Trump mélyponton, történelmi demokrata előnnyel
Az amerikai félidős voksolás előtt két héttel új felmérés mutatja a Fehér Ház növekvő népszerűtlenségét. A drága üzemanyag, a gazdasági elégedetlenség és a pártok közötti különbség komoly gondot okozhat a republikánus jelölteknek a novemberi versenyben.
Donald Trump elnöki népszerűsége mindkét hivatali időszakának legalacsonyabb szintjére süllyedt az amerikai kongresszusi választások előtt két héttel. A Reuters és az Ipsos október 19-én lezárt, négynapos felmérésében a megkérdezettek 31 százaléka értékelte kedvezően az elnök munkáját. Ez egy százalékponttal marad el a két héttel korábbi eredménytől. Az adatok különösen kellemetlenek a Republikánus Pártnak, amely november 3-án a képviselőházi és a szenátusi többség megőrzéséért küzd.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye a pártok országos támogatottságának különbsége. Arra a kérdésre, melyik párt jelöltjére szavaznának, ha most tartanák a kongresszusi választást, a regisztrált választók 47 százaléka a demokratákat, 35 százaléka a republikánusokat választotta. A 12 százalékpontos eltérés a mostani kampányban eddig mért legnagyobb demokrata előny. Ez erős figyelmeztetés a Fehér Háznak, bár az országos arány önmagában nem mondja meg, hány mandátumot szereznek a pártok.
A választási rendszer miatt az utóbbi különbség döntő. A képviselőház mind a 435 helyét egyéni körzetekben töltik be, ahol a földrajzi eloszlás és a körzethatárok gyakran felülírják az országos politikai hangulatot. A szenátusban államonként két mandátum van, és az adott évben csak a helyek egy része kerül szavazólapra. Egy nagy népességű, demokratapárti állam választóinak többsége ugyanakkora szenátusi képviseletet biztosít, mint egy jóval kisebb republikánus államé. Ezért a 12 pontos országos különbséget óvatosan kell mandátumokra fordítani.
A felmérés 1679 felnőtt válaszain alapul, közülük 1279-en regisztrált választók. A teljes mintára megadott hibahatár két százalékpont, a regisztrált szavazók körében három. A kutatás online készült, ezért a szokásos statisztikai bizonytalanság mellett a részvételi hajlandóság is fontos tényező. A felmérések azt mutatják meg, milyen hangulat uralkodott a válaszadás idején; a november eleji részvételt, a jelöltek helyi ismertségét és az utolsó kampányhetek hatását nem tudják biztosan előre jelezni.
A republikánusok számára az üzemanyag ára és a megélhetés lett a legnehezebben kezelhető téma. Az iráni háború következményei, a közel-keleti szállítási bizonytalanság és az energiapiaci feszültség a benzinkutaknál is érzékelhető. A választók jelentős része az elnöktől várna enyhülést, miközben az árakat nemzetközi termelési és szállítási folyamatok alakítják. A politikai felelősséget a választók rendszerint a mindenkori kormányzathoz kötik, függetlenül attól, hogy a drágulás melyik tényezőjét képes közvetlenül befolyásolni.
A gazdaság megítélésében ugyancsak súlyos az elégedetlenség. A kutatásban 68 százalék bírálta Trump gazdaságpolitikáját; a republikánusok körében is megjelent a kritika. A megkérdezettek 40 százaléka inkább a demokratákra, 33 százaléka a republikánusokra bízná a gazdaság irányítását. Az amerikai politikában hagyományosan erős választási érv a munkahelyteremtés, az infláció és a vásárlóerő. Ha ezekben a kérdésekben megrendül a kormányzó párt hitelessége, az olyan körzetekben is veszteségeket okozhat, amelyek korábban biztosnak látszottak.
A nemek szerinti adatok külön figyelmet érdemelnek. A regisztrált női választók körében a demokrata jelöltek 50, a republikánusok 32 százalékos támogatást kaptak. A különbség azért fontos, mert több szoros körzetben a kertvárosi, magasabb iskolázottságú nők mozgósítása dönthet. A kampányban az egészségügyi ellátás, a családi költségvetés, az abortuszszabályozás és az oktatás egyaránt szerepet játszhat. A pártok azonban eltérő üzenetekkel próbálják megszólítani ezeket a csoportokat, és a felmérésből önmagában nem lehet megállapítani, melyik kérdés hat legerősebben az egyes választókra.
Trump az elmúlt hetekben külpolitikai és gazdasági kezdeményezésekkel igyekezett megmutatni, hogy képes gyors eredményeket elérni. Az orosz energiaszállításokkal kapcsolatos engedmények, a Moszkvához fűződő viszony újragondolása és a Kínával tervezett tárgyalások egyaránt vitát váltottak ki. A Fehér Ház számára a belpolitikai haszon akkor jelentkezhetne, ha a választók mindebből rövid időn belül olcsóbb energiát és kiszámíthatóbb gazdasági kilátásokat érzékelnének. A közvélemény-kutatás azt jelzi, hogy ez a fordulat egyelőre nem következett be.
A demokraták ugyanakkor korántsem tekinthetik eldöntöttnek a választást. Az országos elégedetlenség különböző államokban más-más módon csapódik le. A republikánus jelöltek egy része igyekszik saját politikai arculatát elválasztani az elnökétől, mások éppen Trump leghűségesebb támogatóinak mozgósításában bíznak. A demokratáknál az jelenthet nehézséget, hogy a tiltakozó szavazók megjelennek-e ténylegesen az urnáknál, és a párt képes-e meggyőző helyi jelölteket állítani a republikánus többségű körzetekben.
A félidős választás tétje jóval nagyobb a szokásos pártpolitikai presztízsharcnál. Ha az ellenzék megszerzi a képviselőházat, befolyást nyer a költségvetési alkukra, a vizsgálóbizottságokra és az elnöki kezdeményezések törvényhozási sorsára. A szenátusi erőviszonyok a személyi kinevezéseket és a külpolitikai mozgásteret is alakítják. Egy megosztott Kongresszus gyakran kényszeríti tárgyalásra a Fehér Házat, ugyanakkor hosszú patthelyzetet idézhet elő a fontos törvényeknél.
Európában különösen az ukrajnai támogatás, a kereskedelmi vámok és a transzatlanti biztonsági kötelezettségek miatt figyelik a novemberi eredményt. Az amerikai törvényhozás befolyásolhatja a katonai segítség finanszírozását és a szankciós politika egyes elemeit. Magyarország számára is lényeges, hogy a következő két évben mennyire lesz szabad keze az elnöknek az Európai Unióval folytatott vitákban. A kongresszusi többségváltás azonban önmagában nem jelent automatikus külpolitikai irányváltást: az elnök széles jogkörökkel rendelkezik a diplomáciában.
A választásig hátralévő idő rövid, az elnöki népszerűség javítására mégis több kísérlet várható. A kormánypárt az eredmények és a gazdasági ígéretek bemutatásával, az ellenzék az elégedetlenség mozgósításával próbálja megnyerni a bizonytalanokat. A friss számok a demokratáknak kedveznek, a döntést azonban a szoros körzetekben leadott szavazatok és az egyes államok részvételi arányai hozzák meg. November 3-án az is kiderül, mennyire tudta Trump személyes politikai erejét átmenteni a kongresszusi jelöltek mögé.