Izrael attól tart, hogy Irán közelebb kerülhet az atombombához
Az amerikai–iráni megállapodást Izraelben mély bizalmatlanság fogadta. A kormány keményvonalas tagjai szerint az alku nem garantálja az ország biztonságát, miközben Benjamin Netanjahu mozgástere Washingtonban látványosan szűkül.
Izraelben alig akad olyan biztonságpolitikai elemző, aki megnyugvással fogadta volna az amerikai–iráni megállapodást. A részletek ugyan még nem teljesen ismertek, de Jeruzsálemben már most attól tartanak, hogy a diplomáciai alku nem zárja le az iráni atomprogram ügyét, legfeljebb elodázza a legfontosabb kérdéseket. Az izraeli félelem középpontjában az áll, hogy a háború és az amerikai–izraeli légicsapások ellenére sem sikerült megsemmisíteni az iráni nukleáris program minden ismert elemét. Különösen aggasztónak tartják a 60 százalékra dúsított urán sorsát, amelynek mennyiségét szakértők 441 kilogrammra becsülik.
A megállapodás az eddigi hírek szerint hatvan napot adna Washingtonnak és Teheránnak arra, hogy rendezést találjanak a nukleáris kérdésre. Izraelben azonban sokan már ezt is veszélyes engedménynek tartják. Teherán eddig nem jelezte, hogy teljesen feladná atomprogramját, amelyet továbbra is polgári célúnak nevez. Az izraeli elemzők szerint ha Irán bármilyen urándúsítási kapacitást megtarthat, akkor a rezsim idővel újra közelebb kerülhet a nukleáris fegyver előállításához. A háború tapasztalata akár még erősítheti is ezt a szándékot, mert Teherán arra a következtetésre juthat: a végső biztonsági garanciát éppen az atombomba jelentené.
A kormány keményvonalas tagjai nyíltan elutasítják az alkut. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter szerint Izrael nem részese olyan megállapodásnak, amely nem garantálja az ország biztonságát, ezért az semmilyen kötelezettséget nem ró rá. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter még tovább ment, amikor azt mondta, a megállapodás rossz Izraelnek és a világnak, Izrael célja pedig továbbra is a teheráni rezsim megdöntése. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a kormány többi tagja egyelőre óvatosabb hangot üt meg, mert nem akarják tovább rontani a kapcsolatot Donald Trump amerikai elnökkel, aki az utóbbi időben egyre nyíltabban jelezte elégedetlenségét az izraeli kormányfővel szemben.
A nukleáris program mellett a Hezbollah ügye is súlyos aggodalmat kelt Izraelben. Iráni tisztségviselők szerint az amerikai–iráni egyezség egy Izrael és a libanoni síita milícia közötti tűzszünetet is magában foglalhat. Trump ugyan korábban már bejelentett egy ilyen megállapodást, a felek azonban továbbra is támadják egymást. Izraeli csapatok közben egyfajta ütközőzónát tartanak fenn Dél-Libanonban, hogy távol tartsák a Hezbollahot az észak-izraeli településektől. Izraelben attól tartanak, hogy a szervezet visszatérése a határ közelébe egy, a Hamász 2023. október 7-i támadásához hasonló tragédia veszélyét hordozná.
Israel Katz védelmi miniszter ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli hadsereg egyelőre ne vonuljon ki a Dél-Libanonban elfoglalt állásokból. A biztonsági zónát a Litáni folyó térségében, az izraeli határtól nagyjából tíz-harminc kilométerre képzelik el. Izraeli biztonsági körökben azt hangsúlyozzák, hogy a kivonulás csak akkor jöhet szóba, ha valódi garancia van arra: a Hezbollah nem tér vissza a határövezetbe. Washingtonban közben évtizedek óta először közvetlen izraeli–libanoni egyeztetések is zajlottak, ahol mindkét fél képviselői a Hezbollah lefegyverzéséről beszéltek. Izraelben mégis attól tartanak, hogy az amerikai–iráni alku Teheránnak közvetett beleszólást adhat abba, mi történik Libanonban.
A mostani helyzet azt is megmutatta, hogy Netanjahu korábbi washingtoni befolyása jelentősen csökkent. Néhány hónapja még az amerikai–izraeli együttműködés szorosságával büszkélkedett, most viszont úgy tűnik, az Egyesült Államok kész volt olyan megállapodást kötni Iránnal, amelyben az izraeli szempontok legfeljebb másodlagos szerepet kaptak. Trump az utóbbi időben már nyíltan bírálta Netanjahut, és azt érzékeltette, hogy az izraeli miniszterelnöknek hálásabbnak kellene lennie Washington támogatásáért. Izraelben ezt egészen másként látják, de a Fehér Ház türelme érezhetően fogy.
A megállapodás pontos tartalma még sok részletében bizonytalan, de Izraelben már most az a benyomás erősödik, hogy az ország mozgástere beszűkült. Ha Washington és Teherán valóban egy tartósabb rendezés felé indul el, Jeruzsálemnek kevesebb eszköze marad a feltételek befolyásolására. Ez különösen azért kelthet nyugtalanságot, mert az izraeli vezetés szerint az iráni atomprogram, a Hezbollah fegyverzete és a regionális iráni befolyás ugyanannak a biztonsági fenyegetésnek a részei. A mostani alku ezért Izraelben nem a megkönnyebbülést, hanem inkább azt az érzést erősítette meg, hogy az ország legfontosabb stratégiai kérdéseiben egyre kevésbé ő diktálja a tempót.