Újvidékre tér vissza a szerbiai diáklázadás
A blokád alatt álló Újvidéki Egyetem hallgatói szombaton délutántól estig tartó megmozdulást szerveznek a kampusz közelében. A tiltakozás már régen túlnőtt az egyetemi követeléseken: a diákmozgalom előrehozott választást akar, Aleksandar Vučić pedig egyre nehezebben tudja halogatni a döntést.
Újvidéken folytatódik szombaton a szerbiai egyetemista tiltakozáshullám, amely a 2024. novemberi vasútállomási tragédia után indult, és mára Aleksandar Vučić rendszerének egyik legsúlyosabb politikai kihívásává vált. A blokád alatt álló Újvidéki Egyetem hallgatói június 20-ra hirdettek megmozdulást a városban. A résztvevőket a „Turbo körforgalomnál”, vagyis a Lazar cár sugárút és a Fruška gora utca kereszteződésénél várják, közvetlenül az egyetemi kampusz közelében. A gyülekezés 14.30-kor kezdődik, ekkor standokat állítanak fel, a központi program pedig 17.30-kor indul.
A helyszín szimbolikus. Újvidék volt az a város, ahol 2024. november 1-jén leszakadt a vasútállomás előtetője, a tragédiában tizenhatan haltak meg. Az eset hamar a szerbiai korrupció, a felelőtlenség és az állami intézmények működésképtelenségének jelképévé vált. A hallgatók kezdetben az áldozatokért és a felelősök elszámoltatásáért tiltakoztak, később azonban egyre szélesebb politikai mozgalommá formálták az elégedetlenséget. Az egyetemi blokádokhoz tanárok, szülők, civil szervezetek, ellenzéki érzelmű polgárok és több szakmai csoport is csatlakozott.
A mostani újvidéki megmozdulás azért is fontos, mert a hallgatói mozgalom a belgrádi tömegtüntetések után ismét abba a városba viszi vissza az ügyet, ahonnan az egész tiltakozássorozat elindult. A szervezők üzenete szerint nem álltak le, és folytatják a nyomásgyakorlást. Ez már nem egyszerűen emlékezés a vasútállomási tragédiára, hanem politikai követelés: a hallgatók előrehozott parlamenti választást akarnak, és jelezték, hogy saját listával is készek indulni.
A diáktüntetések 2025. március 15-én Belgrádban érték el addigi csúcspontjukat, amikor hatalmas tömeg vonult utcára. A demonstrációt sokan minden idők legnagyobb szerbiai fővárosi tüntetéseként emlegették. A mozgalom ezt követően egyre tudatosabban lépett át a tiltakozásból a politikai szerveződés felé. 2025 májusában a blokádot fenntartó hallgatók már hivatalosan is előrehozott választásokat követeltek, majd meghatározták azt is, kik szerepelhetnének a nevükben induló listán.
A feltételek azt mutatják, hogy a diákok nem akarnak a hagyományos ellenzéki pártok mögé besorolni. A jelölteknek nagykorú szerb állampolgároknak kell lenniük, de nem lehetnek egyetemisták, nem lehettek a kormánykoalíció tagjai, parlamenti ellenzéki tisztségviselők, a végrehajtó vagy törvényhozó hatalom képviselői. A lista mögötti elképzelés lényege, hogy a mozgalom olyan, eddig pártpolitikán kívüli szereplőket emeljen be a közéletbe, akik vállalják a hallgatók programját, de nem kötődnek a jelenlegi politikai elit egyik oldalához sem.
Vučić számára éppen ez teszi különösen kellemetlenné a helyzetet. A szerb elnök az elmúlt években sokszor épített arra, hogy az ellenzék megosztott, hitelességi gondokkal küzd, és nehezen tud közös politikai ajánlatot adni. A hallgatói mozgalom viszont más nyelven beszél, és nehezebb a szokásos kormányzati eszközökkel kezelni. A hatalom ugyan rendszeresen azzal vádolja a tüntetőket, hogy külföldről irányított destabilizációs kísérlet részesei, ez a magyarázat azonban nem szüntette meg az elégedetlenséget. A vasútállomási tragédia ügye túl közeli, túl konkrét és túl fájdalmas ahhoz, hogy pusztán propagandával le lehessen zárni.
Az előrehozott választások kérdése már hónapok óta napirenden van, de továbbra sem világos, mikor és milyen feltételek mellett kerülhet sor rájuk. Vučić június elején már arról beszélt, hogy a parlamenti választásokat közvetlenül a nyár után rendezhetik meg. Ez a megfogalmazás egyszerre ígéret és időhúzás: a hatalom érzékeli a nyomást, de igyekszik maga meghatározni az időzítést. A tiltakozók ezzel szemben azt akarják elérni, hogy a választás ne a rezsim számára legkedvezőbb pillanatban, ellenőrizetlen feltételek között történjen meg.
A következő hetek ezért különösen feszültek lehetnek Szerbiában. Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt nagygyűlésre készül Belgrádban, miközben a blokádot fenntartó hallgatók június 28-ra, Vid-napjára Kraljevóba hirdettek újabb nagyszabású megmozdulást. A két politikai tér egymással szemben épül: az egyik oldalon a hatalom próbálja bizonyítani, hogy továbbra is kézben tartja az országot, a másikon a diákok és támogatóik azt üzenik, hogy a novemberi újvidéki tragédia óta Szerbia már nem térhet vissza a régi állapotokhoz.
A szombati újvidéki tüntetés ezért jóval több lesz egy helyi egyetemista rendezvénynél. A város, ahol a tiltakozás megszületett, ismét az országos politikai válság középpontjába kerül. A kérdés már nem csupán az, hányan gyűlnek össze a kampusz közelében, hanem az is, hogy a hallgatói mozgalom képes-e tartós politikai erővé válni. Vučić eddig sok válságot átvészelt, de az újvidéki tragédiából kinövő mozgalom más természetű kihívás: nem egyetlen párt támadása, hanem egy generációs és társadalmi elégedetlenség jele.