Huszonötmilliárdos bírság rázza meg a Facebookot

Huszonötmilliárd dollár megfizetésére kötelezte a Facebook anyavállalatát egy új-mexikói bíróság a felhasználók megtévesztésével kapcsolatos eljárásban. A szerdán ismertetett ítélet a Cambridge Analytica körüli adatvédelmi botrányból nőtt ki, és a technológiai vállalatokkal szemben kiszabott egyik legnagyobb amerikai polgári jogi pénzbüntetésnek számít. A Meta vitatja a döntést, és fellebbezést jelentett be. A most megállapított összeg ezért egyelőre bírósági kötelezés, nem lezárt pénzügyi teljesítés.

Az ügyben szeptember végén az esküdtszék arra jutott, hogy a társaság félrevezető állításokat tett arról, milyen ellenőrzést gyakorolhatnak a felhasználók a személyes adataik felett, és miként juthatnak hozzá ezekhez külső alkalmazásfejlesztők. Az állam fogyasztóvédelmi szabályai alapján a megtévesztő közlések címzettjeit is figyelembe vették. Így jutottak több mint 43 millió jogsértéshez. Francis Mathew bíró az elméleti törvényi maximumot mintegy 219,5 milliárd dollárra számolta, majd a fizetendő szankciót 25 milliárdra mérsékelte. A döntés jogi indokolása és az összeg arányossága várhatóan a fellebbezés központi kérdése lesz.

A Cambridge Analytica nevű brit politikai tanácsadó cég neve 2018-ban vált világszerte ismertté. A vállalkozás egy személyiségtesztre épülő alkalmazáson keresztül szerzett hozzáférést Facebook-adatokhoz, és az érintett ismerősi kapcsolatok miatt az adatgyűjtés sokkal több emberre terjedt ki, mint ahányan magát az alkalmazást használták. A nyilvánosságra került becslések szerint akár 87 millió profil adatai kerülhettek veszélybe. A történet különös politikai súlyt kapott, mert a tanácsadó az amerikai választási kampányok és a brit Brexit-népszavazás körüli politikai marketing világában is megjelent.

A személyes adatok ilyen jellegű felhasználásának veszélye abban áll, hogy a politikai üzeneteket a választók feltételezett érdeklődése, félelmei és személyiségjegyei szerint lehet alakítani. A célzott reklám önmagában bevett kampányeszköz, az átláthatatlan adatgyűjtés viszont súlyos bizalmi és jogi problémát teremt. A Cambridge Analytica esetében az is vita tárgya volt, hogy az alkalmazott módszerek mekkora tényleges hatást gyakoroltak az egyes választási eredményekre. A konkrét választói döntések és az adatbázisok közötti oksági kapcsolatot jóval nehezebb bizonyítani, mint az adatkezelési szabályok megsértését.

Új-Mexikó állam keresete 2021-ben indult. Az ügyészség azt állította, hogy a közösségi platform éveken át valótlan vagy hiányos képet adott a felhasználóknak a magánszféra védelméről, valamint a káros és megtévesztő tartalmakkal szembeni fellépéséről. A szeptemberi esküdtszéki döntés az állam fogyasztóvédelmi törvényének megsértését állapította meg. Ez különbözik attól, mintha a bíróság azt mondta volna ki, hogy a cég közvetlenül eldöntött egy választást. A politikai kampányokkal való kapcsolat fontos háttér, de a jelenlegi pénzbüntetés jogalapja a megtévesztő vállalati kommunikáció.

A Meta jogi képviselői szerint az állam nem igazolta megfelelően az egyes felhasználók tényleges kárát, és a megállapított szankció túlzott. A vállalat arra is hivatkozik, hogy a platform működésének szabályozása nem vezethet aránytalan pénzügyi büntetéshez. A fellebbviteli bíróságok előtt ezért várhatóan egyszerre jelenik meg a fogyasztóvédelmi felelősség, a bírság számításának módszere és az alkotmányos arányosság kérdése. Az ítéletben előírt éves kamat tovább növelheti az összeget, de a végleges fizetési kötelezettséget a későbbi eljárások is befolyásolhatják.

A bírság nagyságát a cég piaci értékével érdemes összevetni. A Meta a világ legnagyobb digitális hirdetési szereplői közé tartozik, bevételeit elsősorban a Facebook, az Instagram és más szolgáltatásai köré épülő reklámrendszerből szerzi. A 25 milliárd dollár még egy ekkora társaság számára is számottevő összeg, ugyanakkor önmagában nem jelenti a működésének ellehetetlenülését. A tőkepiaci hatást az is meghatározza, milyen esélyt látnak a befektetők a döntés megváltoztatására vagy a büntetés csökkentésére.

Az új-mexikói eljárás sajátossága, hogy egyetlen amerikai tagállam indított és vitt végig ilyen nagyságrendű pert. A tagállami fogyasztóvédelmi szabályok az Egyesült Államokban jelentős mozgásteret adhatnak a főügyészeknek. Ez a rendszer más logika szerint működik, mint az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete. A GDPR alapján Európában elsősorban adatvédelmi felügyeleti hatóságok vizsgálják az adatkezelés jogszerűségét, és az uniós eljárásokban a vállalat globális árbevételéhez igazodó felső bírsághatárok is szerepet kapnak.

A Facebook korábban már jelentős összeget fizetett a botrány nyomán. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal 2019-ben öt milliárd dolláros egyezség született az adatvédelmi gyakorlatok miatt. A mostani döntés ettől elkülönülő állami eljárás eredménye. A társaságot más ügyekben a fiatalkorú felhasználók védelmével és a platformok biztonságával kapcsolatban is felelősségre vonták. Ezek az eljárások eltérő tényállásokon alapulnak, ezért a kiszabott összegeket és jogkövetkezményeket sem szabad összemosni.

Az új-mexikói szabályozás alapján a pénzbüntetésből befolyó összegek az állam oktatási rendszerét szolgálhatják. Ez politikailag is hangsúlyos: a kormányzati oldal a felhasználói jogok védelmét és a közösségi célokra fordítható forrásokat emeli ki, míg a vállalat a kiszámíthatatlanul magas szankciók gazdasági következményeit hangsúlyozza. A lehetséges iskolai beruházásokról egyelőre korai konkrét összegeket mondani, mert a fellebbezés évekre elnyújthatja a jogvitát, és az ítélet végső értéke megváltozhat.

A magyar olvasó számára az ügy azért különösen fontos, mert ugyanazok a közösségi platformok határozzák meg a hazai politikai kampányok digitális környezetét is. A választók gyakran nem tudják pontosan, milyen adatokból készülnek róluk érdeklődési profilok, és milyen automatizált döntések alapján látnak bizonyos politikai hirdetéseket. Az európai adatvédelmi és politikai reklámszabályok több átláthatóságot követelnek, de a gyakorlati ellenőrzéshez a hatóságoknak hozzáférésre, szakértelemre és együttműködésre van szükségük.

A szerdai ítéletből még nem következik, hogy a Meta elveszítette a jogi küzdelmet. A döntés ugyanakkor világosan jelzi, hogy a felhasználók tájékoztatására tett vállalati ígéretek megszegése rendkívül drága következményekkel járhat. A következő hónapokban az lesz a meghatározó, hogy a fellebbviteli fórumok elfogadják-e a jogsértések számítását, és arányosnak tartják-e a megállapított pénzügyi szankciót.