„Sokat ledaráltak” – új korszakról beszélt Orbán Anita

Látványosan új hangulatban beszél Magyarországról az osztrák Der Standard, amely páros interjúban kérdezte Orbán Anita új magyar külügyminisztert és Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminisztert. A lap szerint már az interjú légköre is jelezte, hogy a Tisza választási győzelme után gyökeresen megváltozott a magyar–osztrák viszony: a két külügyminiszter között érezhető volt az összhang, Bécs pedig azt várja, hogy Magyarország ismét kiszámítható európai partnerként jelenjen meg.

A beszélgetés egyik fő témája az volt, miként lehet újraértelmezni a regionális együttműködéseket. A Der Standard felidézte, hogy Magyar Péter új miniszterelnök bécsi látogatásán felvetette Ausztria csatlakozását a visegrádi együttműködéshez. Orbán Anita erre úgy reagált: az új magyar kormány számára fontos a regionális kooperáció, így a V4 is, amelyet új energiával szeretnének megtölteni. Hangsúlyozta, hogy rövidesen találkozót terveznek a négy visegrádi kormányfő részvételével. Szerinte ezek a formátumok akkor hasznosak, ha olyan országokat hoznak közelebb egymáshoz, amelyek bizonyos ügyekben hasonlóan gondolkodnak. Ausztriával egyébként már több más keretben is együttműködik Magyarország, például a Central Five-formátumban és a Duna-stratégiában.

Beate Meinl-Reisinger óvatosan, de nyitottan beszélt a visegrádi lehetőségről. Szerinte az ilyen nemzetközi együttműködések nem kampánymárkák, hanem gyakorlati keretek, amelyekben konkrét ügyekben lehet előrehaladni. Az osztrák külügyminiszter szerint a két ország most új fejezetet nyit a kapcsolataiban, mert sok a közös érdek. Külön kiemelte az energiabiztonságot, ahol szerinte Ausztria és Magyarország akkor jár jól, ha nem az Európai Unióval szemben, hanem az unión belül próbál erősebb pozíciót kialakítani.

Az energiaügyeknél a Der Standard rákérdezett a magyar orosz függőségre is. Orbán Anita elismerte, hogy az új kormány súlyos örökséget vett át: Paks orosz technológiára és orosz fűtőanyagra épül, az olaj- és gázellátásban pedig továbbra is meghatározó Oroszország szerepe. Mint mondta, a kormány most méri fel ezeket a függőségeket, közben tartania kell magát ahhoz az ígéretéhez is, hogy biztonságos és megfizethető energiát biztosít a magyaroknak. Beate Meinl-Reisinger erre az osztrák tapasztalatot hozta példaként: szerinte mindenki megtanulta, hogy veszélyes egyetlen energiaforrásra támaszkodni, mert ez kiszolgáltatottá teszi az országokat. Az FPÖ orosz gázzal kapcsolatos álláspontját is bírálta, mondván: az ilyen visszatérésnek végül magas ára van.

A migráció ügyében Orbán Anita jelezte, hogy az új magyar kormány sem támogatja az illegális migrációt, és tovább erősítené a határvédelmet. A különbséget abban látja az előző kormányhoz képest, hogy Budapest együtt akar működni európai partnereivel. Meinl-Reisinger szerint a migráció komoly kihívás a szociális rendszereknek, a munkaerőpiacnak, az iskoláknak és az emberek mindennapjainak, ezért van szükség közös európai megoldásra. Az osztrák külügyminiszter a magyar határon meghosszabbított osztrák ellenőrzések kapcsán azt mondta: Európa a szívek projektje, ebbe nem illik bele, hogy az embereket a belső határokon megállítsák, de ehhez a migrációt rendezett keretek közé kell szorítani.

A jogállamisági kérdésekben Orbán Anita gyors fordulatot ígért. A Der Standard emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió milliárdokat fagyasztott be Magyarországnak, Budapestnek pedig augusztus végéig reformokat kell végrehajtania, hogy ne veszítsen el újabb uniós forrásokat. A magyar külügyminiszter szerint a határidő nagyon szoros, de teljesíteni kell. A kormány már benyújtott egy törvénycsomagot, amely a szükséges reformok nagy részét tartalmazza. Megszüntetnék a civil társadalom ellen is használt Szuverenitásvédelmi Hivatalt, új korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be, és Magyarország hivatalosan kérte csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Meinl-Reisinger ezt meglepően gyors tempónak nevezte, és azt mondta: Európának erős Magyarországra van szüksége.

Az interjú egyik legélesebb mondata akkor hangzott el, amikor a Der Standard a magyar külügyminisztériumban állítólag ledarált dokumentumokról kérdezte Orbán Anitát. A magyar külügyminiszter röviden csak annyit mondott: „Igen, ott sok mindent ledaráltak.” A mondat különösen súlyos, mert arra utal, hogy az Orbán Viktor-féle kormány távozása után nem pusztán politikai irányváltásról, hanem a korábbi külpolitikai működés feltárásáról is szó lehet.

Ukrajna ügyében Orbán Anita azt mondta, a magyar kormány elsőként a kárpátaljai magyar kisebbség jogait akarta rendezni. Szerinte az új kabinet hivatalba lépése után azonnal tárgyalások kezdődtek, és sikerült megállapodásra jutni többek között az oktatás és a közigazgatás területén. A megállapodást most az ukrán parlament elé kell terjeszteni. A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország lezárta azt a másfél évig tartó vétót, amellyel az előző kormány blokkolta Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Meinl-Reisinger ennél keményebben fogalmazott: szerinte a korábbi magyar kormányt valójában nem a kisebbségi kérdés érdekelte, inkább ürügyként használta azt Ukrajna európai jövőjének akadályozására.

A Der Standard interjújában a dezinformáció is külön témát kapott. A lap felvetette, hogy Orbán Viktort a választási kampányban hamis információk terjesztésével vádolták, és orosz beavatkozás gyanúja is felmerült a javára. Orbán Anita erre a Tisza kampányát állította ellenpéldaként. Mint mondta, Magyar Péter 700 településen jelent meg személyesen, közvetlenül beszélt az emberekkel, és sokszor ez volt az egyetlen eszköz arra, hogy ellensúlyozzák a róla terjesztett hazugságokat. A külügyminiszter szerint az állami médiát a korábbi kormány teljesen ellenőrizte, Magyar Péter pedig a választást megelőző két évben egyszer sem szerepelhetett ott.

Meinl-Reisinger szerint a dezinformáció elleni küzdelem Európa egyik központi feladata, mert az álhírek instabilitást és megosztottságot okoznak a társadalmakban. Úgy vélte, a magyar tapasztalatok ebben különösen fontosak lehetnek, mert Magyarország sokat átélt ezen a téren. A Der Standard interjúja összességében azt a képet rajzolja meg, hogy Bécs és Budapest gyors közeledésre készül, az új magyar külpolitika pedig egyszerre próbálja lezárni az Orbán Viktor-korszak konfrontatív örökségét, helyreállítani az uniós bizalmat, és új alapokra helyezni a kapcsolatokat Ausztriával, Ukrajnával és a régió többi országával.