Negyvenfokos nappalok és álmatlan éjszakák

Magyarországon az elmúlt évtizedekben többszörösére nőtt a hőhullámos napok száma, miközben egyre gyakoribbá váltak azok az éjszakák is, amikor a hőmérséklet hajnalban sem csökken 20 Celsius-fok alá. A szakemberek szerint a mostanihoz hasonló időszakok a következő évtizedekben már nem kivételnek, hanem egyre inkább az új normának számíthatnak. A változás jól látható a meteorológiai adatokban. Míg az 1970-es években évente átlagosan csak néhány hőhullámos nap fordult elő Magyarországon, addig az elmúlt évtizedben ezek száma már ennek többszörösére emelkedett. Nemcsak a forró napokból van több, hanem a hőség időtartama is nőtt. A kutatók szerint a jelenség nem magyar sajátosság. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai alapján Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. A felmelegedés üteme nagyjából kétszerese a globális átlagnak, ami különösen érzékenyen érinti a mediterrán térséget és Közép-Európát. A szakemberek szerint a 2003-as európai hőhullám jelentette az első komoly figyelmeztetést. A rendkívüli meleg Nyugat-Európában becslések szerint több mint 70 ezer ember halálával hozható összefüggésbe, de Magyarországon is jelentős többlethalálozást okozott. Négy évvel később a 2007-es nyár újabb mérföldkőnek bizonyult. Több napon keresztül 40 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékleteket mértek, a tartós hőség pedig az egészségügyet és az energiahálózatot is komoly próba elé állította. Azóta a rendkívüli meleg szinte rendszeresen visszatér. A 2012-es, a 2015-ös és a 2017-es nyár is az átlagosnál jóval forróbb volt, a legutóbbi években pedig a 2021-es és a 2022-es szezonban is több hőségriasztást rendeltek el.

A trópusi éjszakák legalább akkora veszélyt jelentenek, mint a nappali hőség A hőhullámok hatását nem kizárólag a nappali csúcshőmérsékletek határozzák meg. Egyre gyakoribbak az úgynevezett trópusi éjszakák, amikor a levegő hőmérséklete még hajnalban sem süllyed 20 Celsius-fok alá. Ilyenkor a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni, ami fokozottan veszélyezteti az időseket, a kisgyermekeket, valamint a szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegséggel élőket. A tartós hőség növeli a kiszáradás, a hőkimerülés, a stroke és a szív-érrendszeri események kockázatát, miközben a mentőszolgálatok és a kórházak terhelése is nő. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az időjárással összefüggő halálesetek döntő többségéért ma már a szélsőséges hőség felelős.

A városokban még rosszabb a helyzet A nagyvárosok különösen sérülékenyek. Az aszfalt, a beton és a kevés zöldfelület miatt úgynevezett városi hőszigetek alakulnak ki, amelyek miatt akár több fokkal magasabb hőmérséklet is kialakulhat, mint a környező vidéki területeken. Ez magyarázza, hogy Budapesten miért különösen megterhelők a trópusi éjszakák. A felforrósodott épületek és utak lassan adják le a hőt, így sok lakás éjszaka sem tud lehűlni. A klímakutatók szerint a jövőben a városok alkalmazkodóképessége egyre fontosabb lesz. Több zöldfelületre, árnyékolásra, korszerűbb épületekre és a hőhullámokra felkészített infrastruktúrára lesz szükség. A szakemberek szerint a menopauzával járó hőhullámok és a nyári forróság egymást erősíthetik. A hormonális változások miatt a szervezet hőszabályozása érzékenyebbé válik, ezért sok nő gyakoribb izzadást, alvászavart és fokozott fáradtságot tapasztal. A hőség az idősek mellett a várandós nőket, a kisgyermekeket és a krónikus betegségben szenvedőket is fokozottan veszélyezteti. A kutatók szerint Közép-Európa a globális átlagnál gyorsabban melegedő térségek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a korábban kivételesnek számító hőhullámok egyre inkább a hétköznapok részévé válhatnak. A hangsúly ezért már nemcsak a megelőzésen, hanem az alkalmazkodáson is van. A szakemberek szerint a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogyan tudnak a városok, az egészségügyi rendszerek és maguk az emberek együtt élni a szélsőségesebbé váló nyarakkal. A negyvenfokos hőség korábban rendkívüli eseménynek számított Magyarországon. A meteorológusok szerint azonban egyre inkább ahhoz kell hozzászokni, hogy ami tegnap még kivétel volt, az holnapra megszokottá válik.

Mit tehetünk a hőség idején? • Naponta legalább két-három liter folyadék fogyasztása ajánlott. • A fizikai aktivitást érdemes reggelre vagy estére időzíteni. • Délelőtt 11 és délután 16 óra között lehetőség szerint kerülni kell a közvetlen napsütést. • A lakást hajnalban és este érdemes szellőztetni, napközben pedig redőnnyel vagy sötétítővel védeni a felmelegedéstől. • Ajánlott a világos, könnyű ruházat és a rendszeres folyadékpótlás. • Az alkohol és a túlzott koffeinfogyasztás fokozhatja a folyadékvesztést. • Figyelmeztető jel lehet a szédülés, a fejfájás, a zavartság, a szapora pulzus vagy a szokatlan gyengeség. A hőguta életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel.