Vérfürdő egy darfúri piacon: harminc halottja van
Az északkelet-afrikai ország délnyugati térségében újabb súlyos csapás érte a civil lakosságot. A fegyveres felek egymást vádolják, a kórházi beszámolók tucatnyi áldozatról szólnak, miközben a polgárháború humanitárius mérlege tovább romlik.
Legalább harminc ember meghalt és negyvenheten megsebesültek, amikor pénteken dróncsapás érte a szudáni Nyala egyik állatpiacát. A Dél-Darfúr tartományi központban működő kórházból származó adatok szerint az áldozatok között vásárlók és kereskedők is voltak. A várost ellenőrző Gyorsreagálású Támogató Erők, az RSF a szudáni hadsereget vádolja a támadással. A hadsereg elismerte, hogy fokozta a térségben végrehajtott légi műveleteit, de azt állítja, katonai célpontokat támad. A piacot ért csapás elkövetőjét független vizsgálat egyelőre nem azonosította.
A támadás a város egyik forgalmas kereskedelmi helyszínén történt, ahol péntek délelőtt rendszerint nagy tömeg gyűlik össze. A helyi beszámolók szerint a robbanás a piac területén és környezetében is pusztítást okozott. Az RSF-hez közel álló politikai szervezetek különösen sok női és gyermekáldozatról számoltak be, de ezeket a részletes adatokat független forrásból nem sikerült megerősíteni. A sebesülteket a nyalai egészségügyi intézményekbe szállították, amelyek a háború évek óta tartó terhelése miatt eleve korlátozott kapacitással működnek.
Nyala a szudáni polgárháború egyik stratégiai jelentőségű városa. A Dél-Darfúr tartomány székhelyeként fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont, repülőtere és raktárhálózata katonai szempontból is értékes. Az RSF 2023 őszén szerezte meg az ellenőrzést a város felett, később pedig az általa támogatott párhuzamos hatalmi struktúrák egyik központjává tette. A hadsereg számára Nyala támadása ezért az ellenfél logisztikai képességeinek gyengítését szolgálhatja. A polgári lakosság ugyanakkor éppen az ilyen központokban válik különösen kiszolgáltatottá a távolról végrehajtott csapásokkal szemben.
A szudáni háború 2023 áprilisában robbant ki, miután az ország hadseregét irányító Abdel-Fattáh al-Burhán és egykori szövetségese, Mohamed Hamdan Dagalo, az RSF vezetője között fegyveres hatalmi küzdelem kezdődött. A két fél korábban együtt játszott szerepet az ország politikai átmenetének megakasztásában, később azonban összeütközött a katonai erők egyesítése és az állami hatalom ellenőrzése miatt. A konfliktus gyorsan átterjedt Kartúmból az ország más részeire. Darfúrban a korábbi etnikai és helyi hatalmi ellentétek is újra kiéleződtek.
A hadviselésben az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kaptak a pilóta nélküli repülőeszközök. A drónok lehetővé teszik, hogy a felek nagy távolságból támadjanak repülőtereket, raktárakat, parancsnoki pontokat és közlekedési útvonalakat. A pontatlan célazonosítás, a sűrűn lakott környezet és a támadások körülményeinek nehéz ellenőrizhetősége miatt a civileket is súlyos veszély fenyegeti. Az RSF a pénteki csapásnál török gyártmányú eszköz használatát állította, ezt azonban nem lehet függetlenül igazolni. A fegyver típusa önmagában sem bizonyítaná, hogy ki adta ki a támadási parancsot.
A szudáni hadsereg közlése szerint Nyala térségében az RSF parancsnoki állásait és katonai infrastruktúráját támadta. Egy katonai forrás arról beszélt, hogy a város repülőterét is csapások érték a megelőző napokban. Az RSF viszont a lakott területek elleni támadásokra helyezi a hangsúlyt, és nemzetközi vizsgálatot követel. A felek nyilatkozatai a háborús információs küzdelem részei is, ezért az áldozatok számát, a célpont jellegét és a felelősséget külön kell kezelni. A kórházi adatok a pusztítás mértékéről tájékoztatnak, az elkövető kilétét nem állapítják meg.
A pénteki tragédia egy szélesebb erőszakhullámba illeszkedik. A szomszédos Kordofán térségéből is érkeztek jelentések lakóházakat, menedékhelyeket és oktatási intézményeket érő csapásokról. A frontvonalak változása miatt sok család ismét menekülni kényszerül, gyakran olyan településekre, ahol már korábban is nagy létszámú belső menekült élt. A humanitárius szervezetek számára a közúti ellenőrző pontok, a biztonsági kockázatok és az üzemanyaghiány nehezítik az élelmiszer, a gyógyszerek és a tiszta ivóvíz eljuttatását.
Az országban több mint tizenegymillió ember kényszerült elhagyni otthonát, és a háború kezdete óta tízezrek vesztették életüket. A pontos halálozási adatot a nehezen hozzáférhető területek, a megszakadt egészségügyi nyilvántartások és az eltűntek nagy száma miatt különösen nehéz megállapítani. Az ENSZ és a segélyszervezetek rendszeresen figyelmeztetnek az élelmiszer-ellátás összeomlására, a járványveszélyre és a gyerekek súlyos alultápláltságára. Darfúrban mindezeket a problémákat a helyi fegyveres csoportok közötti erőszak és az etnikai alapú támadások tovább súlyosbítják.
A nemzetközi humanitárius jog szerint a hadviselő felek kötelesek megkülönböztetni a katonai célpontokat a polgári személyektől és létesítményektől. Egy zsúfolt állatpiac önmagában polgári helyszínnek számít. Akkor is érvényesülniük kell az arányosság és az elővigyázatosság szabályainak, ha egy támadó fél a közelben katonai jelenlétre hivatkozik. A pénteki események tisztázásához a becsapódás helyének, az esetleges drónmaradványoknak, a tanúvallomásoknak és a katonai műveletek dokumentációjának vizsgálata lenne szükséges. A helyszínhez való hozzáférés azonban a fegyveres ellenőrzés miatt korlátozott.
A szudáni válság Európában kevésbé kap tartós figyelmet, pedig a következményei a térség egészére kiterjednek. A menekülők Csád, Dél-Szudán, Egyiptom és más szomszédos országok ellátórendszereit is terhelik. A háború elhúzódása növeli az embercsempészet, a regionális fegyverkereskedelem és a politikai instabilitás kockázatát. Az európai országok számára a humanitárius segítség, a szankciók és a közvetítési kezdeményezések összehangolása jelenthet mozgásteret. Nyala pénteki tragédiája újabb emlékeztető arra, hogy a szudáni háború legnagyobb árát továbbra is a civilek fizetik meg.