülbelül 140 milliárd euróval, hozzávetőleg nyolc százalékkal csökkentette volna a teljes keretet. Az Európai Bizottság korábbi javaslata megközelítette a kétezer milliárd eurót a hét évre. A takarékosságot követelő országok számára azonban az ír változat is túl nagynak bizonyult. Christian Stocker osztrák kancellár szerint ez nem jelent megfelelő alapot a megállapodáshoz. A végleges összegről ezért továbbra sincs döntés.

Costa új javaslatának egyik célja az lehet, hogy mérsékelje a tagállamok nemzeti hozzájárulásával kapcsolatos félelmeket. A közös büdzsé jelentős részét a tagországok befizetései fedezik, ezért egy nagyobb költségvetés a nemzeti pénzügyminiszterek számára is nehéz feladatot jelenthet. A tárgyalások során különösen érzékeny, milyen arányban oszlanak meg a terhek a gazdagabb és a felzárkózó államok között, és milyen korrekciós mechanizmusok maradnak fenn.

A második irány az új uniós saját források keresése. A mostani egyeztetéseken felmerült, hogy a jövőben akár a hatodik generációs mobilhálózatokhoz kapcsolódó frekvenciaértékesítések bevételei is szerepet kaphatnának a közös finanszírozásban. Ez egyelőre vizsgálandó elképzelés, nem elfogadott adó vagy kötelező befizetés. A frekvenciák kiosztása ma alapvetően nemzeti hatáskörben történik, ezért egy ilyen megoldás jogi és pénzügyi részletei összetettek lennének.

A harmadik cél a rugalmasság. Az elmúlt években a járvány, az energiaválság, a háború és a geopolitikai feszültségek megmutatták, hogy a hét évre előre rögzített pénzügyi keret könnyen szűknek bizonyulhat. Costa ezért olyan megoldást kereshet, amely lehetővé teszi a gyors átcsoportosítást váratlan helyzetekben. A nagyobb rugalmasság azonban gyakran együtt jár azzal a tagállami aggodalommal, hogy a hagyományos támogatási programok kiszámíthatósága csökken.

Magyarország számára a következő pénzügyi keret meghatározó jelentőségű. A regionális fejlesztési és agrárforrások nagysága közvetlenül befolyásolhatja az önkormányzatok, gazdálkodók, vállalkozások és állami beruházások lehetőségeit. A források elosztásának új szabályai a tagállamok közötti alkupozíciókat is átrendezhetik. A közös költségvetésben a védelem, az iparpolitika és Ukrajna támogatása nagyobb hangsúlyt kaphat, ami versenyt teremthet a hagyományos támogatási célokkal.

A magyar érdek ugyanakkor nem írható le pusztán a minél nagyobb összeg követelésével. A pénzek lehívhatósága, az elszámolási feltételek, a jogállamisági és ellenőrzési mechanizmusok, valamint a hazai társfinanszírozás képessége egyaránt befolyásolják, mennyi forrás jut el ténylegesen a kedvezményezettekhez. A költségvetési alku ezért összekapcsolódhat az uniós intézmények és a tagállami kormányok közötti szélesebb vitákkal is.

A tárgyalások időzítése külön problémát jelent. Ha a politikai megállapodás 2026 végéig megszületne, 2027-ben maradna idő a szükséges részletes jogszabályok kidolgozására. A 2028. januári induláshoz ez fontos, mert a programok közötti megszakítás bizonytalanságot okozhat a támogatások kedvezményezettjeinek. Egy túl gyors, részleteiben kidolgozatlan egyezség viszont később jogi és végrehajtási konfliktusokat teremthet.

Az uniós bővítés további nyomást helyez a rendszerre. A csatlakozásra készülő országok gazdasági szerkezete és fejlettsége új támogatási igényeket hozhat, miközben a jelenlegi kedvezményezettek sem akarnak lemondani megszokott forrásaikról. A döntéshozatal egyszerűsítése és a vétójog korlátozásának lehetősége szintén vitatott. A költségvetés ezért az unió intézményi reformjáról folyó tárgyalásokkal is összefügg.

A vezetők pénteken Ukrajna támogatásáról és az orosz hibrid fenyegetésekről is egyeztetnek. Ezek a biztonsági kérdések a következő hét év költségvetési prioritásait is befolyásolhatják. A védelmi ipar, a határvédelem és az infrastruktúra ellenálló képessége olyan területek, amelyekre egyre több tagállam kér közös pénzt. A nettó befizetők azonban azt szeretnék, ha az új feladatokhoz részben a meglévő kiadások átrendezésével teremtenének fedezetet.

Costa novemberre tervezett új javaslata így várhatóan több, egymással összefüggő kompromisszumot tartalmaz majd. A költségvetés méretéről, az új saját bevételekről, a hagyományos támogatásokról és a válságkezelési tartalékokról egyszerre kell egyezséget keresni. A csütörtök éjszakai fejlemény alapján világos, hogy az uniós vezetők megállapodást akarnak, de az oda vezető pénzügyi és politikai távolság továbbra is jelentős.