Soros után Trumpot is figyelmezteti az Open Society elnöke

Az osztrák Die Presse hosszú interjúban kérdezte Binaifer Nowrojee-t, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökét Soros György magyarországi megítéléséről, Donald Trump második elnökségének politikai irányáról, a migráció körüli jobboldali retorikáról és a Central European University jövőjéről. A beszélgetés különösen érdekes magyar szempontból, mert Nowrojee egyszerre beszél az Orbán-korszak örökségéről és arról, hogy szerinte a Soros elleni politikai hadjárat módszerei ma már az Egyesült Államokban is visszaköszönnek. A Die Presse interjúja nem magyar belpolitikai vitaként kezeli az ügyet, inkább szélesebb nemzetközi mintát rajzol fel: hogyan lehet egy embert, egy alapítványt vagy egy társadalmi csoportot politikai ellenséggé tenni.

Nowrojee az interjú elején Magyar Péter kormányáról is beszél. Azt mondja, személyesen még nem tárgyalt az új magyar miniszterelnökkel, de Orbán Viktor kormányzásának emberi jogi következményei után örvendetesnek tartja a választási eredményt. Ugyanakkor óvatosan fogalmaz: szerinte az új kabinet még csak most áll fel, ezért lehetőséget kell kapnia arra, hogy bemutassa terveit. Ez fontos árnyalat, mert az OSF elnöke nem feltétel nélküli támogatást ad Magyar Péternek, inkább kiváró álláspontra helyezkedik. Azt jelzi, hogy az Orbán utáni Magyarország megítélése a jogállami és emberi jogi lépéseken múlik majd.

A legélesebb mondatai Orbán Viktorról szólnak. Nowrojee szerint a korábbi magyar miniszterelnök tudatosan épített gyűlöletet Soros György személye ellen. A Die Presse kérdésére azt mondja, a Soros és az Open Society Foundations elleni magyarországi kampány része volt az az állítás is, hogy Soros és az alapítványok migránsokkal akarnák elárasztani az országot. Nowrojee ezt hamisnak nevezi. Szerinte az OSF migrációval kapcsolatos munkája biztonságos és legális utakra koncentrál, nem nyitott határokat és kaotikus migrációs folyamatot támogat. Külön hangsúlyozza, hogy nem olyan rendszert akarnak, amelyben emberek csónakokon halnak meg, miközben a társadalmakban félelmet keltenek azzal, hogy migránsok tömegei lepik el őket.

Ez a rész világosan mutatja, hogy az Open Society vezetése továbbra is az Orbán-korszak egyik legfontosabb politikai örökségének tartja a Soros-kampányt. A Die Presse interjúja szerint Nowrojee abban bízik, hogy az új magyar kormánnyal ez a dezinformációs időszak lezárul. Ez nem pusztán személyes ügy Soros György miatt. A Soros-ellenes kampány Magyarországon éveken át a kormányzati kommunikáció központi eleme volt, és összekapcsolódott a migráció, a civil szervezetek, az egyetemek, Brüsszel és a nemzeti szuverenitás kérdésével. Nowrojee értelmezésében ez nem normális politikai vita volt, hanem félelemkeltésre épülő módszer.

Az interjú egyik legfontosabb magyar vonatkozása a CEU jövője. A Central European University, amelyet Soros György alapított, az Orbán-kormány nyomása miatt akadémiai tevékenysége nagy részét Budapestről Bécsbe helyezte át. Nowrojee szerint azonban a budapesti jelenlét soha nem szűnt meg teljesen. A fő probléma az volt, hogy Magyarországon korlátozták az egyetem diplomakiadási lehetőségét, ez vezetett a bécsi költözéshez. A CEU-t ma két helyszínen működő intézményként látják, amely a határokon átnyúlva dolgozhat. Arra a kérdésre, hogy Bécsnek tartania kell-e az egyetem elköltözésétől, határozott nemmel válaszol. Ez egyértelmű üzenet Michael Ludwig bécsi polgármesternek és az osztrák közvéleménynek is: a CEU bécsi jelenléte nem ideiglenes epizódnak tűnik.

