Die Presse: Magyar Péter nekiment Orbán Viktor alapítványi hátországának

Orbán Viktor PR-gépezetének lebontásáról ír a Die Presse. Az osztrák lap budapesti tudósítója szerint Magyar Péter új kormánya öt héttel hivatalba lépése után hozzálátott egyik legfontosabb választási ígéretének végrehajtásához: annak a rendszernek a felszámolásához, amelyben az előző kormány közvagyont szervezett ki különböző alapítványokba. A cikk szerint a parlament hétfőn fogadta el azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi 34 közvagyont kezelő alapítvány megszüntetésének megkezdését.

A Die Presse emlékeztet arra, hogy ezeket a szervezeteket az áprilisban, 16 év után leváltott Orbán-kormány és a Fidesz úgy alakította ki, hogy jelentős állami vagyont kezeljenek. A lap értelmezése szerint ez pénzügyi és politikai eszközt adott Orbán Viktor kezébe ahhoz, hogy jutalmazza szövetségeseit, és tartósítsa befolyását a magyar állam működése felett.

A cikk kiemelten foglalkozik a Mathias Corvinus Collegiummal. A Die Presse szerint az MCC előtt radikális átalakítás áll. Orbán Viktor 2020-ban az intézménynek adta a Mol és a Richter Gedeon részvényeinek 10-10 százalékát, önmagában a Mol-részesedés értéke meghaladja az egymilliárd eurót. Ehhez értékes ingatlanvagyon is társult. A lap felidézi, hogy az MCC már a kilencvenes évek óta létezett, eredetileg tehetséges fiatal magyar kutatók támogatására jött létre, Orbán Viktor azonban a Die Presse megfogalmazása szerint propaganda-gépezetté és fideszes káderképzővé alakította.

Az MCC-t Orbán Balázs vezeti, aki hosszú ideig Orbán Viktor politikai igazgatója és egyik legfontosabb tanácsadója volt, bár a volt miniszterelnökkel csak névrokonságban áll. A Die Presse szerint neki most távoznia kell. A reform lényege, hogy ezek a különleges alapítványok vagyonukkal együtt visszakerülnek az államhoz, és ismét hagyományos állami tulajdonná válnak.

Az osztrák lap arra is kitér, hogy a vagyon között médiarészesedések is vannak, például a Mandinerhez kötődő érdekeltségek. A parlamenti vita során Magyar Péter ironikusan fordult Orbán Balázshoz, aki immár képviselőként ül a Házban. A Die Presse idézete szerint Magyar úgy fogalmazott: nehéz lehet számára, hogy „egy vicclap, mint a Mandiner” immár az államhoz tartozik, és a kormány dönthet a tartalmáról. A mondat jól érzékelteti, hogy az alapítványi vagyon visszavétele a politikai szimbolika szintjén is erős üzenet.

A budapesti átalakításoknak a Die Presse szerint Brüsszelben is következményei vannak. A lap hosszabban ír az MCC Brusselsről, amely 2022 óta működik a belga fővárosban, a Justizpalast közelében. A szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy a konzervatív EU-kritikát és a liberális politikákkal szembeni álláspontokat befolyásosabbá tegye az uniós közegben. A Die Presse szerint ez a think tankként és lobbiirodaként működő intézmény rendkívül bőkezű finanszírozást kapott: a budapesti MCC évente több mint hatmillió eurót utalt a brüsszeli szervezetnek.

A lap megjegyzi, hogy Brüsszelben kevés hasonló szervezet rendelkezik ilyen pénzügyi háttérrel. Az MCC Brussels ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogilag és szerkesztésileg különálló szervezet a budapesti MCC-től. John O’Brien szóvivő a Die Pressének azt mondta: fontos megérteni, hogy két különböző csoportról van szó, és az MCC Brussels független szervezet, amely finanszírozást kapott Budapestről.

A cikk szerint ez a formai különbségtétel azért létfontosságú az MCC Brussels számára, mert erre hivatkozva próbál fellépni az EU átláthatósági nyilvántartásából való törlés ellen. A nyilvántartás titkársága a múlt pénteken döntött a brüsszeli MCC felfüggesztéséről. A Die Presse összefoglalása szerint az indok az volt, hogy a szervezet nem adott kellően átlátható képet pénzügyi forrásairól és szervezeti felépítéséről. Bár 2022-ben alapították, csak tavaly, egy vizsgálat nyomán adta meg a szükséges adatokat. Ezekből kiderült, hogy teljes, 6,3 millió eurós éves költségvetése a budapesti MCC-től érkezett, emellett számítógépeket és más technikai eszközöket is kapott.

Az MCC Brussels jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Die Presse szerint a felfüggesztés komoly gyakorlati gondokat okoz: a szervezet munkatársai nem léphetnek be az uniós intézmények épületeibe, és nem vehetnek részt meghallgatásokon vagy belső rendezvényeken. Ennél is nagyobb kérdés azonban, mi történik, ha a budapesti pénzcsap elapad. O’Brien ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott: azt mondta, az MCC Brussels nem zár be, aktívan keres új támogatókat, és nyitott többféle finanszírozási lehetőségre.

A Die Presse lapszemléje alapján a magyarországi alapítványi rendszer felszámolása jóval több belpolitikai elszámoltatásnál. Az osztrák lap szerint Magyar Péter kormánya az Orbán-korszak egyik legfontosabb hatalmi infrastruktúráját bontaná le: azt a hálózatot, amelyben közvagyon, média, oktatás, ideológiai képzés és nemzetközi befolyásépítés kapcsolódott össze. A kérdés most az, milyen gyorsan tudja az új kormány visszavenni ezt a vagyont, és mi marad azokból az intézményekből, amelyek az előző rendszer politikai hátországaként működtek.