Bulgáriában a távolmaradók dönthetnek az elnökről
A vasárnapi első fordulóban a részvétel rendkívül alacsony maradt, az előzetes felmérések pedig szorosabb állást mutatnak a vártnál. A jövő heti párharc az ország európai irányvonaláról, az ukrajnai háborúról és a politikai bizalomról is szól.
Második fordulóban dől el a bolgár köztársasági elnöki tisztség sorsa, miután a vasárnapi szavazáson egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges többséget, a részvétel pedig feltűnően alacsony maradt. A Mjara közvélemény-kutató intézet választás esti becslése szerint a hivatalban lévő Ilijana Jotova a voksok 35 százalékát kapta, legfontosabb kihívója, Andrej Gjurow 31,9 százalékot ért el. Az Alpha Research ettől kissé eltérő, de ugyancsak szoros versenyt jelző számokat közölt. Az adatok előzetesek; a hivatalos eredmény és a választási bizottság végső részvételi adatai módosíthatják a részleteket.
A becslések alapján a választásra jogosultak mindössze mintegy 22–23 százaléka járult az urnákhoz. Bulgáriában az első fordulós győzelemhez a szavazatok abszolút többsége mellett ötven százalékot meghaladó részvétel is szükséges. Ez a feltétel most messze nem teljesült. A november 1-jére tervezett második fordulóban Jotova és Gjurow mérkőzik meg egymással, és a verseny kimenetelét elsősorban az határozhatja meg, melyikük tudja megszólítani a vasárnap otthon maradt választókat, illetve megszerezni a kiesett jelöltek támogatóinak voksait.
Az alacsony részvétel különösen figyelemre méltó, mert Bulgária az elmúlt években sorozatos politikai válságokon, ismétlődő választásokon és rövid életű kormányzati megoldásokon ment keresztül. A pártok közötti bizalomhiány, a korrupcióval kapcsolatos ügyek és a választók kifáradása hosszabb ideje meghatározza a közéletet. A vasárnapi távolmaradásból azonban nem lehet egyetlen politikai üzenetet kiolvasni: egyesek elégedetlenek a jelöltekkel, mások a köztársasági elnöki tisztséget kevésbé tartják fontosnak, és az időjárási, szervezési vagy helyi tényezők is befolyásolhatják a részvételt.
Ilijana Jotova hivatalban lévő államfőként intézményi előnnyel indul. A bolgár politikában régóta jelen lévő baloldali politikus a stabilitás és a folytonosság ígéretét helyezte kampánya középpontjába. Szavazótábora részben a hagyományos baloldali és mérsékeltebb választókból áll. Külpolitikai megszólalásaiban nagyobb hangsúlyt kapott a diplomáciai megoldások keresése, miközben az ország uniós és NATO-tagságának kereteit is figyelembe kell vennie. Jotova első fordulós előnye jóval kisebbnek bizonyult annál, amit több korábbi felmérés alapján várni lehetett.
Andrej Gjurow közgazdász, korábbi ideiglenes kormányfő a reformpárti, liberális-konzervatív ellenzéki tábor támogatását élvezi. Kampánya az állami intézmények működésének javítására, a korrupció elleni fellépésre és az ország egyértelmű nyugati elkötelezettségére épül. Az első fordulóban elért eredménye azt mutatja, hogy a korábbi várakozásoknál szélesebb szavazói réteget tudott mozgósítani. A második körben azonban nehéz feladat vár rá: meg kell tartania a reformpárti választókat, és olyanokat is el kell érnie, akik korábban más jelöltet támogattak vagy egyáltalán nem szavaztak.
A választás tétjét az ukrajnai háború növeli. Bulgária földrajzi fekvése, fekete-tengeri partvidéke és a térségben húzódó energetikai útvonalak miatt közvetlenül érzékeli az orosz–ukrán konfliktus következményeit. A bolgár partok közelében a közelmúltban kereskedelmi hajókat érintő, feltehetően drónokhoz kapcsolódó incidensekről érkeztek jelentések, Szófia környékén pedig a műholdas kommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra elleni támadás gyanúja is felmerült. Az ilyen ügyek részleteit a hatósági vizsgálatok tisztázhatják, de a biztonságpolitikai bizonytalanság már önmagában is befolyásolja a közvéleményt.
Bulgária az Európai Unió és a NATO tagjaként részt vesz a közös döntéshozatalban, ugyanakkor a társadalom egy részében erősek a történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatokhoz kötődő oroszbarát reflexek. A háborúhoz való viszony ezért a belpolitikai törésvonalak egyik legfontosabb eleme. A jelöltek közötti különbség nem vezethető vissza egyetlen igen–nem választásra: a katonai támogatás, a szankciók, a diplomáciai tárgyalások és a fekete-tengeri biztonság eltérő kérdések, amelyekben a leendő államfőnek a kormánnyal és a parlamenttel együtt kell működnie.
A bolgár köztársasági elnök hatáskörei korlátozottabbak a miniszterelnökéinél, de a tisztség politikai jelentősége nagy. Az államfő képviseli az országot, a fegyveres erők főparancsnoka, bizonyos feltételekkel visszaküldhet törvényeket megfontolásra, és alkotmányos válsághelyzetekben szerepet kap a kormányalakítás folyamatában. Az elnöki hivatal ezért a politikai intézmények közötti egyensúly egyik fontos pontja. Különösen olyan országban válik jelentőssé, ahol a parlamenti koalíciók tartóssága hosszú ideje bizonytalan.
A két jelöltnek a következő napokban gyorsan kell módosítania kampányát. A hagyományos pártrendezvények és televíziós szereplések mellett nagy jelentősége lehet a közösségi médiának, a helyi aktivistáknak és a szavazók személyes elérésének. Az első forduló számai alapján az egyik oldal sem tekintheti biztosnak a győzelmet. Az is kérdés, hogy a kiesett nacionalista, konzervatív és kisebb reformpárti jelöltek adnak-e egyértelmű támogatási ajánlást, illetve követik-e ezt saját választóik. A politikai alkuk önmagukban nem feltétlenül mozgatják meg a kiábrándult szavazókat.
Magyarországról nézve a bolgár választásnak több közvetett következménye lehet. Bulgária a délkelet-európai energia- és közlekedési útvonalak fontos csomópontja, a balkáni uniós politika alakításában pedig rendszeresen együttműködik más tagállamokkal. A fekete-tengeri biztonság, a migrációs útvonalak, az európai bővítés és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok olyan kérdések, amelyek a magyar külpolitikai mozgástérre is hatnak. Az elnöki tisztség ugyan nem irányítja önállóan ezeket a területeket, de a közéleti viták hangsúlyait és a nemzetközi képviselet hangnemét befolyásolhatja.
A következő fordulóig hátralévő rövid időszak legfontosabb kérdése a politikai bizalom visszaszerzése. A vasárnapi részvételi adatok alapján a választók túlnyomó többsége távol maradt, így a második kör eredménye nagyban függhet viszonylag kis szavazói csoportok mozgásától. A jelölteknek világos választ kell adniuk arra, hogyan képzelik az elnöki intézmény szerepét egy megosztott országban, milyen viszonyt tartanának fenn a kormánnyal, és miként képviselnék Bulgáriát a romló európai biztonsági környezetben. A végső döntés november első vasárnapján születhet meg.