Dróncsapások érik a teherhajókat a Fekete-tengeren

Rendkívül veszélyessé vált a polgári áruszállítás a Fekete-tengeren, ahol az utóbbi napokban sorozatos támadások érték a kereskedelmi vízi járműveket. Csütörtök reggel a San Marino lobogója alatt közlekedő, vegyi anyagokkal megrakott Wine Trader tartályhajó adott le vészjelzést a román partok közvetlen közelében. A bukaresti parti őrség tájékoztatása szerint a fedélzeten tartózkodó 12 fős személyzetből nyolc tengerésznek nyoma veszett a lángba borult járműről. A mentőegységek azonnal a helyszínre siettek, ám a túlélők utáni kutatást nehezítette a hajótestben keletkezett súlyos kár és a veszélyes rakomány.

Mindössze néhány órával korábban, szerda este egy másik kereskedelmi egységen is hatalmas robbanás rázta meg a fedélzetet, amelyet pusztító tűz követett. A Comore-szigetek felségjelzését viselő Yara J teherhajó legénységének végül saját erőből sikerült megfékeznie a lángokat. A jármű éppen az ukrán kikötőváros, Odessza felé tartott, hogy ott mezőgazdasági és ipari árut vegyen a rakterébe. Bár a vizsgálatot folytató hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg a tüzek kiváltó okát, a nemzetközi biztonsági szakértők körében aligha van kétség afelől, hogy célzott dróntámadások történtek. Mindkét incidens idején pilóta nélküli repülő eszközöket észleltek a térség légterében, a katonai felderítési adatok pedig egyértelműen orosz indítású szerkezetekre utalnak.

A kereskedelmi flották elleni rajtaütések gyakorisága riasztó mértékben megugrott az elmúlt hetekben. Kedd virradóra a bolgár partok előtti vizeken két teherhajót – a máltai zászló alatt futó Chelsea 3-at és a bissau-guineai bejegyzésű HS Dignityt – találtak el a levegőből érkező drónok. Az egyik megtámadott egység a találatok következtében elsüllyedt, 11 tengerész pedig eltűnt a hullámok között. Egy héttel korábban két másik áruszállító járművet ért hasonló csapás a bolgár kizárólagos gazdasági övezetben, amelyek közül egy togói lobogójú hajó szintén a tenger fenekére merült, miközben egy kukoricát szállító török teherhajó a román partoknál süllyedt el. Október eleje óta összesen több mint harminc civil tengerész vesztette életét a Fekete-tenger nyugati medencéjében. Moszkva minden felelősséget határozottan elhárít magától az incidensek kapcsán. Sokatmondó körülmény ugyanakkor, hogy a megtámadott hajók kivétel nélkül a Boszporusz, valamint az ukrán és a román tengeri kikötők közötti szállítási folyosón haladtak. A romániai Konstanca és a Duna-deltában fekvő kikötők meghatározó szerepet töltenek be az ukrán külkereskedelem fenntartásában, így Kijevnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy saját gazdasági ütőerét veszélyeztesse.

A támadássorozat elemzésekor szembetűnő, hogy a becsapódások helyszínei napról napra közelebb húzódtak a szárazföldhöz. A Wine Trader és a Yara J elleni akciókkal a konfliktus új minőségi szakaszba lépett. Mindkét jármű a román 12 tengeri mérföldes övezeten belül, vagyis az észak-atlanti szövetség egyik tagállamának szuverén felségvizein adta le a segélykérő jelzést. A nemzetközi jog értelmében a parti tengeren végrehajtott fegyveres csapás pontosan ugyanolyan sérelmet jelent az adott állam szuverenitására nézve, mintha a szárazföldi úthálózaton közlekedő teherautót vennének tűz alá. Ez a fokozatos, lépésről lépésre haladó nyomásgyakorlás a moszkvai vezetés jól ismert módszertanát tükrözi a nyugati védelmi szövetséggel szemben. A feszültség növelése ritkán történik egyetlen drasztikus lépésben; a Kreml inkább apró határátlépésekkel teszteli a szövetségesek tűrőképességét. Amennyiben a provokációra elmarad a határozott katonai vagy diplomáciai válaszlépés, a támadó fél újabb fokozattal emeli a tétet.

