FAZ: A Tisza alkotmánymódosítással zárta ki Orbán Viktor visszatérését

A Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója, Alexander Haneke arról ír, hogy a magyar parlament hétfő este alkotmánymódosítással nyolc évben, illetve két ciklusban korlátozta a miniszterelnökök hivatali idejét. A javaslatot a Tisza Párt 135 képviselője támogatta, ötvenen szavaztak ellene, hatan tartózkodtak. A német lap szerint a döntés hátterében Péter Magyar kormányfő egyik fontos kampányígérete állt: a Tisza vezetője ezzel kívánt választ adni azokra az aggodalmakra, hogy hatalomra kerülése után Magyarországon ismét olyan mértékű politikai koncentráció alakulhat ki, mint amilyen Viktor Orbán kormányzása idején jellemezte az országot.

A FAZ emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor legutóbb négyszer egymás után kétharmados többséggel kormányzott, és ez idő alatt számos jogállami ellensúlyt gyengített meg. Az új szabály különösen azért fontos, mert a szöveg szerint a számításnál minden, 1990. május 2. óta betöltött miniszterelnöki időszakot figyelembe kell venni. Ez a kitétel a lap szerint gyakorlatilag kizárja Orbán Viktor visszatérését a kormányfői tisztségbe, hiszen 1998 és 2002 között, majd 2010 és 2026 között összesen húsz évig vezette a kormányt.

A Fidesz élesen bírálta az alkotmánymódosítást. A párt arra hivatkozott, hogy a hivatali idő korlátozása az amerikai elnöki rendszerből ismert megoldás, a parlamentáris demokráciákban viszont szokatlan. A FAZ megjegyzi, hogy Orbánt a választási vereség után, a hétvégén egyhangúlag ismét a Fidesz elnökévé választották egy újabb évre, ami azt jelezte, hogy a volt miniszterelnök továbbra is meghatározó szereplője kíván maradni a magyar politikának.

A német lap szerint az alkotmánymódosítás másik lényeges eleme, hogy megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapját. Ezt az intézményt még a Fidesz hozta létre 2023-ban azzal az indokkal, hogy visszaszorítsa a külföldi befolyást. Bírálói szerint azonban a hivatal elsősorban civil szervezetek és ellenzéki szereplők megfélemlítésére szolgált.

A FAZ külön kitér a Fidesz-korszak egyik legvitatottabb konstrukciójára, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is. A lap felidézi, hogy az előző kormány évek alatt több egyetemet, oktatási és kutatási intézményt szervezett át ilyen alapítványi formába, jelentős állami vagyonnal együtt. Ezek közé tartozik a Mathias Corvinus Collegium is. A Fidesz akkor azzal érvelt, hogy a modell az intézmények tudományos függetlenségét erősíti. A bírálók viszont úgy látták, hogy az alapítványi rendszer inkább arra szolgált, hogy az állami vagyont tartósan Fidesz-közeli kuratóriumok ellenőrzése alá helyezzék.

A cikk szerint az Európai Bizottság is többször sürgetett változtatásokat, mert számos egyetem az alapítványi kiszervezéssel elveszítette intézményi autonómiáját, és politikai befolyás alá került. Az új alkotmányszöveg most nemzeti vagyonként határozza meg a KEKVA-alapítványok vagyonát, és megnyitja az utat ahhoz, hogy az állam ismét ellenőrzése alá vonja ezeket az eszközöket, illetve átalakítsa vagy akár fel is számolja az alapítványokat. A részletszabályokat még külön törvényben kell rendezni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung értelmezése szerint a Tisza első nagy alkotmányos lépése egyszerre üzen a választóknak, a Fidesznek és Brüsszelnek. Magyar Péter azt igyekszik bizonyítani, hogy nem kívánja újratermelni az Orbán-rendszer hatalmi szerkezetét, közben pedig elkezdi visszabontani azokat az intézményi és vagyoni megoldásokat, amelyekkel a Fidesz a kormányváltás után is megőrizhette volna befolyását.