Újabb olaj- és gázszankciókkal növelné a nyomást Moszkván a G7

Újabb szankciókkal sújtanák Oroszország olaj- és gázszektorát a G7 országai, hogy növeljék a nyomást Moszkván az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében. A vezető nyugati ipari hatalmak franciaországi csúcstalálkozójukon, Évianban állapodtak meg arról, hogy újabb büntetőintézkedéseket készítenek elő az orosz energiahordozók ellen. A döntés az ukrajnai helyzetről tartott tanácskozás után született meg, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.

A G7-es körben nemcsak gazdasági szankciókról volt szó, hanem további katonai támogatásról is. A tervek szerint az Ukrajnának nyújtott segítség egyik legfontosabb eleme a légvédelem erősítése lenne, különösen azután, hogy Oroszország az elmúlt napokban ismét súlyos légitámadásokat hajtott végre Kijev és más ukrán célpontok ellen. A kijevi barlangkolostor, az ország egyik legismertebb történelmi és vallási emlékhelye is megsérült, ami újabb felháborodást váltott ki Ukrajnában és a nyugati szövetségesek körében.

Keir Starmer brit miniszterelnök megerősítette, hogy London a G7-partnerekkel együtt tovább növeli a nyomást Vlagyimir Putyinon és környezetén. Nagy-Britannia hetven új szankciós intézkedést tervez, ezek egy része az orosz árnyékflottához tartozó húsz újabb tankerhajót érintene. Kanada szintén bővíti saját szankciós listáját: Mark Carney miniszterelnök szerint 162 személyt, vállalatot és hajót vonnának büntetőintézkedések alá.

Zelenszkij üdvözölte a nyugati partnerek lépését. Az ukrán elnök szerint fontos, hogy a G7-országok egyetértenek abban: Oroszország nem nyerheti meg a háborút, Putyint pedig rá kell kényszeríteni a harcok lezárására. Kijev számára különösen fontos, hogy a nyugati támogatás ne gyengüljön, miközben Moszkva továbbra is az ukrán városok és energetikai létesítmények elleni támadásokkal próbálja megtörni az ország ellenállását.

Donald Trump amerikai elnök Évianban azt mondta, Oroszországnak megállapodást kell kötnie Ukrajnával. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elsősorban Iránra összpontosított, ám szerinte ez most háttérbe szorul, és Washington ismét nagyobb figyelmet fordít az ukrajnai háborúra. Trump közölte, hogy az Egyesült Államok „hamarosan” ismét szankciókat vezethet be az orosz olajexporttal szemben. Ez azért is figyelemre méltó, mert Washington néhány hónappal ezelőtt az iráni háború miatt enyhített bizonyos orosz olajszankciókon.

Az amerikai elnök a G7-csúcs előtt telefonon beszélt Zelenszkijjel és Putyinnal is. Évianban mindössze annyit mondott, hogy „talán lehet valamit tenni”, de részleteket nem közölt. A megfogalmazás jól érzékelteti, hogy Trump továbbra is saját diplomáciai mozgásterét igyekszik fenntartani, miközben az európai szövetségesek egyre határozottabban sürgetik az orosz gazdasági nyomás fokozását.

Friedrich Merz német kancellár arról beszélt, hogy „ablak nyílt a diplomácia előtt”. Szerinte a háború dinamikája az utóbbi időben Ukrajna javára változott, Oroszország pedig egyre nagyobb nyomás alatt áll. A német kormányzati körökből származó értékelések szerint az európai államok egységesen léptek fel Évianban, és abból indulnak ki, hogy Moszkva nem képes katonai győzelmet aratni.

A G7-csúcs üzenete így kettős: a nyugati hatalmak egyszerre próbálják erősíteni Ukrajna katonai ellenálló képességét és szűkíteni Oroszország pénzügyi mozgásterét. Az energiaszektor elleni újabb szankciók különösen érzékenyen érinthetik Moszkvát, mert az olaj- és gázbevételek továbbra is kulcsszerepet játszanak az orosz háborús gazdaság finanszírozásában. A kérdés most az, hogy a bejelentett intézkedések milyen gyorsan lépnek életbe, és Washington mennyire következetesen áll be az európaiak által szorgalmazott keményebb vonal mögé.