Trump borral üzent Macronnak

Donald Trump ismét a régi módszeréhez nyúlt: mielőtt európai vezetőkkel tárgyalna, előbb megpróbálja megbillenteni őket egy látványos fenyegetéssel. Az amerikai elnök a franciaországi G7-csúcs előtt ezúttal Emmanuel Macron házigazdának üzent, méghozzá a lehető legérzékenyebb ponton. Azzal fenyegette meg Franciaországot, hogy az Egyesült Államok 100 százalékos büntetővámot vet ki a francia borokra és pezsgőkre, ha Párizs nem szünteti meg a nagy amerikai technológiai vállalatokat is érintő digitális adót.

Trump a New York Postnak adott interjúban azt mondta, az Egyesült Államoknak „nincs más választása”, mert Franciaország továbbra is fenntartja a háromszázalékos digitális adót. Állítása szerint a figyelmeztetést közvetlenül Macronnak is átadta, és felszólította a francia elnököt az adó eltörlésére. Az időzítés aligha véletlen: a fenyegetés nem sokkal az Iránnal kötött amerikai megállapodás bejelentése után, közvetlenül az Évian-les-Bains-ben rendezett G7-csúcs előtt hangzott el. Trump ezzel egyszerre küldött üzenetet a házigazdának, az Európai Uniónak és az amerikai belpolitikai közönségnek.

Franciaország számára egy borvám különösen kellemetlen csapás lenne. A francia borágazat már így is több irányból kerül nyomás alá. A világpiacon csökken az alkoholfogyasztás, a klímaváltozás egyre nagyobb költségeket ró a bortermelő vidékekre, miközben az amerikai piac továbbra is az egyik legfontosabb felvevőhely. Franciaország 2024-ben mintegy 11 milliárd euró értékben exportált bort, ezzel továbbra is a világ legnagyobb borexportőrének számít. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel az export körülbelül ötödét adja, így egy 100 százalékos amerikai vám súlyosan érintené a francia termelőket.

A vita középpontjában a francia digitális adó áll. Ez formálisan nem az amerikai cégek ellen irányul, hanem azokat a vállalatokat érinti, amelyek világszinten 750 millió eurónál, Franciaországban pedig 25 millió eurónál nagyobb éves forgalmat érnek el online reklámbevételekből és digitális szolgáltatásokból. A szabály tehát általános, de a gyakorlatban főként olyan amerikai technológiai óriásokat érint, mint az Alphabet, a Meta vagy az Amazon, mert ezek uralják az európai digitális piac jelentős részét. Washington ezért évek óta úgy tekint az ilyen adókra, mint az amerikai vállalatokkal szembeni burkolt diszkriminációra.

Trump fenyegetése ugyanakkor nem csupán francia–amerikai ügy, mert az uniós tagállamok kereskedelempolitikájáért az Európai Unió felel. Ha az Egyesült Államok valóban vámot vetne ki a francia borokra, arra Brüsszelnek kellene válaszolnia. A helyzetet bonyolítja, hogy az EU és az Egyesült Államok éppen most jutott volna el a korábban kialkudott vámmegállapodás véglegesítéséhez. Ennek keretében 15 százalékos vám terhelné az európai importot az amerikai piacon. Brüsszel közben már összeállított egy mintegy 72 milliárd euró értékű amerikai exportot érintő ellenintézkedési listát, amelyet szükség esetén viszonylag gyorsan életbe lehetne léptetni.

Az Európai Bizottság egyelőre várhatóan óvatosan reagál, mert nem világos, hogy Trump jogilag mire alapozhatná a fenyegetést. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság februárban kimondta, hogy az elnök nem állapíthat meg önkényesen különvámokat pusztán arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági veszély áll fenn. A Fehér Ház eddig azzal érvelt, hogy az Európával szembeni tartós árukereskedelmi deficit fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. Ezt az érvet azonban gyengíti, hogy az amerikai szolgáltatásexportban Washington jelentős többletet ér el Európával szemben.

Trump mozgástere emiatt szűkebb lehet, mint ahogy azt a nyilvános fenyegetései sugallják. A rendelkezésére álló jogi eszközök időben és mértékben is korlátozzák a különvámokat, ráadásul vizsgálati eljárást is megkövetelhetnek. Ilyen vizsgálat például azt hivatott megállapítani, hogy az exporttermékek előállításánál történt-e visszaélés vagy kényszermunka. A francia bortermelők esetében aligha ez lesz a valódi kérdés. Brüsszelben ezért egyelőre sokan inkább politikai színjátéknak tartják Trump fenyegetését, amellyel az amerikai elnök a G7-csúcs tárgyalási légkörét akarja előre meghatározni.

A gesztus mégis beszédes. Trump nem valamely elvont kereskedelmi tételt választott, hanem Franciaország egyik legismertebb exportcikkét, amely egyszerre gazdasági ágazat és nemzeti jelkép. A borra és pezsgőre kilátásba helyezett vám így diplomáciai sértésként is értelmezhető, különösen egy olyan csúcstalálkozó előtt, amelyen az Egyesült Államoknak és Európának elvileg közös válaszokat kellene keresnie Irán, Kína, Ukrajna és a világgazdaság kérdéseire. Trump azonban ismét világossá tette: szövetségeseivel szemben is kész ugyanazt a nyomásgyakorló eszközt használni, amelyet ellenfeleivel szemben alkalmaz. A G7-csúcs így már a kezdete előtt megkapta az első vámháborús figyelmeztetést.