Nowrojee ugyanakkor nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a CEU később bővítse budapesti kínálatát. A döntést szerinte magának az egyetemnek kell meghoznia. Ő ugyan tagja a kuratóriumnak, de nem beszél az intézmény helyett. Ez óvatos, de politikailag fontos megfogalmazás. A CEU ügye Magyarországon az Orbán-rendszer nemzetközi konfliktusainak egyik jelképe lett, Bécsben pedig sikertörténetként kezelték az egyetem befogadását. Ha az új magyar politikai helyzetben erősebb budapesti jelenlét alakulna ki, az nem feltétlenül jelentené a bécsi campus gyengülését, inkább a kettős működés új szakaszát.

A Die Presse interjújának nemzetközi súlyát Donald Trump említése adja. Nowrojee szerint Trump második elnöksége alatt olyan stratégiát látni az Egyesült Államokban, amely Magyarországon már ismert volt. Ezt az „autoriter forgatókönyv” részeként írja le: politikailag progresszívnek tekintett embereket démonizálnak, bűnbakká tesznek, majd negatív indulatokat keltenek körülöttük. Az OSF elnöke szerint Trump George Sorost teszi felelőssé minden rosszért, és büntetőjogi fenyegetéseket is megfogalmaz vele szemben. Nowrojee értelmezésében azonban nem Soros személye a lényeg, hanem az, hogy a politikai vezetés külső ellenséget mutat fel, akitől félni kell.

A Die Presse-nek adott válaszában Nowrojee különösen súlyos mondatot mond az amerikai demokráciáról: szerinte az Egyesült Államok demokráciája elveszíti az útját, és darabról darabra üresedik ki. A politikailag motivált elnöki támadásokat és a jogállam gyengülését olyan jelenségnek nevezi, amely miatt minden amerikainak aggódnia kellene, pártállástól függetlenül. Ez a megfogalmazás azért figyelemre méltó, mert az OSF vezetője nem egyszerűen Trump Soros-ellenes mondatait bírálja, hanem az amerikai intézményrendszer egészének állapotáról beszél.

Az interjúban felmerül az is, hogy az OSF próbált-e közvetlenül Trumpnál vagy környezeténél érdeklődni a támadások okáról. Nowrojee szerint nem beszéltek az elnökkel, de ha szükséges, bíróságon fogják megvédeni jogaikat. Arra a kérdésre, hogy ez esetben a bíróságon „beszélnek-e majd Trumppal”, igennel válaszol. Ez a rész jól érzékelteti, hogy az OSF nem pusztán kommunikációs vitaként tekint az ügyre. Ha az amerikai igazságügyi vagy adóhatósági eljárások politikai nyomásgyakorlássá válnak, az alapítvány jogi útra terelné a konfliktust.

A beszélgetés egyik legerősebb része a „remigráció” fogalmáról szól. Nowrojee szerint az Egyesült Államokban és Európában is erősödnek azok a politikai mozgalmak, amelyek a migrációs jogi normák leépítésére törekednek. Külön említi a genfi menekültügyi egyezmény és a menedékjog jelentőségét. Úgy látja, a jobboldali és szélsőjobboldali szereplők gyakran azt az illúziót kínálják, hogy vissza lehet térni az 1950-es évek világához, mintha az automatikusan rendet és biztonságot hozna. Ezt hamis elbeszélésnek tartja. Szerinte Európa és az Egyesült Államok gazdasága súlyos károkat szenvedne, ha minden migránst deportálnának.

Az antiszemitizmus kérdésében Nowrojee árnyaltan, de egyértelműen fogalmaz. Azt mondja, a Soros elleni támadásokban használt sztereotípiák egy részének antiszemita gyökerei vannak. Ilyen az a képzet, hogy a zsidók gazdagok, csalárdak, és világuralomra törekednek. Nowrojee szerint amikor George Sorost hamis narratívákkal támadják, ez nem pusztán politikai nézetei miatt történik, vagy azért, mert az emberi jogok egyetemességét és minden ember méltóságát védi. A háttérben szerinte ott húzódik az a sugallat is, hogy valami eleve gyanús benne, mert zsidó, és mert romák, nők, őslakos népek vagy más hátrányos helyzetű csoportok jogaiért áll ki.