XIV. Leó kedvező lelete: nincs szükség további kezelésre

Hatalmas megkönnyebbülést hozott a vatikáni adminisztráció és a katolikus világ számára a Szentszék Sajtóterme által kiadott legfrissebb orvosi jelentés: teljes sikerrel zárult XIV. Leó pápa végleges kórszövettani kivizsgálása. A Szentszék által közzétett rövid olasz nyelvű szakorvosi tájékoztató megerősítette, hogy az október 13-án végrehajtott műtét során eltávolított daganat teljesen körülhatárolt volt. A leletek részletes mikroszkópos és patológiai elemzését követően az egyházfő személyes kezelőorvosa, Luigi Carbone, valamint az operációt vezető neves mellkassebész professzor, Stefano Margaritora egybehangzóan kijelentették, hogy semmiféle utólagos daganatellenes kezelést, kemoterápiát vagy sugárterápiát nem tartanak szükségesnek. A vizsgálati eredmény egyértelművé tette, hogy a sebészi beavatkozás önmagában maradéktalanul felszámolta a közvetlen onkológiai veszélyt, és a szervezetben nem maradtak kóros elváltozások.

A római Agostino Gemelli Egyetemi Kórházban lezajlott sebészeti beavatkozás részleteiről a Vatican News hivatalos csatornája számolt be részletesen. Az orvosi stáb a legkorszerűbb, videóval segített mellkassebészeti eljárást (VATS) alkalmazta, amely a hagyományos, bordaterpesztéssel járó nyitott műtétekkel szemben mindössze apró bemetszéseken keresztül tette lehetővé a jobb tüdő alsó lebenyének kíméletes eltávolítását. A másfél órás operáció során elvégzett gyors szövettani vizsgálat már a műtőasztalon kimutatta, hogy rosszindulatú sejtszaporulatról, tüdő-adenokarcinómáról van szó, ám a sebészeknek sikerült ép szöveti szegéllyel, a környező struktúrák sértetlenségét megőrizve kimetszeniük a beteg lebenyt. A beavatkozás teljesen komplikációmentesen zárult, és a korai ébredés utáni élettani paraméterek azonnal stabilnak bizonyultak.

A 71 esztendős egyházfő meglepően gyorsan nyerte vissza fizikai mobilitását, és alig négy nappal a műtét után, október 17-én hivatalosan is elhagyhatta a Gemelli-kórház nyolcadik emeleti pápai lakosztályát. A lábadozás első nyilvános pillanataira sem kellett sokáig várni: másnap délben a pápa már az Apostoli Palota dolgozószobájának ablakából mondta el a megszokott Úrangyala-imádságot az összegyűlt zarándokok előtt. Beszédében meghatottan mondott köszönetet a hívők szerte a világon mondott imáiért és a kórházi dolgozók áldozatos munkájáért. A vatikáni hírügynökség október 19-i tájékoztatása szerint az egyházfő a megszokott Castel Gandolfó-i őszi pihenőjét elhalasztotta annak érdekében, hogy a vatikáni Szent Márta-ház megszokott környezetében, orvosai közvetlen felügyelete alatt folytathassa a rehabilitációt.

A fokozatos felépülés leglátványosabb állomását a szerdai általános kihallgatás jelentette, amely az első ilyen nagyszabású nyilvános esemény volt a kórházi kezelés lezárása óta. XIV. Leó fehér reverendájában, nyitott pápamobilon haladt végig a Szent Péter teret megtöltő, tízezres zarándoksereg sorai között, közvetlen mosollyal üdvözölve a híveket. A katekézis során a keresztény család és a házasság társadalmi szerepéről tartott alapos tanítást, ismételten hálát adva az érte felajánlott könyörgésekért. Bár a jelenlévők és a nemzetközi tudósítók számára a dinamikus szereplés rendkívül biztató jelzésként hatott, a szakértők megjegyzik, hogy egy ilyen rövid nyilvános jelenlét önmagában még nem ad teljes képet a frissen operált tüdő tartós terhelhetőségéről és a szervezet valós tartalékairól.