A NATO-tagállamok – Románia, Bulgária és Törökország – part menti vizein húzódó tengeri folyosó azután vált a nemzetközi kereskedelem fő útvonalává, hogy Oroszország 2023 nyarán felmondta az ENSZ és Ankara közvetítésével tető alá hozott fekete-tengeri gabonaegyezményt. Ukrajna akkor saját védelmi folyosót alakított ki a nyugati partvidék mentén, amely eddig viszonylagos biztonságot nyújtott a teherhajóknak. Abban a törekvésében, hogy végképp térdre kényszerítse az ukrán gazdaságot és elvágja az országot a világpiacoktól, Moszkva most közvetlenül ezt a védett útvonalat vette célba. Radu Miruță román védelmi miniszter szerdán a szövetséges erők fokozott fekete-tengeri jelenlétét sürgette. A tárcavezető rámutatott: a Fekete-tenger kiterjedése kétszerese Románia teljes szárazföldi területének, ezért illúzió azt várni, hogy a román légvédelem egyedül képes legyen minden egyes berepülő eszközt időben észlelni és megsemmisíteni. Miruță javaslatot tett egy közös szövetségi katonai parancsnokság felállítására a fekete-tengeri part menti államok részvételével. Bukarest vállalta, hogy 2028-tól otthont ad az új műveleti központnak, addig pedig a parancsnokságnak török felségvizekről kellene irányítania a védelmi feladatokat. A három fekete-tengeri szövetséges közül Törökország rendelkezik a legütőképesebb hadiflottával, így Ankara részvétele nélkülözhetetlen biztonsági garanciát jelent Bukarest és Szófia számára.

A válság súlyosságát jelzi, hogy csütörtökön Nicușor Dan román államfő és Rumen Radev bolgár miniszterelnök Brüsszelben rendkívüli megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral a fekete-tengeri hajózás védelméről. A két kelet-európai vezető az Európai Tanács csúcstalálkozójára érkezett a belga fővárosba, ahol az állam- és kormányfők szintén napirendre tűzték a tengeri drónháború és az orosz hibrid műveletek megfékezésének kérdését. A szövetség vezetése ígéretet tett a keleti szárny drónelhárító és felderítő képességeinek megerősítésére, ám a közös fellépést nehezíti, hogy a tengeri jogszabályok és a kollektív védelmi klauzula alkalmazhatósága körül továbbra is élénk viták zajlanak a tagállamok között.

Bulgáriában az orosz fenyegetés kezelése azonnal éles belpolitikai összecsapássá fajult. A nyugati elkötelezettségű ellenzéki pártok súlyos habozással és határozatlansággal vádolják Rumen Radev kormányfőt. Bár a szófiai kabinet a bolgár partok előtt végrehajtott keddi dróncsapások miatt bekérette a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét, Eleonora Mitrofanovát, a kormányzat tartózkodott attól, hogy nyíltan Moszkvát nevezze meg a támadások felelőseként. Az országban történelmi okokból hagyományosan erősek az oroszbarát társadalmi és politikai áramlatok, amelyekre Radev is rendszeresen épít. Az egykori légierő-parancsnokból lett államfő, majd miniszterelnök következetesen ellenezte Ukrajna katonai támogatását, és Szófia egyenlő távolságtartását hirdette meg Moszkva és a nyugati hatalmak között.

Ez az óvatos politikai egyensúlyozás azonban a legkevésbé sem védi meg Bulgáriát azoktól a szabotázsakcióktól, amelyek szorosan összefüggnek az ukrajnai háborúval. A múlt héten ismeretlen, maszkot viselő elkövetők gyújtogatásos támadást hajtottak végre Szófia közelében egy szigorúan védett antennalétesítmény ellen, ahol 17 berendezésből tizenegyet felgyújtottak. A telephely kulcsszerepet játszik a Starlink műholdas internetrendszer kelet-európai adatforgalmának továbbításában. Az eset szorosan illeszkedik abba a nemzetközi szabotázskampányba, amelynek részeként szeptemberben Lengyelországban, Wola Krokowska településen gyújtottak fel egy hasonló Starlink földi állomást[cite: 4, 8]. Kedden a német rendőrség a lengyel hatóságok kérésére őrizetbe vett két török állampolgárt, akiket a lengyelországi gyújtogatás elkövetésével gyanúsítanak. Varsó hivatalosan az orosz titkosszolgálatokat tette felelőssé a merényletért, hiszen a Starlink műholdas hálózat zavartalan működése létfontosságú az ukrán fegyveres erők frontvonalbeli kommunikációja és drónműveletei számára.