Hebronnál új hadművelet indult az izraeli választás előtt

Az izraeli hadsereg és a belbiztonsági szolgálat péntek késő este közös műveletet indított Hebron térségében, a megszállt Ciszjordániában. Az akciót két izraeli katona halálával járó fegyveres támadás előzte meg. A hadsereg közlése szerint a katonák és a belbiztonsági egységek fegyvereket, rejtekhelyeket és a támadók feltételezett infrastruktúráját keresik. A bejelentett művelet több napig is eltarthat.

A péntek reggeli támadás egy Hebron közelében fekvő ellenőrzőpontnál történt. Az izraeli tájékoztatás szerint két fegyveres pisztollyal és automata fegyverrel tüzet nyitott a katonákra. Két, húsz és 23 éves katona meghalt, hárman megsebesültek. A két támadót a helyszínen lelőtték. Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a fegyveresek civilek ellen terveztek nagyobb merényletet, és a katonák ezt akadályozták meg. Ezt a szándékot függetlenül nem sikerült megerősíteni.

A Hamász írásos nyilatkozatban méltatta a támadást, közvetlen felelősséget azonban nem vállalt érte. A különbség fontos: egy akció politikai támogatása önmagában nem bizonyítja, hogy azt a szervezet tervezte vagy irányította. Az izraeli vezetés mindenesetre a Hamászt tette felelőssé a térségben fennálló fenyegetésért. A rendőrség, a határőrség, a hadsereg és a Sin Bét összehangolt fellépést jelentett be.

A katonai közlés szerint az éjszaka megkezdett kutatás meghatározott területre korlátozódik. A lakosok három kijelölt kijáraton, ellenőrzés után hagyhatják el az érintett körzetet. A gyakorlatban az ellenőrzőpontok lezárása és az utak korlátozása a munkába járást, az egészségügyi ellátást és az áruszállítást is megnehezítheti. Az intézkedések pontos időtartama és a civilekre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert.

Netanjahu ennél jóval szélesebb katonai fellépés lehetőségét is felvetette. A kormányfő azt mondta, a védelmi vezetéssel olyan műveletet mérlegelnek, amely szerinte 1967 óta példátlan lehet a területen. Az állítás egyelőre politikai fenyegetés, nem a már végrehajtott művelet leírása. A különbség azért lényeges, mert Ciszjordánia teljes lezárása vagy egy nagyobb katonai offenzíva lényegesen több civil életét érintené, mint a Hebron környékére korlátozott akció.

A bejelentések időzítése különösen érzékeny. Izraelben október 27-én parlamenti választást tartanak, a biztonság kérdése pedig a kampány egyik meghatározó témája. A kormánykoalíció jobboldali és szélsőjobboldali pártjai határozott fellépést sürgetnek. A miniszterelnök legfontosabb riválisai szintén elítélték a katonák elleni támadást, a palesztin területek jövőjéről és a kormány felelősségéről viszont eltérően gondolkodnak.

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter a Palesztin Hatóság felszámolását és a palesztinok közlekedésének rendkívül szigorú korlátozását követelte. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a gázai hadműveletekhez hasonló fellépést sürgetett. Ezek politikai követelések, nem hatályos döntések. Megvalósításuk jelentős nemzetközi jogi és humanitárius következményekkel járna.

Ciszjordániát Izrael az 1967-es háborúban foglalta el, és azóta katonai ellenőrzést gyakorol a terület jelentős részén. A palesztin lakosság egyes városokban a Palesztin Hatóság korlátozott önkormányzati intézményein keresztül intézheti ügyeit, a mozgás és a biztonságpolitika nagy része azonban izraeli ellenőrzés alatt áll. A térségben több mint félmillió izraeli telepes él; a telepek nemzetközi jogi megítélése hosszú ideje a diplomáciai viták központi eleme.

Az elmúlt években a palesztin fegyveres támadások mellett az izraeli telepesek palesztinok elleni erőszakos akciói is megszaporodtak. A közelmúltban külföldi újságírót és európai diplomatákat is ért támadás. Az ilyen esetek tovább rontják a helyi lakosság biztonságérzetét, és megnehezítik a nemzetközi megfigyelők munkáját. A hatóságok felelőssége mindkét oldalon az, hogy az elkövetők személyét és tettét egyedileg vizsgálják, és a civil lakosságot megvédjék.

A választási kampányban a katonai művelet könnyen a vezetői alkalmasságról szóló vita részévé válhat. Netanjahu támogatói szerint a fenyegetésre gyors és kemény válasz szükséges. Kritikusai a kormány korábbi biztonsági döntéseit és a telepeserőszak elleni fellépés hiányosságait kérik számon. A következő napokban az is kiderülhet, hogy a hadsereg szakmai megfontolásai vagy a választási nyomás alakítja erősebben az intézkedések körét.

Az európai országoknak a helyzet romlása a diplomáciai kapcsolatokat és a térségben dolgozó segélyszervezetek lehetőségeit is érinti. A további lezárások az izraeli és palesztin közösségek közötti gazdasági kapcsolatokat szűkíthetik. A biztonsági műveletek sikerét ezért nem kizárólag az elfogott fegyverek számával lehet mérni: az is meghatározó, hogy sikerül-e megelőzni újabb támadásokat, miközben a civilek alapvető jogai és ellátása fennmarad.

Az éjszakai akcióról rendelkezésre álló adatok a hadsereg és a belbiztonsági szolgálat közlésein alapulnak. A művelet végleges területi kiterjedéséről, az esetleges őrizetbe vételekről és az újabb áldozatokról még nem áll rendelkezésre teljes kép. A következő napokban különösen fontos lesz elválasztani a már megkezdett katonai lépéseket a kampányban elhangzó fenyegetésektől.