A daganat hátterét megvilágító előzmények rávilágítanak a rendszeres orvosi ellenőrzések sorsdöntő jelentőségére. Az elváltozást egy korábbi, rutinszerű kivizsgálás során fedezték fel a szakemberek, miközben a pápa saját elmondása szerint semmilyen légzőszervi panaszt, légszomjat vagy köhögést nem tapasztalt a mindennapokban. Október 11-én maga az egyházfő állt a nyilvánosság elé azzal a bejelentéssel, hogy egy korai stádiumúnak tartott, jól körülhatárolt tüdőgóc miatt előre tervezett operációnak veti alá magát. Abban az időpontban még nem hangzott el a rosszindulatú daganat kifejezett diagnózisa; ezt a pontos meghatározást két nappal később, a műtét közben vett szövetminták mikroszkópos elemzése után hozták nyilvánosságra a kezelőorvosok.

A felépülés legégetőbb gyakorlati és diplomáciai kérdése most a november 6. és 17. közé kitűzött, rendkívül sűrű és megerőltető dél-amerikai apostoli látogatás sorsa. A tervezett program Uruguayt, Argentínát és Perut érinti, ami 12 nap leforgása alatt számos transzkontinentális repülőutat, jelentős tengerszint feletti magasságkülönbségeket és kimerítő találkozósorozatokat foglal magában. Stefano Margaritora professzor a Vatican Newsnak adott október 17-i interjújában úgy nyilatkozott, hogy szigorúan orvosi szempontból semmilyen akadályát nem látja a nagy utazás lebonyolításának. A vatikáni diplomáciai megfigyelők ugyanakkor figyelmeztetnek: a sebészi jóváhagyás nem azonos azzal, hogy a hivatalos menetrendet már végleges és megváltoztathatatlan formában jóváhagyta volna az államtitkárság, hiszen a helyi programok rövidítése vagy átütemezése még terítéken lehet.

A tervezett latin-amerikai körút kiemelkedő jelentőséggel bír Robert Francis Prevost személyes életútjában, különösen ami a perui állomást illeti. Az Ágoston-rend egykori generálisaként a jelenlegi egyházfő évtizedeken át szolgált misszionáriusként és püspökként az andoki köztársaságban, amelynek állampolgárságát is megszerezte. A perui hívek és a politikai vezetés hatalmas várakozással tekint a látogatásra, ám a helyi egyházi vezetők korábban kifejtették, hogy a pápa egészségének megőrzése minden más protokollt felülír. Margaritora professzor elmondása szerint a beavatkozás sebészeti szempontból rutinszerű műtétnek számított, ugyanakkor a klinika csapata számára kivételes érzelmi és felelősségbeli súllyal bírt egy hivatalban lévő egyházfő operációjának vezetése.

A lábadozás jelenlegi szakaszában a légzésfunkció folyamatos mérése, a belső sebgyógyulás zavartalansága és az általános fizikai erőnlét visszanyerése játssza a központi szerepet. A megmaradt tüdőlebenyek fokozatosan veszik át a kiesett jobb alsó lebeny oxigéncserélő munkáját, a további teendőket és terhelési lépcsőket pedig folyamatosan a kezelőorvosok konzíliuma határozza meg. Ezzel párhuzamosan a katolikus egyház központi kormányzatában igyekeznek biztosítani az intézményes folyamatosságot. A kórházi napok után a pápa fokozatosan tér vissza a belső megbeszélésekhez, a püspöki kinevezések áttekintéséhez és a liturgikus feladatokhoz, koordinálva a Római Kúria munkáját.

Az októberi program kényszerű módosításai és a Castel Gandolfó-i út elhalasztása arra figyelmeztetnek, hogy egy hivatalban lévő pápa egészségi állapota a legkevésbé sem tekinthető magánügynek. Az egyházfő fizikai teherbírása közvetlenül meghatározza a több országra kiterjedő külföldi látogatások szervezését, a nagyköveti fogadások és a vatikáni reformdöntések időzítését. A kedvezőnek ismertetett végleges szövettani lelet mindazonáltal elhárította a legsúlyosabb bizonytalanságot, és a kezelési terv lezárásával szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy a Vatikán felkészülhessen az év végi nemzetközi megpróbáltatásokra.